Dilemmában a britek: környezetvédelem vagy energiabiztonság?

Októberben a Shell már tett javaslatot a Jackdaw gázmező bevonására, hiszen a terület jellegzetességeiből adódóan itt Nagy-Britannia gázkibocsátásának 6,5 százalékát lehetne előállítani, azonban ezt akkor elutasították a környezetvédelmi szempontokra hivatkozva. Ezt a meggyőződést azonban mintha az orosz-ukrán konfliktus, az erre válaszként szolgáló szankciók és az energiaválság háttérbe szorította volna. Ezt a meggyőződést alátámasztja az Egyesült Királyság üzleti minisztere is, hiszen elismerte, hogy korábban a megújuló energiákra és az atomenergiára helyezték a hangsúlyt, de a jelenlegi helyzet indokolttá tette a Shell javaslatának elfogadását. Így pedig képessé válnának arra, hogy az energiabiztonság védelme érdekében több gázt szerezzenek be a brit vizekről.

Energiabiztonság vs. környezetvédelem

Ennek a döntésnek a fényében a Shell megkezdte az újratervezést: az előzetes tervek szerint 2025 második felében szeretnék megkezdeni a termelést a Jackdaw gázmezőn. A Shell a döntést üdvözölte, hiszen a brit energiabiztonság kritikus állapotba került a konfliktus kirobbanását követően, amelyben a Jacdaw gázmező blokkolásának feloldása segíthet.

A tervek szerint a Jackdaw gázmezőnek nagyságrendileg 1,4 millió brit otthont kellene ellátnia gázzal, azonban ezek szén-dioxid kibocsátását tárolásra kell felhasználni ahhoz, hogy a Shell egy nagyobb projektje finanszírozást kaphasson. A Shellel szemben azonban a Greenpeace nem üdvözölte a döntést, sőt Ami McCarthy egyenesen pusztítónak és kétségbeesettnek titulálta a kormány döntését, holott az energiabiztonság kérdése egy olyan ügy, amelyben a lehető leggyorsabban kell fontos stratégiai döntéseket meghozni.

Boris Johnson energiastratégiája

Az energia kérdése a február 24-i orosz támadás óta folyamatosan napirenden van az Egyesült Királyságban, amit a konfliktus mellett az energia árának dinamikus emelkedése is indokolt. Ennek keretében nyújtotta be a brit energiastratégiát Boris Johnson brit miniszterelnök – aki ellen közben bizalmatlansági szavazás is lezajlott – április elején, amelynek centrális eleme volt az energiafüggetlenség kérdése. 

A stratégiai dokumentum nagy hangsúlyt fektetett a megújuló energiákra és az atomenergiára, valamint az ezekbe való befektetésekre.

Ezt Johnson azzal támasztotta alá, hogy kisebb ökológiai lábnyommal jár a brit vizeken történő gáztermelés a külföldi gáztermeléssel szemben. 

A Shell partra szállítás előtt megváltoztatta a földgáz feldolgozásának módját. A tervek szerint ahhoz, hogy csökkenteni tudják a csövek szén-dioxid tartalmát, a felesleges gázt egy tengeri csomóponton szeretnék kiengedni. Ezt az indokolta, hogy a földgáz fő alkotórésze a metán egy erős üvegházhatású gáz. Ide pedig kapcsolódik az, hogy az Egyesült Királyság részesen annak a 100 országnak, amelyek vállalták, hogy az elkövetkezendő 10 évben 30 százalékkal csökkentik a metángáz-kibocsátást.

A glasgow-i klímacsúcs hatásai

A Jackdaw kérdéséhez kapcsolódik a mintegy 7 hónappal ezelőtti glasgow-i klímacsúcs, ahol a világ vezetői az éghajlatváltozás keltette kihívásokra igyekeztek megfelelő, hatékony válasszal szolgálni. A csúcson előkerült a Cambo olajmező kérdése is, amellyel igazából az Egyesült Királyság kormánya szándékainak komolyságáról akartak meggyőződni. A Cambo olajmező egy Schetlandtól nyugatra fekvő terület, amelynek fejlesztéséből a kisebbségi partner Shell kilépett, amelynek alapvetően két oka volt: a kockázatot a vízmélység és a politika jelentette. Habár igaz, a 9 milliárd dolláros nyereség bejelentése után a Shell visszatért az új fejlesztésekhez. 

Sinead Gorman, a Shell pénzügyi igazgatója szerint az európai gázhiányra válaszul olyan területek bevonása szükséges, amelyek már az üzembe helyezéshez közel állnak. Jackdaw is egy ilyen terület, hiszen az infrastruktúra nagy része már a helyén van, ami a Shearwater központ részét képezi. De elsőkörben több projektet is meg kellett fontolnia a Shellnek. A cégnek több kisebb projektje is fut az északi tengeren (Penguin és Pearce mezők). 

Azonban fontos kitérni arra, hogy

amit Ben van Beurden vezérigazgató is megerősített. Megerősítette emellett azt is, hogy a Shell ebben az évtizedben 25 milliárd fontot tervez befektetni az Egyesült Királyság energiaprojektjébe, amelynek háromnegyed részét megújuló és zöld energiákba szeretné befektetni (hidrogén- és járműtöltő hálózatok, olaj, gáz). 

A Jackdaw gázmező eredetileg éppen azért került képbe, mert közel fekszik a meglévő, már kiépített infrastruktúrához. Tavaly azért nem engedélyezték a terület bekötését, mert a termelés rendkívül megnövelte volna a kibocsátást. A Shell ebben az ügyben fellebbezett. A cég ezeket a káros kibocsátásokat a tervek szerint szén-dioxid leválasztó és tároló üzemekben szeretné megkötni, ezen felül pedig tervezik, hogy a tengeri platformjaikat gáztüzelés helyett megújuló árammal látják majd el.

Kihívások előtt a brit kormány

Összességében így az energiabiztonság és Ukrajna orosz inváziója megtette a kellő hatást, hogy feloldják a Jackdaw gázmező bekötésének blokkolását és így elfogadják a Shell javaslatát. Ez azonban egy próbatétel is az Egyesült Királyság számára. Hiszen az ipar ezzel tette próbára, hogy a britek komolyan gondolják-e az energiabiztonság kérdésének kezelését. A másik oldalról pedig Jackdaw kérdése a környezetvédők számára is egy teszt, hogy az Egyesült Királyság komolyan veszi e az éghajlatváltozást. Boris Johnson és kormánya az áprilisban benyújtott energiastratégiában is jól látható módon egyszerre próbál megfelelni a környezeti szempontoknak és az energiabiztonság követelményeinek is.

Borítókép: MTI/ EPA/ Andy Rain