Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon. Még a kommunista időkben hallottam egyik kedvenc viccemet. Egy ember banánt szeretne venni. Az utca két oldalán két ránézésre egyforma zöldséges kínálja portékáit, azonban az egyiknél pontosan féláron van a kívánt déli gyümölcs. Hősünk be is tér a kedvezőbb árakat kínáló boltba, és rögtön meg is kérdezi az eladót, hogyan lehet, hogy ennyire közel valaki kétszeres áron próbál eladni banánt. Elment az esze az illetőnek? Ki fog nála vásárolni? A szemben lévő boltra gondol? – kérdezi a zöldséges. Egyszerű a válasz, neki van is eladó banánja.
Fikciós árfolyam
A fenti vicc mai verziója úgy szólna, hogy megkérdezi valaki a közösségi média oldalán, hogyan lehet az, hogy a hrivnya, Ukrajna pénze, azé az országé, melyben pusztító háború dúl, a harcok ellenére erősödni tudott a forinttal szemben? Hiszen a háború kitörése előtti napon egy ukrán hrivnya 10,65 forintot ért, míg jelen sorok írásakor 13,41 forint az ára. Hogyan verhetett több mint 25 százalékot az ukrán pénz a magyarra?
A válasz egyszerű – senki a földkerekségen nem vállalja, hogy az ukrán fizetőeszköz egységéért 13,41 forintot fizetne. A hrivnya árfolyama egy fikció.