A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” címmel a választások előtt cikksorozatot indítottunk azzal a céllal, hogy alkalmanként egy-egy olyan állítást elemzünk, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 6. részben a pénztárcánkat vizsgáljuk meg. Míg 2010-ben közel annyi volt egy átlagos kereső bruttó reálkeresete, mint harminc évvel korábban, 1978-ban, addig tizenegy év alatt (2021-re) kétharmadával emelkedett. Ilyen méretű történelmi javulás az elmúlt 60 évben soha korábban nem történt.
(Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt, a 3. részben azt, hogy a világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is. a 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, az 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be.)
A baloldali média a választások után is arról beszél, hogy rosszabbul élünk, mint korábban. Ez természetesen nem igaz.
A legutóbbi adatok szerint januárban is jobban éltünk, mint egy évvel korábban, mert a keresetek növekedése jóval meghaladta a jelenlegi magasabb inflációt. Minden bizonnyal a februári és a márciusi adatok is növekedésről fognak szólni.
Két hete jöttek ki az idei januári havi kereseti adatok, a KSH mérése szerint az év első hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,7 százalékkal nőtt. A bruttó kereset mediánértéke 13,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó átlagkereset – elsősorban a 25 év alattiak januártól járó adómentessége következtében – 1,1 százalékponttal nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezmények nélküli nettó és a bruttó reálkereset 5,4 százalékkal javult, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 7,9 százalékos növekedése mellett.
Az utóbbi évtized hozta a magyar gazdaságtörténet eddigi legnagyobb javulását. Sőt az 1998-2002 közti első Orbán kormány idején is folyamatosan és jelentősen, jóval az infláció felett javultak a keresetek.
„Nincs az a béremelés, amit én ne tudnék elinflálni!” – tanultuk meg Bokros Lajostól. Rombolni sokkal könnyebb, és gyorsabban lehet, mint építeni! A másik legrosszabb évünk 2007-ben, az őszödi beszédet követő esztendőben volt, amikor szintén közel öt százalékkal ért kevesebbet a fizetésünk.
Amennyivel az egyik évben növekedtünk, azt a másikban a hatalmas infláció elvitte.
A történelmi fókuszunkat tovább tágítva láthatjuk, hogy a Kádár rendszerben 1978-ig folyamatosan nőtt az átlagkeresetek reálértéke. 18 év alatt az 1960-as szint több, mint másfélszeresére, 63 százalékkal javult az egy keresőre jutó fizetés. 1978-ban megtört a javulás, egészen a Bokros csomagig, 1996-ig 18 éven át csökkentek a keresetek. 1996-ban az 1960-as kereseti szint 112 százalékára esett vissza az átlag reálértéke. Ezt a hatalmas visszaesést egy évtizedes javulás követte, amelynek során
Itt is jól látható, hogy hazánkban a pénzügyi válság évekkel korábban kezdődött, mint a világ többi országában, mert máshol csak 2009-től romlottak a mutatók.
Ezt az időszakot zártuk le 2010-ben. Az Orbán-kormányok legfőbb célja a munkaalapú társadalom erősítése volt, minél többen és minél jobb színvonalon tudjanak megélni munkából. Egymillió új munkahely jött létre, segély helyett munkája van mindenkinek, aki tud és akar dolgozni, folyamatosan csökkentek a munkát terhelő adók.
Az átlagkeresetek növekedési aránya a dél-alföldi, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiókban volt a legmagasabb, az országos átlagnál jóval magasabb. Jelentősen csökkent az alacsony keresetűek és a magas keresetűek közti eltérés is arányaiban.
Relatív értelemben legjelentősebben az alsó decilisekhez tartozók keresetei növekedtek.
Megállapítható, hogy mindenhol zárult az olló,
és ezt nemcsak a statisztikák mutatják, hanem érzik a választópolgárok is, ahogy ezt a vasárnapi eredmények is igazolják.
A cikk szerzője Szalai Piroska munkapiaci szakértő.
A miniszterelnöki főtanácsadó nem kertelt: a cseh és lengyel példa világosan megmutatja, mi várna ránk. Aki eddig kételkedett a rezsicsökkentés fontosságában, az most feketén-fehéren láthatja, mekkora veszély fenyegeti a háztartásokat.
Minden várakozást felülmúló érdeklődés övezte az első Mandiner Díjátadó Gálát.
A szakírók, a szakportálok és a szurkolók is ugyanazon a véleményen vannak.
A kiszivárgott részletek közül a legfájóbb pont a családokat érinti: a tervek szerint a GYED teljes felszámolása és az ingyenes gyermekellátás vége vár ránk. Hogy miért okozna a Tisza-csomag azonnali demográfiai összeomlást és hogyan nullázná le a jövő nyugdíjait is, azt konkrét számokkal bizonyítja Szalai Piroska elemzése.
A fővárosi közgyűlésen a Tisza Párt megszorító csomagjáról kérdeztük Magyar Péter embereit. Ők azonban nem mertek érdemben nyilatkozni. Lehet, hogy Magyar Péter őket is „agyhalottnak” tartja?
Újjászületett az óbaloldal Baranya vármegyében, csak most Tisza Pártnak hívják őket. De ettől még veszélyesek és Brüsszel érdekeit szolgálják ki. Riportunk.
Új kutatást publikált a Századvég.
A miniszterelnök célja, hogy Magyarországon ne alakuljon ki energiaválság, és ne emelkedjenek az energiaárak a háború és a szankciók következtében.
