A gazdasági „szakértők” újabb baklövése – mégsem teljesít jobban a hrivnya, mint a forint

2022. július 12. 14:42

Az elmúlt hetek slágertémája bizonyos körökben az ukrán fizetőeszköz csodálatos teljesítménye a forinttal szemben. Az ezt szajkózók azonban semmi mást nem igazolnak, mint saját tájékozatlanságukat.

2022. július 12. 14:42
null

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon. 

, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon. 

Még a kommunista időkben hallottam egyik kedvenc viccemet. Egy ember banánt szeretne venni. Az utca két oldalán két ránézésre egyforma zöldséges kínálja portékáit, azonban az egyiknél pontosan féláron van a kívánt déli gyümölcs. Hősünk be is tér a kedvezőbb árakat kínáló boltba, és rögtön meg is kérdezi az eladót, hogyan lehet, hogy ennyire közel valaki kétszeres áron próbál eladni banánt. Elment az esze az illetőnek? Ki fog nála vásárolni? A szemben lévő boltra gondol? – kérdezi a zöldséges. Egyszerű a válasz, neki van is eladó banánja. 

Fikciós árfolyam

A fenti vicc mai verziója úgy szólna, hogy megkérdezi valaki a közösségi média oldalán, hogyan lehet az, hogy a hrivnya, Ukrajna pénze, azé az országé, melyben pusztító háború dúl, a harcok ellenére erősödni tudott a forinttal szemben? Hiszen a háború kitörése előtti napon egy ukrán hrivnya 10,65 forintot ért, míg jelen sorok írásakor 13,41 forint az ára. Hogyan verhetett több mint 25 százalékot az ukrán pénz a magyarra? 

A válasz egyszerű – senki a földkerekségen nem vállalja, hogy az ukrán fizetőeszköz egységéért 13,41 forintot fizetne. A hrivnya árfolyama egy fikció.

Ugyanannyi közgazdasági tartalma van, mint a banán árának az azzal nem rendelkező zöldséges hirdetésén. Aki kicsit is ért a devizaárfolyamokhoz, annak már a hrivnya árfolyamgörbéje is gyanús kellett, hogy legyen. Ahogyan az 1. ábrán látható, az elmúlt nyolc évben az ukrán fizetőeszköz értéke meglehetősen virgoncan viselkedett. Az időszak elején elveszítette értékének harmadát. Majd közel duplájára erősödött pár nap alatt. De utána sem voltak ritkák a heti 2 százalékos ingadozások.

 

Ez a változékonyság pontosan akkor szűnt meg, amikor a legkevésbé vártuk volna. A háború kitörése óta az ukrán fizetőeszköz árfolyama amerikai dolláronként 29,0 és 30,0 hrivnya között ingadozott. Hogyan lehetett ennyire stabil annak az országnak a pénze, mely a gazdasági teljesítményének legalább 45 százalékát változtatta köddé a háború az első becslések szerint is.

Felfüggesztették a devizapiacok működését


A változékonyság megszűnésének az oka az volt, hogy a háború kitörését követően a hrivnyának lényegében már nem volt árfolyama. Az ukrán nemzeti bank ugyanis felfüggesztette az országban a devizapiacok működését. Egészen pontosan idén február 24-étől rögzítette a hrivnya dollárhoz képesti árfolyamát, mely árfolyamon egyedül külföldi devizák eladását engedélyezte, vételét azonban nem. 
Ez azt jelentette, hogy egy dollárért rögzítetten nagyjából 30 hrivnyát lehetett kapni annak ellenére, hogy minden piaci szereplő tisztában volt azzal, hogy ez a 30 hrivnya már régen nem ér egy dollárt. Azaz az engedélyezett deviza tranzakciókkal az ügyfelek csak veszíthettek. 
Természetesen örömmel vásárolt volna bárki a rögzített, erős hrivnya árfolyam mellett külföldi pénzeket, azonban erre az ukrán nemzeti bank szabályozása értelmében nem volt lehetősége.

Azaz a hrivnya úgy tud papíron erős lenni, hogy csupán venni lehetséges, eladni azonban ezen a fiktív, ámde kedvező árfolyamon lehetetlen. 

Feketepiaci árfolyam

Azt, hogy a hrivnya valódi értéke messze van a hivatalostól, jól mutatja, hogy még aznap, azaz február 24-én 39-40 hrivnyába került egy dollár a feketepiacon. Azaz még 24 óra sem telt el a rögzítés óta, az ukrán fizetőeszköz már veszített 30 százalékot az értékéből. 
A zuhanás mértéke azt is jól mutatja, hogy ha csak a legelső nap piaci folyamatait vesszük figyelembe,

a forint akkor is egyértelműen erősödött a hrivnyához képest – ami természetesen nem meglepő a háborús helyzet fényében. 


Azonban a hrivnyával rendelkezők valós veszteségek mértékét a feketepiaci árfolyam sem tudja pontosan megmutatni. Hiszen a feketepiac nem egy sűrű bankhálózattal bíró pénzügyi intézmény. Ott pénzt váltani korántsem egyszerű és olcsó. 
Megfelelő kapcsolatokkal kell rendelkezni. Tudni kell, kinél lehet az adott valutát megvásárolni. Ezeket a szereplőket fel kell kutatni, meg kell keresni. Ez nem ritkán nem kevés utazással és várakozással jár. Arról nem is beszélve, hogy soha nem lehetnek abban biztosak, hogy az utcai dealerektől nem hamis pénzt kaptak-e. 
Bár néhány ország jegybankja igyekezett az ukrán menekültek segítségére sietni, és léteznek hivatalos lehetőségek a hrivnya átváltására, ezek sem működnek tökéletesen. Nem ritka a hosszú sorbanállás és a kedvezőtlen átváltási árfolyam. Svájcban pedig lényegében próbálkozni sem volt érdemes áprilisban. 

Gazdasági szakemberek számára az is nyilvánvaló, hogy az árfolyam központi rögzítése nem véd a fizetőeszköz gyengülése ellen, csupán ideiglenesen elkendőzi azt.

Az ukránok ezt a saját bőrükön is tapasztalhatták az elmúlt 20 évben. 
A nagy 2008-as válság után 60 százalékkal gyengébb lett az ukrán valuta
Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, az ukrán fizetőeszköz dollárhoz képesti árfolyamának rögzítése nem új esemény ebben az évezredben. Két ilyen próbálkozása is volt az ukrán jegybanknak. A 2008-09-es gazdasági világválság előtt 5 hrivnyán rögzítették egy amerikai dollár árfolyamát. A krízis azonban tarthatatlanná tette ezt a szintet. Egy rövid túllövés után keleti szomszédunk fizetőeszköze 60 százalékkal gyengébb szinten stabilizálódott. 

 

 

Ez az újabb, 8 hrivnya körüli árfolyam egészen 2014 elejéig élt. Ezután azonban ezt a szintet sem lehetett fenntartani. Az ukrán fizetőeszköz értéke néhány hónap alatt negyedére esett, majd a korábbi rögzítés kevesebb mint harmadának környékén ingadozott egészen a háború kitöréséig. 
A fentiek jó támpontot nyújtanak abban a tekintetben is, hogy mi történik most a hrivnya valódi értékével. Bár az ukrán nemzeti bank által kőbe vésett árfolyam értelemszerűen nem tud megváltozni, az ukrán pénz értékét az országban dúló háború ugyanúgy rombolja, mint az épületeket és az infrastruktúrát. A jegybank lépése ezt nem tudja megakadályozni, csupán a hatás mértékét tudja elkendőzni. 

A háborúnak és a hrivnya árfolyamrögzítésének egyszer vége lesz. Azt, hogy keleti szomszédunk fizetőeszköze mennyit veszített értékéből, ekkor fogjuk tudni majd megmondani. Addig egyetlen dologban lehetünk biztosak, ez pedig az, hogy

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 69 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2022. augusztus 13. 03:35
Ez a cikk a forint árfolyam MNB általi megerősítése és fixálása gondolat ellen íródott. De, a háborúzó, területe 45 %-át, energetikai, ipari kapacitásának 60 %-át elveszítő Ukrajna valutájának esete, hamis példa, egy csúsztatás a forint árfolyam MNB elnöki rendelettel megerősítése elvárásához. E cikk szerin hatástalan a forint felértékelése; Még akkor is, ha a forint shortolása tilos lenne. Még akkor is, ha a kormány fellép a hazai jogellenes kettős és hármas valuta rendszer ellen és érvényt szerez a nemzeti valuta kizárólagos használatának határainkon belül. Még akkor is, ha a valuta váltást és befektetési arany kereskedést a kormány újólag a MNB monopóliumává teszi és aranyat csak forintért árul. Még akkor is, ha az illegális valuta és arany kereskedelem, büntetőjogilag szuverenitásunk elleni támadásnak számítana. Még akkor is ha az MNB és a kormány egyes export termékek elszámolásban piacot teremt a forintnak. Még akkor is, ha a kormány megegyezik az oroszokkal az energia vásárláshoz szükséges rubel forintban fizetéséről és annak a forintnak a Roszatom által Paks II-be forgatásáról. Még akkor is, ha a hazai vállalkozások részvény-, kötvény kibocsájtással feltőkésítése jobban felszívja a szabad forintot, mint a csekély kamatú bankbetét. Még akkor is, ha a hazai vállalkozások ettől tőkeerősebbek lesznek, könnyebben fejlesztenek, jobb minőség, hatékonyság elérése érdekében. Kevésbé szorulnak banki hitelekre, így a válságos időszakot könnyebben átvészelik. Sebestyén Géza, "szakértő" az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása propaganda a forint árfolyam megerősítése ellen. De milyen célból, miféle érdeket képvisel?
Namond
2022. augusztus 13. 03:33
Interjú Orbán Viktorral a Magyar Nemzetben (2010. május 15.) https://2010-2014.kormany.hu › miniszterelnok › interj... 2010. máj. 15. — ... annak legyen munkahelye, hogy ne legyen kettős valutarendszer Magyarországon, tehát elsőbbséget kell adni a forintalapú gazdálkodásnak. RÉSZLET: Kérdező: - Mint mindenhez, a közbiztonság megerősítéséhez is pénz kell. A Fidesz gazdasági terveit nem húzza éppen keresztül az eurózóna válsága? Orbán Viktor: - Csaknem bizonyos, hogy a világgazdaság vizei viharosak maradnak. Tehát nem úgy kell elképzelni a jövőt, hogy volt egy megrendítő pénzügyi válság, amelynek lassan elülnek a hullámai, és utána visszatér az élet a régi kerékvágásba. Másképp lesz. Újabb és újabb pénzügyi válságok sújtják majd a világot, egészen addig, amíg a világ vezetői képesek lesznek a globális pénzügyi rendszert teljes egészében újraszabályozni, és megfékezni azokat a zabolátlanná vált erőket, amelyek romba tudják dönteni akár egy ország valutáját és az ott élő milliók egzisztenciáját is. S ma csak a jó ég tudja, képesek lesznek-e erre valaha. Én azonban szeretném ismét aláhúzni, hogy felfogásom szerint a gazdaságpolitikának nem pusztán az a célja, hogy elhárítsa a válságokat, hanem hogy bizonyos célokat, amelyeket az ország polgárai fontosnak tartanak, kitűzzön, majd megvalósítsa őket. Ezt hol kedvezőbb, hol válságosabb közegben kell megtenni, de a célokat sohasem szabad szem elől téveszteni. Ha önmagában a válságkezelés válik céllá, egy idő után már nem tudjuk a választ arra, hogy végül is milyen hosszabb távú terveink voltak, ha voltak egyáltalán. Ez pedig nem gazdaságpolitika, hanem csak gazdasági intézkedések halmaza. Tehát válság ide, válság oda, arra kell törekednünk, hogy aki dolgozni akar, annak legyen munkahelye, hogy ne legyen kettős valutarendszer Magyarországon, tehát elsőbbséget kell adni a forintalapú gazdálkodásnak. Fontos, hogy a magyar gazdaságra és annak piaci lehetőségeire ne tekintsünk lekicsinylően, és ne csak exportorientált fejlődési lehetőségeket lássunk, hanem igenis becsüljük meg azt a piacot, amit Magyarország, illetve a Kárpát-medencei térség jelent számunkra, és az abban rejlő gazdasági előnyöket is mi magunk próbáljuk kihasználni. Összességében pedig az a feladatunk, hogy még egyszer ne fordulhasson elő, hogy Magyarországot olyan legyengített és felkészületlen állapotban érje a világgazdasági válság újabb lökése, mint ahogy ez történt 2008 őszén.
Karesz81
2022. augusztus 05. 15:36
Azért a román lej például nincs sokkal jobb helyzetben mint a forint, most mégis az történtént, hogy a lej erősödött a forinthoz képest, és tartja is magát: https://arfolyamtudos.hu/deviza/RON-Román-lej-árfolyam
Carcess
2022. július 26. 17:45
nem véletlenül és nem a gazdasági teljesítmény alapján de majd bukik nagyot aki csinálja egyébként export országként nem olyan rossz ez :D
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!