Április 5. és 9. között rendezték meg Mostarban a 23. Nemzetközi Gazdasági Vásárt, amelyen Magyarország partnerországként vett részt. Hazánkat Mostarban 24 vállalat képviselte, amelyek megjelenését a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség támogatta és szervezte. Magyar szempontból viszont érdekes a montenegrói Jovović fivérek története, akiknek sörgyáruk épp a vásáron vehette át azt a hat díjat, amelyet söreik a budapesti Kraft sörfesztiválon nyertek.
Már a vállalat alapításánál megvolt a magyar kapcsolat, hiszen 2018-ban a sörfőzde kiépítésében a fő szerepet játszó testvér, Szrgyan Jovović úgy döntött: a technológiát a miskolci Zip Technologies vállalattól fogják megvásárolni. A döntést nagyban befolyásolta, hogy a kézműves sörgyártás világában a miskolci cég az elit berendezésgyártók közé tartozik, világszerte több mint 250 telepített modern sörfőzdével. Berendezéseik megtalálhatók a világ legjobb kézműves sörfőzdéiben, minden kontinensen és olyan metropoliszokban, mint Miami, New York, London, Róma, Pozsony, Kijev, Moszkva, egészen a távoli Tokióig.
Ahogy Ratko elmeséli, az egész sörfőzdei beruházás lassan indult. Mielőtt belevágtak volna a sörfőzésbe, a Niksicsben lévő Onogost hotel vízellátási gondjait szerették volna megoldani. Fúrtak két kutat, 75 és 55 méter mélyet, amelyekről kiderült, hogy nagyon jó minőségű vizet adnak.
Montenegróban azt szokták mondani arra, akire rászáll a szerencse, hogy ha valakinek beindul, annak még a kakas is tojást hoz.
Valahogy így folytatódott a történet.
Jovovićék már ezelőtt is különböző sör világmárkák forgalmazásával foglalkoztak, beszállítói voltak a hotelnek, és útjaik során volt alkalmuk megtekinteni ezeket a nagy sörgyárakat. Ekkor jött az ötlet, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy miskolci vállalattal, melynek technológiájáról már korábban hallottak. Az Onogost hotel még a jugoszláv időkben épült, nagy kihasználatlan termekkel az alagsorában, ezért úgy döntöttek, hogy a hotel ezen, nem használt részében alakítják ki a sörfőzdét.
Kezdetben ezer literes napi kapacitással működtek, azóta a vállalat közel egymillió eurót fektetett be a sörfőzdébe. Jelenleg a 12, egyenként 2000 l-es fermentorral, valamint további négy1000 literes tartállyal a maximális havi termelést akár 300 hektoliterre is felemelhetik.
Már az induláskor is a minőséget tartották elsődlegesnek, amiben nem akartak kompromisszumot kötni.
Maga a kraft kifejezés a kézműves sört jelenti, azaz a kisebb tételben, de a legjobb alapanyagokból előállított sört. Így a sörgyárban csak árpamalátát használnak, illetve búzasörökhöz és néhány speciális sörfajtához búzamalátát, valamint adalékként egyéb gabonaféléket, például rozsot. A gyártás során nem használnak kukoricát vagy kukoricadarát, ami olcsóbbá tenné a gyártási folyamatot, de nagymértékben rontaná a sör minőségét. Ezzel a legjobb minőségű természetes forrásvíz és a legmodernebb berendezések mellett az egyéb alapanyagok is a legjobb minőségűek.
Vizük minősége és ásványi összetétele rendkívül jó, ezért a gyártás során vegyszert nem adnak hozzá, csak tisztított és sterilizált természetes forrásvizet használnak. Minden sörük teljesen természetes, adalékanyagok és tartósítószerek nélkül készül, szűretlen és pasztőrözött. Az ilyenre szokták mondani a sörínyencek, hogy ezek még mindig „élő sörök”, testes, csábító aromák, amelyek az élesztőmaradványok miatt bővelkednek B-vitaminban.
A Mammut névvel pedig – mint azt megtudtuk – azt akarják jelezni, hogy olyan vizet használnak, amely kötődik a jégkorszakhoz. A sört nemcsak otthon értékesítik, de exportálják Szerbiába, Boszniába, és most kezdik szállítani Horvátországba is. Ratko Jovović közel négy éves munkájuk sikerének értékeli, hogy 2022 márciusában, a budapesti Kraft sörfesztiválon 6 díjat is nyertek a kraft sörfőzdék nemzetközi versenyén. Aranyérmet kapott a Mammut Prime sörük, ami egy Kolsch típusú sör, ezüstérmet kapott az APA és az IPA kategóriákban, emellett pedig még 4 bronzérmet is begyűjtöttek a Stout, a Weissbier és a Pilsner kategóriában. Ratko hangoztatja is:
„Ez egy jó példa, hogy a magyar technológia és a montenegrói jó minőségű víz egy kitűnő sört eredményezett”.
Ezeket a díjakat vehették át Mostarban a nemzetközi gazdasági vásáron Pósa Krisztiántól Magyarország szarajevói nagykövetétől. Ennek kapcsán Ratko elárulja, hogy Montenegróban Magyarországnak azért is nagy a becsülete, mert mi voltunk a fő közvetítő a NATO és az országuk között. Pósa Krisztián volt akkoriban Montenegróban a nagykövet, és Ratko kihangsúlyozza, hogy a sörgyárat is Pósa Krisztián nyitotta meg 2018-ban.
Ratko Jovovićnak még szorosabb kapcsolata van Magyarországgal. A beruházás során már megismerkedtek a Magyar Kereskedőházzal, majd amikor a Kereskedőház átalakult HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggé, akkor Ratko jelentkezett egy felhívásukra, amelyben képviselőt kerestek. Úgy gondolja, hogy azért lehetett sikeres a pályázaton, mivel a kapcsolat az ügynökséggel már azelőtt is megvolt, illetve jó preferenciával bírtak. Azóta próbál segíteni a magyar vállalkozásoknak, akik Montenegróban, Albániában és Bosznia-Hercegovinában szeretnének kapcsolatot létesíteni.
Ratko Jovović beszámol arról is, hogy a koronavírus-járvány előtt voltak Magyar Napok Montenegróban, ahol bemutathatták a magyar gasztronómiát, a magyar zenét, a magyar színművészetet és persze a magyar bort. Ezt idén is szeretnék megszervezni, még a nyári szezon előtt. Dolgoznak Magyarország népszerűsítésén.
Érdekes ötletként felvetette a montenegrói és a magyar turisztikai kínálat összekapcsolását, hiszen Magyarországnak ott van Budapest, a Balaton vagy a termálfürdők, míg Montenegrónak van hegyvidéke és tengerpartja is. A tartalmak nem fedik, hanem inkább kiegészítik egymást. Így lát rá esélyt, hogy közös turisztikai kínálat szülessen egy harmadik országból érkező vendég számára.
A bosznia-hercegovinai Mostarban, a nemzetközi vásárt Szijjártó Péter nyitotta meg. A vásáron beszélgettünk a Control-X Medical, az Agrofeed Kft, a Mouldtech Systems, az STS Gruop csoport és az ITQS képviselőivel, illetve Ratko Jojoviccsal Montenegróból.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Úgy néz ki, hogy ezen a területen Oroszország sokkal versenyképesebb az EU-val szemben.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
