Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Kína az ipari mérnöki munka határait feszegeti: robotok segítségével 3D-nyomtatnak egy 180 méter magas tibeti gátat, amely évente akár 5 milliárd kilowattóra vízenergiát is biztosíthat. A teljes folyamatot mesterséges intelligencia segítségével automatizálják.
A projektek mögött álló mérnökcsapat egy nemrégiben megjelent tanulmányban megfogalmazott hipotézisét fogja tesztelni a valóságban. A Yangqu erőmű tervezett építése várhatóan körülbelül két évig fog tartani.
A 3D-nyomtatást a múltban már használták néhány őrült dologra: protézisek, orvosi implantátumok, szervek, sőt még élelmiszerek vagy – ambiciózusabb esetben – házak nyomtatására is. De ez
A South China Morning Post által elsőként közölt hír szerint az egész projektet robotok fogják megvalósítani. A lap információ szerint a nyomtatóktól kezdve a buldózerekig, a burkolókig és a hengerekig mindent a mesterséges intelligencia fog autonóm módon irányítani.
A buldózereken elhelyezett érzékelők lehetővé teszik a mesterséges intelligencia számára, hogy figyelemmel kísérje a szerkezet stabilitását a nyomtatás során. A legtöbb más típusú 3D nyomtatáshoz hasonlóan a gátat is rétegesen nyomtatják majd.
A teljes nyomtatási folyamat során az emberi irányítás nélküli gépek szállítják majd az anyagokat az építkezés helyszínére. Ez a tényező a lap beszámolója szerint kiküszöbölheti az emberi hibákat.
Ha elkészül, a gát fele olyan magas lesz, mint a világ legmagasabb gátja, a tádzsikisztáni Nurek-gát, amely 300 méter magas. A világ vitathatatlanul leghíresebb gátja, a Nevadában található Hoover-gát mintegy 221 méteres eséssel rendelkezik.
A gát logisztikájáról vagy sajátosságairól még nem sok információ látott napvilágot, és az építkezés sem kezdődött meg.
Az ehhez hasonló hatalmas szerkezetek automatizálásának ötlete az ipar 4.0 egyik alappillére. Azaz: robotok alkalmazása az emberek helyettesítésére olyan munkakörökben, amelyek potenciálisan veszélyesek, vagy ahol az emberi hiba láncreakciót okozhat kiemelten fontos részét képezi a fejlődésnek.
Ez azonban jelentős ellenérzéseket is kiváltott, mivel a kritikusok szerint az embereket helyettesítő robotok magasabb munkanélküliséghez vezethetnek, vagy jelentős átképzési kezdeményezéseket tesznek szükségessé.