Kis ország, korszerű légvédelem, nagy felháborodás
Szerbia ugyan kinyilvánította csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, sőt folyamatosan az ország stratégiai céljaként emeli ki az eurointegrációt, 2006-ban azonban kihirdette katonai semlegességét is, azzal, hogy csatlakozott a NATO Partnerség a békéért nevű programjához, ám az Atlanti Szövetségnek teljes jogú tagja nem kíván lenni (a nyugati katonai szövetség népszerűtlenségéhez nagy mértékben hozzájárul Szerbia NATO általi bombázása 1999-ben).
Miután a szombati már a második nagyobb fegyverszállítmánynak számít a Távol-Keletről, és már az első szállítmány után a belgrádi amerikai nagykövetség jelezte, hogy Szerbia az uniós integrációját kockáztatja, most a Fehér Házból újabb figyelmeztetést kapott.
A Nyugat, még a fegyverszállítmány előtt is megállapította, hogy a Nyugat-Balkán országainak fegyverkezése az Ukrajnában dúló háború idején, akár a régió stabilitásának és békéjének megingásához is vezethet. Most azonban Brüsszel és Washington ismét aggodalmának adott hangot, miszerint Szerbia Oroszországtól és Kínától vásárol hadi eszközöket, miközben EU-s tagjelölt országként a külpolitikáját és a biztonsági politikáját is az európai blokkal kellene összehangolnia. Kiemelték már többször is, hogy annak ellenére, hogy
a független országok fegyverbeszerzése önálló döntés, mégis tisztában kéne lenni azzal, hogy milyen következményei vannak a kínai cégekkel kötött üzleteknek az ország korábban megfogalmazott csatlakozási szándékának fényében.