A Parmigiano Reggiano védjegye nem egyszerűen egy parmezánt, hanem A Parmezánt jelöli. A sajtok királyának értékesítése milliárdos üzlet évente, nem csoda, hogy hamisítják. Ennek akarnak most a gyártók véget vetni egy innovatív technológiai trükkel.
Az igazi parmezán története mintegy 900 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Parma és Reggio Emilia városában a bencés szerzetesek a tej frissen tartásával kísérleteztek, majd a folyamat közben rájöttek, hogy véletlenül felfedeztek egy új sajtkészítési technikát. A titok eredetileg egyébként a régióban őshonos vörös tehén, a vacca rossa tejében rejlett, amely zsír- és fehérjetartalmával magasan verte a többi szarvasmarháét, így az abból készült sajtok egészen különleges ízvilággal rendelkeztek. Az aranykorban még arra is figyeltek, hogy a sajtot szezonálisan, alapvetően a tavaszi-nyári időszakban készítsék, miután a tehenek akkor tudtak friss füvet legelni, ettől pedig még jobb minőségű volt a tejük. A Parmigiano Reggiano már a középkorban is akkora üzleti értékkel bírt, és annyian fektettek bele vagyonokat, hogy
Ahogyan az sem, hogy a Parmigiano Reggiano hamisításának is évszázados hagyományai vannak. Az utánzatok terjesztése természetesen nem csak a fogyasztók tudatos átverését jelenti, de az eredetit gyártó üzemeknek is súlyos anyagi veszteséget okoz. A gyártók 1934-ben szövetségbe tömörültek, a Parmigiano Reggiano Consortium egyik kiemelt feladata pedig máig a hiteles termékek védelme és a figyelem felhívása a hamisítványokra, amelyek nem felelnek meg az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termékek szigorú kritériumainak. A Konzorcium 2002-ben elsőként vezette be a kazeinből készült, alfanumerikus számsorral és QR-kóddal ellátott – egyébként ehető – kis matricák elhelyezését a sajtkorongokon, ezzel védve a termék azonosíthatóságát.
A hamisított sajtok piacra kerülését sajnos ez sem akadályozta meg. A Konzorcium szerint a hamis parmezánok legalább akkora bevételt hoznak a csalóknak, mint amennyit az eredeti termékek forgalmazása.
Ezt megelégelve, a Parmigiano Reggiano Consortium felkérte a sajtjelzésekre specializálódott, holland Kaasmerk Matec, valamint a termékek nyomon követésében jeleskedő p-Chip vállalatot, hogy fejlesszenek ki egy olyan sajtcímkét, amibe már eleve bele van építve egy nyomkövető chip. A konzorcium közleménye szerint a nagyjából sószem nagyságú chip és a blockchain alapú technológia használatával egyrészt jobban ellenőrizhetőek a készletek, másrészt a termékek még élesebben elkülöníthetőek a hamisítványoktól, ami egy minőség-ellenőrzést követő esetleges (hamis) termék visszavonása esetén azonnal tisztázni tudja a Parmigiano Reggiano nevet.
A chipek tesztelése már két éve zajlik, az eredmények pedig annyira biztatóak, hogy ezekben a hetekben 100 000 korong Parmigiano Reggianón helyezik el az intelligens címkét. Ha az utolsó tesztfázis is pozitív eredményt mutat, akkor a technológiát a teljes gyártásra kiterjesztik.
Fotó: parmigianoreggiano.com
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
„Pressman támadása példa nélküli, indokolatlan és nevetséges. És abban a pillanatban vége lesz, amint győz az apám” – mondta a Mandinernek adott interjúban.
Elismerően nyilatkozott hazánkról a Mandinernek Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-delegációvezetője.
A belpolitikai uborkaszezon véget ért, és a Tranzit fesztivállal elstartolt az új közéleti évad. A résztvevőket kérdeztük Magyar Péterről és a Fidesz előtt álló új kihívásokról.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
