Ahogy Ratko elmeséli, az egész sörfőzdei beruházás lassan indult. Mielőtt belevágtak volna a sörfőzésbe, a Niksicsben lévő Onogost hotel vízellátási gondjait szerették volna megoldani. Fúrtak két kutat, 75 és 55 méter mélyet, amelyekről kiderült, hogy nagyon jó minőségű vizet adnak.
Montenegróban azt szokták mondani arra, akire rászáll a szerencse, hogy ha valakinek beindul, annak még a kakas is tojást hoz.
Valahogy így folytatódott a történet.
Jovovićék már ezelőtt is különböző sör világmárkák forgalmazásával foglalkoztak, beszállítói voltak a hotelnek, és útjaik során volt alkalmuk megtekinteni ezeket a nagy sörgyárakat. Ekkor jött az ötlet, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy miskolci vállalattal, melynek technológiájáról már korábban hallottak. Az Onogost hotel még a jugoszláv időkben épült, nagy kihasználatlan termekkel az alagsorában, ezért úgy döntöttek, hogy a hotel ezen, nem használt részében alakítják ki a sörfőzdét.