Ezt hallania kell: Trump győzelme miatt tomboló liberálisok kifakadásaiból készült metálszám (VIDEÓ)
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
A koronajárvány hatalmas lökést adott a digitális megoldásoknak, mára nincs olyan ember, aki ne ismerné a home office szót. Sokan az otthoni fotel kényelméből dolgozhatnak egy laptoppal az ölükben. Amerika viszont ennél is továbbment, ugyanis a Facebook vezére célul tűzte ki, hogy a munkahelyi irodát elhozza a nappaliba. Csupán egy VR headsetre van szükség és máris egy virtuális irodában találjuk magunkat az avatarosított kollégáink társaságában. Zuckerberg azonban ezt is továbbgondolta, akár a virtuális világon belül is vállalhatunk munkát: vannak már VR-papok, jógaoktatók, nyelvtanárok és még sorolhatnánk. Hogy jutottunk el idáig és hol tart most a metaverzum? Elemzésünkben bemutatjuk.
2021 első felében számos felmérés jelent meg, amelyek azt taglalták, hogy
– mutatott rá elemzésében a Makronóm Intézet.
Pár hónappal később az Egyesült Államokban a kilépők száma 3 százalék volt (2021 szeptemberéhez hasonlóan), amely 4,5 millió munkavállaló önkéntes felmondását jelentette. A kilépésekkel foglalkozó statisztikák készítése (2000 december) óta ezek az értékek voltak a legmagasabbak. Elemzésében a Makronóm Intézet a számok mögött rejlő folyamatokat tekintette át.
Elemzők szerint az önkéntes kilépések számának számtalan oka van, amelyek kivétel nélkül a koronavírus hatásaihoz köthetők, mindez a Great Resignation jelenség kialakulásához vezetett.
A Great Resignation egy olyan jelenség, amely a COVID-19 világjárvány végét követően rekordszámú ember munkapiacról való kilépését írja le.
A vállalatoknak most a világjárvány tovagyűrűző hatásaival kell megbirkózniuk, és újra kell értékelniük, hogyan tudják megtartani a tehetségeket.
A vezetők a világjárvány gerjesztette új munkapiaci trendekkel próbálnak megküzdeni, mivel az alkalmazottak átértékelik karrierjüket és rekordszámban hagyják el munkahelyeiket. A vállalatoknál rekordszámú nyitott álláshely van az Egyesült Államokban, és annak feltárására, hogy mi vezethetett ehhez a közelmúltbeli elmozduláshoz, Ian Cook és csapata nemrégiben végzett mélyreható elemzést, amelyben 4000 globális vállalat több mint 9 millió munkavállalói adatait vizsgálta, és két tendenciát tárt fel:
A világjárvány kezdetén a munkaerőpiac tele volt bizonytalansággal és tömeges elbocsátásokkal: emberek milliói vesztették el állásukat, és azok a szerencsések, akiknek sikerült megtartaniuk a munkájukat, a túlélés érdekében maradtak a helyükön. Most azonban, hogy a fellendülés felé fordulunk,
A kevésbé fejlett gazdaságokban, ahol nincs társadalombiztosítás és munkanélküli segély, a legtöbben nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust.
2021 már a visszapattanás éve volt gazdasági értelemben az Egyesült Államokban is, amely azt eredményezte, hogy a munkáltatók növekedésük és fejlődésük érdekében új munkavállalókat kerestek. Az expanzió nemcsak a gazdasági békeidőkben jelent fokozott versenyt a munkavállalókért, de most a koronavírus-járvány éveiben is.
Ezt bizonyítja az, hogy az Egyesült Államok magánszektorában a kilépések aránya történelmi csúcsot döntött novemberben, amely 3,4 százalékos arányt és 4,3 millió felmondást jelentett.
Azonban a visszapattanás mértéke azokban a szektorokban elmaradt, amelyeket a koronavírus közvetlenül befolyásol. A koronavírussal kapcsolatos aggodalmak, illetve a munkavégzés ellehetetlenülése jelentősen befolyásolta a munkahelyváltással kapcsolatos döntéseket. Az alábbi ábra megmutatja, hogy a historikus csúcsok idején (2021 szeptember és november) a napi új koronavírusos esetek száma jelentősen megnövekedett az Egyesült Államokban.
Az összefüggést bizonyítja, hogy 2021. novemberében
ilyen a szabadidő és vendéglátás (1 millió önkéntes felmondás), illetve az egészségügy (598 ezer önkéntes felmondás). Utóbbinál megfigyelhető, hogy az elmúlt hónapokban a nyitott pozíciók száma kisebb kilengésekkel, de növekvő tendenciát mutatott, így előfordulhat, hogy a kilépőket nem sikerül helyettesíteni, amely hosszabb távon problémákhoz vezethet.
A felmondási hullámok egy másik oka a vakcinák megjelenésével került felszínre. A home office villámsebességgel tört be szinte minden vállalkozás életébe, amely a vakcina nélküli időszakban az egyik legfőbb megoldást jelentette az üzletmenet fenntartására és a munkavállalók biztonságára nézve. A vakcina után azonban
Ezen folyamatok munkahelyváltásra sarkallták a munkavállalókat.
Megállapítható, hogy a munkavállalók felmondása mögött nem kizárólag a fent említett folyamatok vagy éppen a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos problémák állnak egyedüliként, annál inkább ezen folyamatok együttes hatásának eredménye a Great Resignation jelenség. Tekintettel arra, hogy 2021. decemberében az elemzői várakozásokhoz képest sokkal kevesebb munkahelyet hoztak létre az Egyesült Államokban, 2022 egyik nagy kérdése lehet, hogy ezek a folyamatok alábbhagynak vagy fennmaradnak és akár tartósan is beépülhetnek a munkaerőpiaci folyamatokba – tárta fel a Makronóm Intézet.
A Weforum portál Dr. Isabell Welpe professzort kérdezte a Great Resignation jelenségről, aki a Müncheni Műszaki Egyetemen a vezetés, az innováció és a szervezés területén folytat kutatásokat.
A professzor kutatásai szerint a szervezetek szerepe és alakja folyamatosan változik, gyakran a technológiai fejlődésre reagálva. Arra számít, hogy a szervezetek a jövőben még inkább piacosodni fognak, és a fiatalabb generációk akár 6 munkahelyen fognak egyszerre dolgozni, mivel a munkavállalók különböző vállalatoknak különféle projektekre ajánlják majd fel a képességeiket.
„A technológiai fejlődés általában hullámokban halad, és hamarosan tanúi lehetünk a decentralizált gazdaság hajnalának, amely lehetővé teszi a blokklánc alapú módját annak, hogy a döntéshozók és alkotók közvetlenül lépjenek kapcsolatba az ügyfelekkel és a felhasználókkal anélkül, hogy platformcégeken és közvetítő cégeken keresztül kellene működniük” – fedte fel a kutató-professzor.
Arra is rámutat a szakértő, hogy
Egyre jellemzőbb lesz, hogy projekteken dolgoznak a munkavállalók, virtuális csapatokba verődve. A vezető szerepe a csapattagok kiválasztásában elengedhetetlen lesz, hiszen a munkatársak kvalitásai határozzák meg a projektek sikerességét. „A világjárvány azt is megmutatta, hogy azok a vállalatok, amelyek a rendkívül megbízható, nagy elkötelezettségű és teljesítményorientált egyének toborzására összpontosítottak, sokkal könnyebben tudtak átállni a rugalmasabb és jövőorientáltabb munkára” – világított rá a professzor.
A metaverzum hivatalos beharangozóján Mark Zuckerberg bejelentette, hogy találmánya megreformálja a munka világát. A metaverzumba egy avatart választva léphetnek be a felhasználók, és akár egy munkahelyi meetinget is megtarthatnak egy virtuális irodában. A Facebook-vezér szerint ezzel közelebb kerülhetnek egymáshoz az egyébként akár külön kontinensen élő, de egy szervezetnél dolgozó munkatársak is.
A felhasználók saját világokat építhetnek, legyen az meditációs szoba, jógastúdió, templom vagy mecset, és szolgáltatásokat nyújthatnak más felhasználóknak. Ezáltal akár egy való életben mozgáskorlátozott emberből lehet a virtuális térben fitt jógaoktató.
Ott dolgoznak, ott töltik az idejüket és nem térnek vissza a rendes munkapiacra, a valóságba.
A koronajárvány alatt számos ember talált rá a virtuális közösségi terekre, ahova csupán egy VR szemüveg a belépő. A járvány tompulásával is megmaradt a virtuális minivilágok népszerűsége, sőt azóta is rohamosan nő az új felhasználók száma – számol be róla az Euronews.
A metaverzumban még spirituális terek is megtalálhatóak, ilyen például a VR Church, ahol egy DJ Soto névre hallgató lelkész misézik. Állítása szerint a virtuális templomban megvan minden, ami egy valódiban is. A digitális templomfalakat bibliai idézetek díszítik és a szentírás történetei 3D-s illusztráción elevenednek meg. Egyes hívők szerint ez segíti a Biblia megértését.
A virtuális lelkész szerint a szertartások „pszichológiai váltást” okoznak.
DJ Soto úgy véli, hogy a templomba járás jövője a metaverzumban rejlik, mert „olyan embereket is elér, akik fizikailag nem tudnak templomba járni”.
A Euronews egy neurovaszkuláris betegségben szenvedő beteg, Alina Delp történetét mutatta be, aki betegsége miatt nem hagyhatja el otthonát.
„Amikor krónikus beteggé válsz, és nem tudsz többé részt venni abban, amit mindenki más csinál, az emberek lassan, de biztosan kilépnek az életedből. Így csak én, a férjem és a macskáink maradtunk” – mondta. A VR Church mindezt megváltoztatta, úgy véli.
„Hirtelen újra erőre kaptál. Hirtelen újra számítasz. Hirtelen újra ember vagy” – törölgette az örömkönnyeit a mozgáskorlátozott nő.
Delp-et annyira magával ragadta a VR-templom, hogy ő maga is pásztorrá vált, ráadásul a virtuális templomban szentelték fel, és egyike volt azoknak, akik ott is keresztelkedtek meg.
A keresztény teológusok még nem birkóztak meg ezzel az új jelenséggel, habár tény, hogy egy-egy misén tömegek jelennek meg, tehát elvitathatatlanul alkalmas a keresztény tanok terjesztésére a virtuális tér is.
„A teológiai reflexiók olyanok, mintha a testünk részben azért számítana, mert Isten emberi alakban jött, és nagy együttérzést mutatott a megtestesült ember iránt” – mutatott rá az emberi test fontosságára Paul Raushenbush az Interfaith Youth Core-tól.
„Vajon milyen következményekkel jár majd, hogy egyre többet találkozunk digitális terekben?” – fogalmazta meg kétségeit.
De míg egyesek megkérdőjelezik, hogy egy gyülekezet valóban létezhet-e a virtuális valóságban, mások úgy találják, hogy az élmény egyenértékű, sőt, néha jobb lehet, mint egy fizikai templom.
Soto elmagyarázza, hogy nem az avatárokról van szó, vagy arról, hogy milyen külsőt választanak, hanem a valódi lélek-lélek kapcsolatról, amely a metaverzumban és annak spirituális tereiben jön létre.
„Egyszerűen vad, amit most megtehetünk. El sem tudom képzelni, hogy nyolc év múlva hogyan fog ez kinézni” – mondta.
Borítókép: MTI/EPA/Julien Warnand (szerkesztett)