Washington és Moszkva: mindenki még gyorsan ad pár pofont, mielőtt lefújják a meccset
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
Tudósok és Joe Biden amerikai elnök is támogatja a szólásszabadság-ellenes mozgalmat, amely képviselői szerint lehet, hogy Kínának van igaza a cenzúrával kapcsolatban. A Time magazinban Charlotte Alter országos tudósító fejti ki véleményét a szólásszabadság-ellenes nézetekről.
Altert elsősorban az érdekli, hogy miért foglalkoznak ennyit a témával, főleg olyan nagynevű emberek, mint Elon Musk. Szerinte ez azt sugallja, hogy „Musk valójában erkölcstelen, mivel inkább a szólásszabadság helyreállítására költi a pénzét, mintsem jótékonysági vagy igazságossági kérdésekre”.
„Miért érdekli Muskot ez ennyire? Miért érdekel a Twitter-cenzúra egy olyan fickót, aki ekkora sikereket ért el az elektromos járművek terén?” – teszi fel a kérdést Alter.
Alter idézi Jason Goldmant, aki a Twitter cenzúrázási politikájának egyik korai alakja volt, mielőtt csatlakozott volna az Obama-kormányzathoz. Goldman kijelentette, hogy
„a szólásszabadság a technológiai elit többnyire fehér, férfi tagjainak volt rögeszméje”,
akik „szívesebben élnének inkább múltban”.
Alter idézi a Stanford Egyetem kommunikációs professzorát, Fred Turnert is, aki szerint a szólásszabadság csak „a legelitebbek domináns megszállottsága, leginkább a férfiak körében”.
A cenzúra mellett érvelve Alter visszatekint a múltba és párhuzamot von a korábbi és a mostani helyzet között: „A szólásszabadság a 21. században egészen mást jelent, mint amit 18. században jelentett.
Az a jog, hogy azt mondd, amit akarsz, anélkül, hogy bebörtönöznének, nem ugyanaz, mint az a jog, hogy hamis információval láss el emberek millióit egy vállalati platformon.
Úgy tűnik, ez nem jut eszébe néhány techno-varázslónak, akik minden korlátozást az innováció ellenségének tekintenek.”
A Makronóm már korábban megírta, hogy Craig Kelly, az Egyesült Ausztrália Párt (UAP) vezetője szerint az ausztrál parlamenti képviselők úgy alakítják ki a beszédeiket, hogy elkerüljék a nagy technológiai platformok, például a YouTube és a Facebook cenzúráját. Napjaink politikájának és közéletének részévé vált, hogy
„Olyan csoportokat is ellenőriznek a nagy techcégek, mint például a Sky News Australia és más független médiumok, akik a YouTube-ot és a Facebookot használják tartalmaik közzétételére” – tette hozzá. „Bizonyos területeken tudják: ha olyasmiről beszélnek, ami ellentétes az óriásvállalatok gazdasági érdekeivel, akkor a platformjaikat le fogják tiltani” – állítja Kelly.
Borítókép: MTI szerkesztett