Az Egyesült Államok és a szövetségesek az orosz olaj korlátozásáról tárgyalnak, ársapkáról, amely szerint az orosz olajat csak 40-60 dollár közötti áron lehetne vásárolni. Úgy vélik, ezzel korlátoznák Oroszország olajbevételeit, miközben minimalizálnák a saját gazdaságukra gyakorolt hatást. Zseniális megoldás, ez most biztosan nagyobbat üt az oroszokon, mint rajtunk.
A június 28-i németországi csúcstalálkozón a vezetők megállapodtak abban, hogy megvizsgálják az árak korlátozásának lehetőségeit. Meggyőzésképp
szankcionálnák az orosz nyersolaj és kőolajtermékek szállításához szükséges biztosítási és szállítási szolgáltatásokat,
A konkrét küszöbérték a piaci feltételektől függene, amennyiben megállapodnak a felső határról, ami még jelentősen változhat. A hétfőn az orosz nyersolaj ára a hordónkénti 80 dolláros szint körül mozgott. Az orosz olaj és olajtermékekkel kapcsolatos tranzakciókról szóló információk az invázió óta egyre kevésbé láthatóak.
A Bloomberg beszámolója szerint az ársapka tartománya vélhetően Oroszország marginális termelési költségeitől és az ukrajnai február 24-i invázió előtti olajárakig terjedhetne. A Biden-kormányzat a 40 dolláros felső határt túl alacsonynak tartja.
Egyébként a Kommerszant szerint az orosz költségvetést 2022-re az Ural hordónkénti 44,2 dolláros ára alapján állították össze.
A cél Moszkva ukrajnai háborúból származó bevételeinek csökkentése, de
fennáll a veszélye annak, hogy a rosszul végrehajtott intézkedések az olajárak megugrását eredményeznék.
A Biden-kormány eddig elzárkózott attól, hogy felségterületén kívüli másodlagos szankciókat vezessen be az Oroszországgal szemben elrendelt korlátozások érvényesítése érdekében, és az ilyen lépések általában aggodalmat okoznak egyes európai szövetségeseinél. Mindenesetre a Biden adminisztráció tisztviselői hetente többször is megbeszélést tartanak az árplafonról, és megpróbálják ezt a valóságba átvinni.
Bár az olajár-sapkát megemlítették a G-7 közleményben, nagy a szkepticizmus azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben megállapodás születik, mivel az ötlet még pontosításra szorul, és számos akadály áll előtte.
Az egyik probléma az, hogy
a mechanizmus megkövetelné, hogy az Európai Unió felrúgja a június elején elfogadott szankciókat.
Akkor a tagállamok közötti hetekig húzódó intenzív vita után állapodtak meg az orosz olaj vásárlásának szinte teljes tilalmáról. Az uniós szankciókhoz egyhangúságra, mind a 27 tagállam támogatására szükség van.
Az Egyesült Államok attól is tart, hogy az európai olajszankció, amely az év végén lép hatályba, hozzájárulhat ahhoz, hogy az olajárak tovább emelkedjenek - egyes becslések szerint akár 190 dollárra is -, és potenciálisan globális recesszióhoz vezethetnek.
Az ütőkártya a G7-ek kezében az lehet, hogy az Egyesült Királyság az EU-val együtt lefedi a globális biztosítási piac nagy részét,
és Oroszország nehezen tudná értékesíteni termékeit az említett szolgáltatásokhoz való hozzáférés nélkül. Az Egyesült Királyság viszont készen áll arra, hogy korlátozásokat vezessen be a biztosítókra és a szolgáltatókra vonatkozóan.
A G-7 országok és az EU már megállapodtak abban, hogy fokozatosan leállítják az orosz olaj importját. Mivel azonban ezt megtették, Moszkva igyekezett kedvezményes áron növelni az exportot más vásárlók felé. Oroszország még mindig több mint 600 millió dollár bevételre tesz szert az olajból naponta, még akkor is, ha több országot kell megkerülnie a szállítással.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy Kína a május végéig tartó három hónapban megduplázta az orosz olajra, gázra és szénre fordított összeget. India ugyanebben az időszakban 5,1 milliárd dollárt költött, több mint ötször annyit, mint egy évvel ezelőtt.
Ahhoz, hogy működjön az Egyesült Államok által kezdeményezett olajplafon-ötlet, elegendő ösztönzőt kellene mellé teremtenie, hogy az országok részt akarjanak benne venni. Az olajvásárlóknak alacsonyabb árakhoz és olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz kellene hozzáférniük, mint például a biztosítás,amelyekre szükségük van az áru szállításához. A küszöbértéket is olyan szinten kell megállapítani, amely mellett Oroszország hajlandó volna továbbra is exportálni.
Az USA számos lehetséges végrehajtási eszközt mérlegel, beleértve a magasabb áron olajat szállító hajózási vállalatokra vonatkozó lehetséges korlátozásokat, valamint szankciókat az olyan bankokkal és pénzügyi intézményekkel szemben, amelyek elősegítik a megállapodás szerinti küszöbérték feletti értékesítést.
Mindenesetre ebben az esetben is kettőn áll a vásár.
Oroszország lazán kibírná, hogy évekig visszafogja 10 százalékkal a kőolaj kitermelését, és egy 50 százalékos visszavágást is kibírna jó pár hónapig. A JP Morgan előrejelzése szerint, amennyiben Oroszország 10 százalékkal visszafogná a kőolaj-kitermelést az a kőolaj világpiaci árát akár 190 dollárra is felrepíthetné, 50 százalék esetében pedig jóval 350 dollár fölé emelkedne.
A világ nagy része márpedig nem szeretne zavarokat az energiaellátásban.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Nagyon rossz helyzetbe kormányozta magát Chicago városa, ami az egyik legnagyobb adósságot halmozta fel az USA-n belül. Mindezt súlyosbítja a neki otthont adó tagállam, Illinois adóssága. A kormányzó és a polgármester is baloldali demokrata.
A Fehér Ház megerősítette a hírt.
Az osztrák lap szerint Donald Trump sosem fogja megkapnia Béke Nobel-díjat, amire úgy vágyik.
Még az amerikai szövetségi ügyész szerint is példamutató volt az együttműködés.
Egy fényes tárgy szelte át az éjszakai eget, majd hatalmas villanás látszott – sokan azt gondolják, Kína lelőtt egy meteort.
