Ezt hallania kell: Trump győzelme miatt tomboló liberálisok kifakadásaiból készült metálszám (VIDEÓ)
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Amerikában a legfrissebb tengeri konténerfoglalási adatokból kiderül, hogy a 2022 első öt hónapjában a bejövő rakomány erős szintje ellenére az importkereslet nem csak lanyhul, hanem egyenesen zuhanórepülésbe kezdett. Mivel a transz-csendes-óceáni térségben a kapacitás viszonylag stabil maradt, a Drewry konténer spot árai Kínából a nyugati partra havi szinten 41 százalékkal, 9 630 dollárra zuhantak.
Az Egyesült Államokba irányuló konténerimport több mint 36 százalékkal csökkent május 24. óta.
(Ez az index a kiindulási kikötőből induló konténerek mennyiségét méri). Ez aggasztó jel az Egyesült Államok belföldi árufuvarozási piacai számára, amelyek az elmúlt 18 hónapban a konténeres importvolumenek példátlan mértékű megugrását tapasztalhatták. Mivel ezeknek a bejövő konténermennyiségeknek az óceáni tranzitideje az utóbbi időben átlagosan 30 és 35 nap között volt, július első heteiben jelennek meg a gyengébb mennyiségek az amerikai kikötőkben.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes származási országból származó konténeres amerikai behozatal 36 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami a 2020 nyarán mért volumenszinthez való visszatérést jelenti. Több egyidejűleg fellépő tényező szolgálhat magyarázatként arra, hogy miért esett hirtelen vissza a volumen.
Ezen okok közül az első helyen a készletek felhalmozódása áll az Egyesült Államokban, ami abból ered, hogy a vállalatok megpróbálták feltölteni a 2021-ben nagyrészt kimerült készleteket, de abból is, hogy ezek a vállalatok elegendő készletet halmoztak fel az esetlegesen bekövetkező további zavarok esetére. A kínai COVID-zárlatok egymást követő fordulói csak fokozták ezeket a félelmeket, de miután több mint 100 nappal ezelőtt kitört az Oroszország és Ukrajna közötti háború, a geopolitikai kockázatok fokozódása miatt a vállalatok jobb híján úgy döntöttek, hogy inkább az Egyesült Államokban tartják biztonságban a készleteiket, ha esetleg hirtelen megugrana a fogyasztói kereslet.
Úgy tűnik, hogy ahogy az infláció eluralkodik, és az árak drágulnak, a fogyasztók helyzete is egyre rosszabb lesz. Július elején a benzinárak elérték a 4,51 dollárt gallononként.
Még ha az inflációs nyomás enyhülni is kezdene, a fogyasztók a hitelfelvétel révén még mindig túlságosan ki vannak téve az emelkedő kamatlábaknak, ami tovább ronthatja a keresletet és a diszkrecionális kiadásokat.
A hitelkártya-kiadások Amerikában egy olyan időszakban gyorsultak fel, amikor a személyes megtakarítási ráták tovább csökkentek, és a nagy pénzügyi válság óta az egyik legalacsonyabb szintet érték el. A nagyon alacsony megtakarítási rátákat kétféleképpen lehet értelmezni: vagy a fogyasztók kivételesen magabiztosak és bőkezűen költik a pénzüket, vagy a fogyasztók az utolsó dollárjukat is elköltik, hogy a magas inflációs környezetben a víz felett tartsák a fejüket. Akárhogy is,
a fogyasztók pénztárcájában nem maradt tartalék, innen nehéz elképzelni, hogy a fogyasztói kiadások tovább növekednének.
Az energia- és élelmiszeripari inflációs nyomás nem tudja, és azt nem is érdekli, hogy az amerikai fogyasztók kifogytak a pénzből. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a termelői árindex növekedési üteme meghaladja a fogyasztói árindexét, így egyes termelők még mindig kaphatnak némi ütést az emelkedő költségekből, amelyeket még nem hárítottak át a fogyasztókra.
Bár első pillantásra a kiskereskedelmi eladások növekednek, de ez a növekedés nominális dollárban van feltüntetve, és az eladott áruk árának növekedését mutatja.
Az árutermelő vállalatok nincsenek egyedül. A szolgáltató és technológiai vállalatok szintén nyomás alatt lesznek az elkövetkező hónapokban, és az eladások elbocsátásokhoz vezethetnek.
Egyre több jel mutat amerikai fogyasztók részéről a kereslet további csökkenésére, és ezáltal az importkonténerek mennyiségének további visszaesésére a 2019-es szinthez közelebbi szintre. A mennyiség nagy részét Kína és az Egyesült Államok között utaztatják.
A Kínából az összes amerikai kikötőbe irányuló összesített konténerek volumene 2021 szeptemberében érte el a csúcsát, amely volumen jelenleg 51 százalékkal kevesebb. Március vége és május eleje közötti időszak a mennyiségek tekintetében történelmileg a gyengébb időszaknak számít, de a mennyiségek csökkenését a kínai kormány által Sanghajban és más fontos kínai gyártási régiókban bevezetett COVID-korlátozások és zárlatok is felerősítették.
A zárlatok ellenére 2022-ben elkerülhetetlennek tűnt a volumenek csökkenése ezen a fő kereskedelmi útvonalon, mivel a két ország között 2021-ben mozgatott hatalmas árumennyiség soha nem látott és fenntarthatatlan szintet értek el. Most egyes iparági megfigyelők újabb „konténerhullámot” várnak, amint Kína újra kinyit, de úgy tűnik, hogy a kereslet pusztulása máris átterjedt erre a kereskedelmi útvonalra.
A közelgő hajózási recesszió híre gyorsan elterjedt az egész világon. Európában a nagy hajózási társaságok részvényei estek, a Maersk 8,3 százalékot esett, ami a legnagyobb napközbeni esés egy hónap alatt, a Hapag-Lloyd 8,3 százalékot, a Kuehne & Nagel pedig 4,4 százalékot. Hasonló dömpinget figyeltek meg Ázsiában is, Japánban és Dél-Koreában is.
Bár a hajózás minden bizonnyal az egyik legjelentősebb recessziós mutató, és fenyeget a recesszió,
de vegyük figyelembe, a fent leírt csökkenés a kereskedelmileg leggyengébb időszakban következett be.