Teljesen törvényes, szabályos és átlátható vásárlásnak nevezte Aleksandar Vučić szerb államfő a HQ-22 (FK-3) típusú légvédelmi rakétarendszer beszerzését, amivel szavai szerint Szerbia a rakétatámadásoktól, az ellenséges repülőktől szeretné megvédeni a saját légterét, amennyiben szükség mutatkozik rá. Ezt a nyilvános üzenetét Albin Kurti, koszovói miniszterelnök és Milo Đukanović, Montenegró elnöke felé intézte, akik az elmúlt napokban Szerbiát a régió stabilitásának és a békének szándékos kockáztatásával vádolták meg.
Szombaton (április 9-én) a hattagú kínai Y-20-as flotta Belgrádban a Szerbia és Kína közti keretegyezmény szerinti, a még 2019-ben leszerződött fegyvereket szállította le. Ezt erősítette meg nem sokkal a szállítmány megérkezése után Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője is, aki kihangsúlyozta, hogy a fegyverszállítmánnyal nem céloztak meg egy harmadik felet, illetve az nincs összefüggésben a jelenlegi helyzettel (az ukrán-orosz háborúra utalva).
Az új generációs, közepes hatótávolságú, radarirányítású föld-levegő rakétákról, az FK–3 jelű rakétavédelmi rendszer beszerzéséről a Jugoimport SDPR szerb állami fegyverkereskedelmi cég korábbi éves jelentésében beszámolt már, erre a Reuters brit hírügynökség is kitért még 2020-ban, amikor szintén a keretegyezménynek köszönhetően, Kína fegyveres drónokat tartalmazó fegyverszállítmányt küldött Szerbiának.
Habár Szerbia a Chengdu Pterodactyl-1 nevet viselő drónra vetett szemet, amit Kínában Wing Loongként ismernek (pilóta nélküli harci repülők ezek, amelyek a célokat bombával, vagy rakétával semmisítik meg, de ugyanakkor felderítő küldetésekre is használhatók), helyette mégis a kínai állami tulajdonban levő vállalat által gyártott, hasonló tudással rendelkező CH–92A harci drón mellett döntött. Ezért (igaz az állam azóta is titokban tartja) a Szabad Európa Rádió információi szerint Szerbia Kínának 19,3 millió dollárt fizetett.
Amíg a fejlett országokban a fegyverekre költött összegek nem számítanak titoknak, Szerbiában ez nem így van.
Két évvel ezelőtt, a drónok érkezésekor is különcnek számított Szerbia, hiszen az adott kínai drónokat akkor Európában elsőként szerezte be. Most hasonló a helyzet az orosz S-300, illetve az amerikai Patriot rendszerrel konkuráló HQ-22 (FK-3) típusú légvédelmi rakétarendszerrel is, ugyanis Szerbia számít az első kínai rakétaüzemeltetőnek Európában.
Kis ország, korszerű légvédelem, nagy felháborodás
Szerbia ugyan kinyilvánította csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, sőt folyamatosan az ország stratégiai céljaként emeli ki az eurointegrációt, 2006-ban azonban kihirdette katonai semlegességét is, azzal, hogy csatlakozott a NATO Partnerség a békéért nevű programjához, ám az Atlanti Szövetségnek teljes jogú tagja nem kíván lenni (a nyugati katonai szövetség népszerűtlenségéhez nagy mértékben hozzájárul Szerbia NATO általi bombázása 1999-ben).
Miután a szombati már a második nagyobb fegyverszállítmánynak számít a Távol-Keletről, és már az első szállítmány után a belgrádi amerikai nagykövetség jelezte, hogy Szerbia az uniós integrációját kockáztatja, most a Fehér Házból újabb figyelmeztetést kapott.
A Nyugat, még a fegyverszállítmány előtt is megállapította, hogy a Nyugat-Balkán országainak fegyverkezése az Ukrajnában dúló háború idején, akár a régió stabilitásának és békéjének megingásához is vezethet. Most azonban Brüsszel és Washington ismét aggodalmának adott hangot, miszerint Szerbia Oroszországtól és Kínától vásárol hadi eszközöket, miközben EU-s tagjelölt országként a külpolitikáját és a biztonsági politikáját is az európai blokkal kellene összehangolnia. Kiemelték már többször is, hogy annak ellenére, hogy
a független országok fegyverbeszerzése önálló döntés, mégis tisztában kéne lenni azzal, hogy milyen következményei vannak a kínai cégekkel kötött üzleteknek az ország korábban megfogalmazott csatlakozási szándékának fényében.
A fegyverszállítmányban az elemzők ugyanakkor mást is felfedezni vélnek, ugyanis rámutatnak, Kína ezúttal is bizonyította, hogy képes modern fegyverrendszereket eljuttatni akár NATO-tagállamok légterén keresztül Európába (a fegyverek ugyanis legalább két NATO-tagország: Törökország és Bulgária területén átjutottak), ezzel pedig, mint ahogy arra az AP amerikai hírügynökség rámutatott, a növekvő globális hatókörét demonstrálta.
„Az Y-20-asok megjelenése megdöbbenést keltett, mert rajban repültek”, írta a The Warzone online magazinra hivatkozva a hírügynökség. „Az Y-20-as gépek jelenléte Európában, bármilyen számról is legyen szó, meglehetősen új jelenségnek számít” – hangsúlyozták.
Amíg egyes politikai elemzők szerint a kínai fegyverszállítmány politikai döntés volt, mint afféle B-terv, azután, hogy a Nyugat azt várja el Szerbiától, hogy hátat fordítson Oroszországnak, Petar Vojinović, a Tango Six légi közlekedéssel foglalkozó internetes portál szerkesztője szerint
az FK-3 légvédelmi rendszer beszerzése mindenek előtt szakmai jellegű.
Szerinte az adott fegyverszállítmány semmiképpen sem tekinthető politikai szándéknak, miszerint Szerbia Kína felé fordulna, hiszen a katonai felszereltsége nem ezt sugallja. Túl kicsi arányban van jelen a szerb katonaság felszereltségében a kínai fegyver az orosz és a nyugati hadi eszközökhöz képest.
Vučić egyébként újabb fegyverek vásárlását jelentette be, ezúttal Franciaországból. Kiemelte,
12 új Rafal vadászgép megvásárlásáról tárgyalnak már egy éve.
Elmondta azt is, hogy egy másik országgal is folytatnak tárgyalásokat, ugyanis a légierő és a légvédelem számára szeretne az ország további 12 használt repülőgépet beszerezni, ám további részleteket erről nem kívánt közölni.
Az FK-3 légvédelmi rendszer megérkezése napján megszólalt a Szerbiai Katonaszakszervezet is. Üdvözölték a katonaság újításait, ugyanakkor úgy értékelték, a hadsereg nem rendelkezik kellő létszámú szakemberrel a meglévő fegyverek karbantartásához.
„A katonaság korszerű harci eszközökkel való felszerelése jó hír, de mit sem ér, ha ezeket az új fegyvereket nem a katonaság valós szükségleteinek megfelelően és a szakma beleegyezésével vásárolják, tudva, hogy a katonaság személyi állománya hiányos a már meglévő fegyverek karbantartásához” – mutattak rá.
A szakszervezet állításait a szerb védelmi minisztérium visszautasította, ők azt állították hogy a fegyverek beszerzését egy alapos analízis előzte meg.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
