Hiába figyelmeztet Moszkva, tovább támogatják nyugatról Ukrajnát
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára megbeszélték Ukrajna megerősítését tél előtt.
A koronavírus kezdetben felfelé hajtotta a béreket, különösen a kétkezi dolgozók esetében, de ennek mára vége.
Az időközi választások várhatóan az inflációról fognak szólni, és ez a demokraták számára eleve egy vesztes kérdés – írja a New Republic újságírója. A fogyasztói árindex márciusban 8,5 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Egy elnök egyesek szerint nem sokat tehet az infláció megfékezéséért, ez inkább a Fed feladata, de a Yahoo News és a You Gov új felmérése szerint
ami jóval megelőzi a klímaváltozást (19 százalék), az egészségügyet (13 százalék) vagy a bevándorlást (kevesebb mint 10 százalék). Emellett a válaszadók többsége úgy véli, hogy a republikánusok alkalmasabbak a probléma megoldására, mint a demokraták. Tegyük hozzá: az infláció ma közel sem kizárólag monetáris kérdés, azt hajtja az energiaválság, a járvány okozta lezárások, a nemzetközi értékláncok összeomlása, a válságban extraprofitokra szert tevő óriáscégek vagy Amerikában az is, hogy rengeteg ingyenpénzt nyomtattak a járvány kezelésére, hogy azt segélyként szétosszák.
A bérszintnek jelenleg kevés esélye van arra, hogy olyan magasra emelkedjen, mint az árnövekedés kapcsán elvárt szint, így
Bár lehet, hogy elég lesz ahhoz, hogy 2023-ban a képviselőház és a szenátus is a republikánusok kezébe kerüljön – teszi hozzá az amerikai lap. Általában azonban elmondható, hogy Amerikában a bérnövekedés annyira visszalassult egy kis átmeneti fellendülés után, hogy az infláció teljes egészében erodálni fogja a bérek emelkedését. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol az idei évben is növekedhetnek a reálbérek.
A jelentős munkaerőhiány ellenére a bérnövekedés Amerikában 2021 utolsó negyedévében 1 százalékra lassult, és bár 2022 első negyedévében kicsit felgyorsult, máris megakadhatott.
Ez valószínűleg az infláció miatt van – írja Timothy Noah, a cikk szerzője. Az átlagos reál órabér márciusban 2,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, februárhoz viszonyítva pedig 0,8 százalékkal. A reál heti átlagkereset, amely a jövedelmi skálán kicsit feljebb elhelyezkedő munkavállalók mércéje, még nagyobbat esett: márciusban 3,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és 1,1 százalékkal februárhoz mérve.
Harry Holzer amerikai közgazdász szerint 2020-ban a reálbérek még 1,64 százalékkal nőttek.
Az ok ismét a koronavírus, de a republikánusok Joe Biden elnököt hibáztatják, aki csak néhány hónappal a reálbérnövekedés lassulása előtt lett elnök – teszi hozzá az amerikai újságíró.
Sokan gondolhatják, hogy a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak, hogy többet fizessenek a dolgozóknak, mert az inflációs nyomás felemészti a profitjukat, de ez nem így van – olvasható a New Republicon megjelent elemzésében. A vállalati profitok jelenleg olyan magasak, hogy Josh Bivens, a Gazdaságpolitikai Intézet munkatársa a közelmúltban egy extra nyereségadót javasolt, amelyet Bernie Sanders is támogatott. A pandémia kezdetétől 2021 végéig a vállalati profit 53,9 százalékkal nőtt – számolt be Bivens –, miközben a munkaerőköltségek csak 7,9 százalékkal emelkedtek. Összehasonlításképpen: az előző négy évtizedben a vállalati profit átlagosan 11,4 százalékkal, a munkaerőköltség pedig 61,8 százalékkal nőtt. Tehát aligha most van itt az ideje, hogy temessük az amerikai vállalatokat.
A koronavírus statisztikailag kezdetben azért hajtotta fel a béreket, mert sok alacsony bérű éttermi és szállodai dolgozó esett ki a munkaerőpiacról – véli Noah. Ahogy ezek az emberek visszatérhettek a munkájukhoz, a bérek ezekben az ágazatokban nagyon gyorsan elkezdtek visszacsökkenni. Ezzel az általános bérnövekedés kiegyenlítődött, mert az átlagba ismét bekerültek az alacsonyan fizetett munkakörökben dolgozók.
Daniel Alpert, Jeffrey Ferry, Robert C. Hockett és Amir Khaleghi, a Cornell Law School Job Quality Index projektjének munkatársai felismerték, hogy 1990-ben a magas bért adó (heti medián feletti) munkahelyek az összes munkahely mindössze 47,3 százalékát tették ki, míg az alacsony bérezésű (heti medián alatti) munkahelyek pedig 52,7 százalékát. Azóta a magas bért nyújtó munkahelyek aránya az összes munkahely 37 százalékára csökkent, a gyengébben fizető munkahelyeké pedig 63 százalékra emelkedett, tehát egyre több munkahely számít alacsony bérűnek Amerikában, azzal párhuzamosan, hogy
az óriásvállalatok piaci ereje folyamatosan növekszik.
A lap szerint a republikánusok érvelése, miszerint a fizetések nem tudnak lépést tartani a „bidenflációval”, kevésbé az inflációra vonatkozik – amely bár magas, de még mindig jóval az 1970-es évek kétszámjegyű inflációja alatt van –, hanem inkább a vérszegény bérnövekedésre, amelyhez a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek korában már hozzászokhattunk – jegyezte meg az amerikai újságíró.
David Leonhardt, a New York Times munkatársa tavaly megjegyezte: „Ha valami, akkor a bérek ma történelmi mélyponton vannak. Évtizedek óta lassan nőnek minden jövedelmi csoportban, kivéve a jómódúakat. A bruttó hazai termékhez viszonyítva a munkavállalói jövedelmek alacsonyabbak, mint a 20. század második felében bármikor. A vállalati nyereség viszont gyorsan emelkedik, és ma már nagyobb arányt képvisel a bruttó hazai termékből, mint a korábbi évtizedekben”.
Igen, az infláció túl magas. De a bérek még mindig túl alacsony szinten vannak – fejezte be Noah.
(Borítókép: MTI/AP/Pool Reuters/Hannibal Hanschke)