„Zelenszkij megnyilvánulásai az őrültséggel határosak” – reagált a Kreml az ukrán elnök szavaira
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője illegitimnek nevezte Zelenszkijt, de Moszkva továbbra is kész tárgyalni.
A tőzsdék reakciói azt mutatják, az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása esetén a nem alapvető fogyasztási cikkek iránt visszaeshet a kereslet, bizonyos bankok és autóipari cégek pedig veszteségeket könyvelhetnek el.
Sebestyén Géza írása a Makronómnak.
Jelen írásomban azt vizsgálom, hogy az egyes gazdasági szektorokat követő tőzsdei alapok közül mely három produkálta a legnagyobb csökkenést a konfliktus kitörése óta.
A gazdasági ciklusok ismerői számíthattak arra, hogy a konfliktus egyik legnagyobb vesztesei a nem alapvető fogyasztási cikkeket termelő vállalatok lesznek.
Ezek olyan árucikkek, melyek a fogyasztók számára nem feltétlenül szükségesek, és csak akkor vásárolják meg, ha a jövedelmük szintje ezt lehetővé teszi. Ezen termékek közé tartoznak az olyan tartós cikkek, mint például a mosógépek és a hűtőszekrények – ezek lecserélését a vásárlók jellemzően hosszabb távon is el tudják halasztani.
A február 23-a és március 8-a közötti szűk két hétben 8,6 százalékkal csökkent az iShares Global Consumer Discretionary ETF (RXI) alap egy befektetési jegyének árfolyama. Ez a szám alapvetően is magas, 2022 első heteiben viszont ennél is drasztikusabb a csökkenést tapasztalhattunk: január 1-e és február 23-a között ugyanez a befektetés ugyanis 15,8 százalékot veszített az értékéből (lásd 1. ábra).
A szektor teljesítménye ugyancsak megfelelt a várakozásoknak. Az előző írásomban (ide kerül az előző linkje) bemutatott inflációs hatások miatt
Fontos megemlíteni, hogy egy háborús időszakban a magánszemélyek jellemzően növelik a megtakarításaikat is azért, hogy felkészüljenek egy esetleges negatív, nem várt esemény hatására.
A kiugróan negatív időszaki hozam további magyarázata, hogy az emberek bizonytalan környezetben nem szívesen köteleződnek el hosszabb távú beruházások mellett.
Ezen trendek együttesen oda vezetnek, hogy jelentős mértékben csökken a kereslet a nem alapvető fogyasztási cikkek piacán, ezzel együtt pedig csökken a szektor cégeinek árbevétele és nyeresége is.
Amennyiben az orosz-ukrán katonai konfliktus hosszabb távon is fennmarad, úgy a fent bemutatott folyamatok fennmaradnak, sőt, erősebbé is válhatnak. Mindez egyértelműen alacsonyabb keresletet, így pedig árbevételt és nyereséget jelent a szektor cégei számára.
Ez a folyamat egyébként jó hír is lehet azon fogyasztók számára, akik ebben az időszakban ilyen termékeket terveznek vásárolni, hiszen ők egy ilyen környezetben nagyobb eséllyel találkoznak alacsonyabb árakkal vagy akciókkal.
Meglepő, hogy a globális pénzügyi szektort is negatívan érinti a háború. Az orosz bankok kidobása a nemzetközi SWIFT rendszerből sokak számára ismert, ám pontosan a lépés szelektív, egy országra vonatkozó volta miatt logikusnak tűnhetett azt gondolni, hogy csak az orosz bankok fogják megszenvedni az eseményeket.
A február 23-a és március 8-a közötti szűk két hétben 7,1 százalékot esett az iShares Global Financials ETF (IXG) alap egy befektetési jegyének árfolyama – ez a csökkenés nem csupán a többi szektorhoz képest volt jelentős adott időszakban, de egyértelmű fordulatot is jelentett az év elején tapasztalható oldalazó ármozgáshoz képest (lásd 2. ábra).
A rossz teljesítménynek több oka is van:
A nem alapvető fogyasztási cikkek hátterét ismerve nem meglepő, hogy a gépkocsigyártók részvényesei sem aludtak jól az elmúlt napokban. A február 23-a és március 8-a közötti szűk két hétben 6,7 százalékkal lett alacsonyabb a First Trust NASDAQ Global Auto Index Fund (CARZ) alap egy befektetési jegyének árfolyama. Bár 2022 elején is negatív trend uralta a grafikont, az esés sebessége látványosan felgyorsult a konfliktus kezdete óta (lásd 3. ábra).
Ezen szektor teljesítményét nagyon hasonló tényezők vezérlik, mint az elsőként bemutatott nem alapvető fogyasztási javakét, hiszen egy gépkocsi is pontosan ilyen termék. A fogyasztók többsége autó nélkül is boldogul, akinek viszont szüksége van rá,akár évekig is tudja halasztani az aktuális járművének cseréjét, ezért az autógyártók különösen érzékenyen reagálnak a nagy válságokra. Nem meglepő, hogy a 2008 és 2009 közötti válság idején lényegében az összes nagy amerikai autógyártó csődben volt, és csak komoly állami segítséggel tudtak talpon maradni.
Borítókép: MTI/Jászai Csaba