Az elmúlt hetek slágertémája bizonyos körökben az ukrán fizetőeszköz csodálatos teljesítménye a forinttal szemben. Az ezt szajkózók azonban semmi mást nem igazolnak, mint saját tájékozatlanságukat.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Még a kommunista időkben hallottam egyik kedvenc viccemet. Egy ember banánt szeretne venni. Az utca két oldalán két ránézésre egyforma zöldséges kínálja portékáit, azonban az egyiknél pontosan féláron van a kívánt déli gyümölcs. Hősünk be is tér a kedvezőbb árakat kínáló boltba, és rögtön meg is kérdezi az eladót, hogyan lehet, hogy ennyire közel valaki kétszeres áron próbál eladni banánt. Elment az esze az illetőnek? Ki fog nála vásárolni? A szemben lévő boltra gondol? – kérdezi a zöldséges. Egyszerű a válasz, neki van is eladó banánja.
A fenti vicc mai verziója úgy szólna, hogy megkérdezi valaki a közösségi média oldalán, hogyan lehet az, hogy a hrivnya, Ukrajna pénze, azé az országé, melyben pusztító háború dúl, a harcok ellenére erősödni tudott a forinttal szemben? Hiszen a háború kitörése előtti napon egy ukrán hrivnya 10,65 forintot ért, míg jelen sorok írásakor 13,41 forint az ára. Hogyan verhetett több mint 25 százalékot az ukrán pénz a magyarra?
Ugyanannyi közgazdasági tartalma van, mint a banán árának az azzal nem rendelkező zöldséges hirdetésén. Aki kicsit is ért a devizaárfolyamokhoz, annak már a hrivnya árfolyamgörbéje is gyanús kellett, hogy legyen. Ahogyan az 1. ábrán látható, az elmúlt nyolc évben az ukrán fizetőeszköz értéke meglehetősen virgoncan viselkedett. Az időszak elején elveszítette értékének harmadát. Majd közel duplájára erősödött pár nap alatt. De utána sem voltak ritkák a heti 2 százalékos ingadozások.
Ez a változékonyság pontosan akkor szűnt meg, amikor a legkevésbé vártuk volna. A háború kitörése óta az ukrán fizetőeszköz árfolyama amerikai dolláronként 29,0 és 30,0 hrivnya között ingadozott. Hogyan lehetett ennyire stabil annak az országnak a pénze, mely a gazdasági teljesítményének legalább 45 százalékát változtatta köddé a háború az első becslések szerint is.
A változékonyság megszűnésének az oka az volt, hogy a háború kitörését követően a hrivnyának lényegében már nem volt árfolyama. Az ukrán nemzeti bank ugyanis felfüggesztette az országban a devizapiacok működését. Egészen pontosan idén február 24-étől rögzítette a hrivnya dollárhoz képesti árfolyamát, mely árfolyamon egyedül külföldi devizák eladását engedélyezte, vételét azonban nem.
Ez azt jelentette, hogy egy dollárért rögzítetten nagyjából 30 hrivnyát lehetett kapni annak ellenére, hogy minden piaci szereplő tisztában volt azzal, hogy ez a 30 hrivnya már régen nem ér egy dollárt. Azaz az engedélyezett deviza tranzakciókkal az ügyfelek csak veszíthettek.
Természetesen örömmel vásárolt volna bárki a rögzített, erős hrivnya árfolyam mellett külföldi pénzeket, azonban erre az ukrán nemzeti bank szabályozása értelmében nem volt lehetősége.
Azt, hogy a hrivnya valódi értéke messze van a hivatalostól, jól mutatja, hogy még aznap, azaz február 24-én 39-40 hrivnyába került egy dollár a feketepiacon. Azaz még 24 óra sem telt el a rögzítés óta, az ukrán fizetőeszköz már veszített 30 százalékot az értékéből.
A zuhanás mértéke azt is jól mutatja, hogy ha csak a legelső nap piaci folyamatait vesszük figyelembe,
Azonban a hrivnyával rendelkezők valós veszteségek mértékét a feketepiaci árfolyam sem tudja pontosan megmutatni. Hiszen a feketepiac nem egy sűrű bankhálózattal bíró pénzügyi intézmény. Ott pénzt váltani korántsem egyszerű és olcsó.
Megfelelő kapcsolatokkal kell rendelkezni. Tudni kell, kinél lehet az adott valutát megvásárolni. Ezeket a szereplőket fel kell kutatni, meg kell keresni. Ez nem ritkán nem kevés utazással és várakozással jár. Arról nem is beszélve, hogy soha nem lehetnek abban biztosak, hogy az utcai dealerektől nem hamis pénzt kaptak-e.
Bár néhány ország jegybankja igyekezett az ukrán menekültek segítségére sietni, és léteznek hivatalos lehetőségek a hrivnya átváltására, ezek sem működnek tökéletesen. Nem ritka a hosszú sorbanállás és a kedvezőtlen átváltási árfolyam. Svájcban pedig lényegében próbálkozni sem volt érdemes áprilisban.
Az ukránok ezt a saját bőrükön is tapasztalhatták az elmúlt 20 évben.
A nagy 2008-as válság után 60 százalékkal gyengébb lett az ukrán valuta
Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, az ukrán fizetőeszköz dollárhoz képesti árfolyamának rögzítése nem új esemény ebben az évezredben. Két ilyen próbálkozása is volt az ukrán jegybanknak. A 2008-09-es gazdasági világválság előtt 5 hrivnyán rögzítették egy amerikai dollár árfolyamát. A krízis azonban tarthatatlanná tette ezt a szintet. Egy rövid túllövés után keleti szomszédunk fizetőeszköze 60 százalékkal gyengébb szinten stabilizálódott.
Ez az újabb, 8 hrivnya körüli árfolyam egészen 2014 elejéig élt. Ezután azonban ezt a szintet sem lehetett fenntartani. Az ukrán fizetőeszköz értéke néhány hónap alatt negyedére esett, majd a korábbi rögzítés kevesebb mint harmadának környékén ingadozott egészen a háború kitöréséig.
A fentiek jó támpontot nyújtanak abban a tekintetben is, hogy mi történik most a hrivnya valódi értékével. Bár az ukrán nemzeti bank által kőbe vésett árfolyam értelemszerűen nem tud megváltozni, az ukrán pénz értékét az országban dúló háború ugyanúgy rombolja, mint az épületeket és az infrastruktúrát. A jegybank lépése ezt nem tudja megakadályozni, csupán a hatás mértékét tudja elkendőzni.
A háborúnak és a hrivnya árfolyamrögzítésének egyszer vége lesz. Azt, hogy keleti szomszédunk fizetőeszköze mennyit veszített értékéből, ekkor fogjuk tudni majd megmondani. Addig egyetlen dologban lehetünk biztosak, ez pedig az, hogy
a forint egészen biztosan stabilabb, és teljes mértékben konvertibilis, azaz bármilyen más fizetőeszközre átváltható. Aki az ukrán fizetőeszköz erősségéről beszél, az csupán saját közgazdasági tudásának gyenge voltát hangoztatja.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Demjén Ferenc pályája, dalai és élete kerül fókuszba Mészáros Nóra karácsonyi interjújában. A Kossuth-díjas énekes mesél gyermekkori emlékeiről, a legendás slágerek hátteréről és a közönséghez fűződő kapcsolatáról.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Itt vannak a részletek arról, hogy változnak az adószabályok jövőre.
Az ukrán elnök szerint most az a legfontosabb, hogy a jelenlegi szövetségesi formátum egyben maradjon, és az Egyesült Államok közvetítői szerepe megmaradjon.
Bár az ukrán háborús maffia ügyében hivatalosan leváltották, az ukrán sajtó szerint Andrij Jermak informálisan ma is része az elnöki döntéshozatalnak.
Újabb döbbenetes szálak a Tisza Párt körül: Ceber Roland ismét lebukott, ezúttal úgy tűnik drónokkal és különleges eszközökkel szerelte fel az ukrán titkosszolgálatot. A kérdés már csak az: hogyan mozoghat szabadon a frontvonal és a külföld között egy hadköteles korú férfi, miközben másokat az utcáról visznek el?
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Több mint száz interkontinentális rakétát telepíthettek új silókba.