Hiába emelik a csehek rohamtempóban a kamatokat, ez sem segít az infláció ellen

Viszont az átlagkamat nagyságát befolyásolja, hogy ebbe jelentős számú, régebben feldolgozott hitel lett belefoglalva.

Természetesen Csehországban is az emberek jelzáloghitel választásánál az egyik kritérium a kamatláb nagysága, amit nagyban befolyásol a fixáció hossza. Ahol nem rögzítik a kamatlábat, ott a törlesztőrészletek akár havonta is változhatnak. Csehországban a legtöbben egyébként 5 éves időszakra rögzítették a kamat nagyságát.

A januárban nyújtott jelzáloghitelek összege elérte a 32,6 milliárd cseh koronát (1,34 milliárd euró), ami az előző havihoz képest 12 milliárd CZK-val (490 millió euró) kevesebb. Annak ellenére jelentős visszaesésről van szó, hogy a január nem tartozik az év legerősebb hónapjai közé. Érdekesség, hogy a folyósított jelzáloghitelek közül, viszonylag magas a hitelek refinanszírozására felvett hitel, mintegy 6 milliárd euró (250 millió euró).

Szlovákia egyelőre nem fogta vissza a hitelezést

Visegrádi kitekintésben, Szlovákiában a legalacsonyabbak a jelzáloghitelek, köszönhetően az eurónak. Immár több hónapja egy százalék alatti volt a jelzáloghitelek átlagos kamata. A decemberi 0,87 százalék rekordot jelent.

Januárban az alacsony kamatláb, a bérek növekedése, illetve az ingatlanárak növekedése miatt jelentős volt a hitelnyújtás volumene. Összesítve elérte az 1,63 milliárd eurót, ami több mint amennyit a kétszer akkora Csehországban folyósítottak. (Megjegyeznénk, hogy Csehországban, júliusban 1,8 milliárd eurónyi hitelt folyósítottak, mikor az átlagkamat 2,23 százalék volt.)

Az év végére az elemzők szerint a jelzáloghitelek átlagos kamata Szlovákiában két százalékra is emelkedhet.

Az első volt a VÚB (Általános Hitelbank), amely még február közepén megemelte valamennyi jelzáloghitel-fajta kamatját 0,2 százalékponttal. Így a legkedvezőbb, a három éves fixációjú jelzáloghitel kamata 1,09 százalékra nőtt, az 5 éves fixációnál 1,39 százalékra, a 10 évesnél pedig 1,99 százalékra.

Őket követte a ČSOB, a Cseh Kereskedelmi Bank, amely szintén egy százalék fölé emelte az alapkamatot, átlagosan 0,16 százalékpontot emelt. Érdekes ajánlatuk lehet a hitelek kamatainak 20 éves rögzítése 1,35%-on.

Harmadikként a legnagyobb, a Szlovák Takarékpénztár lépett, amely elsősorban a hosszabb idejű fixációval rendelkező jelzáloghitelek kamatait emelte. Így a tíz évre lekötött kamat 1,49 százalékra, a 15 évre lekötötté pedig 1,69 százalékra nőtt.

A cseh jegybank erőset lépett, de mennyire lesz eredményes?

De térjünk vissza a csehekhez. Hiszen ők is saját valutával rendelkeznek, akár csak Magyarország, és a jegybankjuk is igyekszik küzdeni az infláció ellen, vagy legalábbis megakadályozni, hogy a nemzeti valuta egy leértékelési spirálba forduljon.

Mindemellett a cseh kormány nem folyamodott infláció ellenes lépésekhez, kiemelt termékek áfa-csökkentéséhez, vagy árbefagyasztáshoz.

Mindenesetre a cseh koronát sikerült megtartani, sőt a kamatemelések hatására az árfolyama 25 CZK/EUR alá került, ami nem éppen támogató jelenség a cseh exportőröknek. De más oldalról is támadják a cseh jegybankot, főképp azzal, hogy lépéseivel az év első hat hetében 100 milliárd cseh koronás (4 milliárd euró) veszteséget sikerült összehozniuk.

Ahogy írják: ez minden idők legvéresebb évkezdete. Erős a cseh korona és mellette óriási devizatartalékot halmozott fel a jegybank.

Míg az egyik tábor ezt  jelentéktelen könyvelési problémának tekinti, az ellenzők egy szárnya a jegybank veszteségét potenciálisan komoly problémának látja, például az euróhoz való csatlakozás idején.

A cseh jegybank sem kívánta kommentálni az évközi eredményeket, mivel „az eredmény a jegybank mérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének folyamatos átértékelésének következménye, amely nagyrészt devizaeszközökből áll”.

Január végén a cseh jegybank statisztikái szerint, rekordnagyságú, 157 milliárd eurós devizatartalékkal rendelkezett. Ha a korona felértékelődik, e tartalékok koronában kifejezett értéke csökken, ami árfolyamveszteséget okoz. Bár a központi banki veszteségek nem okoznak valódi problémákat, amikor bekövetkeznek, potenciálisan korlátozhatják néhány kulcsfontosságú jövőbeli döntés szabadságát. Ha az árfolyamveszteségek miatt csökkenne a pénzpiacok bizalma a cseh korona iránt, esne a korona értéke, ezzel az árfolyamveszteség is eltűnne.

Most a cseh kormánynak, ebben a helyzetben el kell felejtenie a jegybankból származó bevételeket. Nem számíthat az állami költségvetés a jövőbeni nyereségre, mivel a veszteségek felszámolása nem rövidtávú. A Cseh Nemzeti Bank 2007-ben felhalmozott közel 200 milliárd CZK értékű veszteségének ledolgozása további hét évet vett igénybe. A jegybanknak február közepe előtt, a tavalyi eredményt is beleszámítva, mintegy 140 milliárd CZK halmozott vesztesége volt.

A korona jelenlegi erősödésére nem lehet elszigetelt kivételként tekinteni, a valuta tendenciája inkább az, hogy továbbra is erősödni fog. A központi bank maga is 24 CZK/euró alatti árfolyamra számít az év második felében, miközben pár hónapja még az euró közelebb volt inkább a 26 cseh koronához.

Természetesen nem feladatunk bírálni a cseh jegybank döntését, de 

A hitelezést visszavágták, de ez később fog megjelenni, amit nagyobb veszélynek látunk, hogy az erős cseh korona a cseh gazdaság exportképességét ronthatja.