Hont András az ATV-ben: Ne tagadjuk már el, hogy a 2022-t megelőző tíz évben mérhető reálbér-növekedés volt (VIDEÓ)
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
Amint Csehországban emelkedett az infláció, a cseh jegybank sem volt tétlen és 4,5 százalékosra emelte a kamatlábat, így várhatóan a jelzáloghitelek kamata is követi ezt az emelkedő trendet. Az év végére átlagosan 7 százalékosra várják a jelzáloghitelek kamatainak nagyságát, ami megfelel az idei évre várt infláció nagyságának. Tegyük hozzá, hogy a a cseh kormány nem igyekszik áfa-csökkentéssel, vagy éppen árstoppal fékezni az áremelkedéseket, pedig a jegybank mellett, vagy helyett a kormányzatnak lenne érdemes fellépnie az infláció ellen.
Viszont az átlagkamat nagyságát befolyásolja, hogy ebbe jelentős számú, régebben feldolgozott hitel lett belefoglalva.
Természetesen Csehországban is az emberek jelzáloghitel választásánál az egyik kritérium a kamatláb nagysága, amit nagyban befolyásol a fixáció hossza. Ahol nem rögzítik a kamatlábat, ott a törlesztőrészletek akár havonta is változhatnak. Csehországban a legtöbben egyébként 5 éves időszakra rögzítették a kamat nagyságát.
A januárban nyújtott jelzáloghitelek összege elérte a 32,6 milliárd cseh koronát (1,34 milliárd euró), ami az előző havihoz képest 12 milliárd CZK-val (490 millió euró) kevesebb. Annak ellenére jelentős visszaesésről van szó, hogy a január nem tartozik az év legerősebb hónapjai közé. Érdekesség, hogy a folyósított jelzáloghitelek közül, viszonylag magas a hitelek refinanszírozására felvett hitel, mintegy 6 milliárd euró (250 millió euró).
Visegrádi kitekintésben, Szlovákiában a legalacsonyabbak a jelzáloghitelek, köszönhetően az eurónak. Immár több hónapja egy százalék alatti volt a jelzáloghitelek átlagos kamata. A decemberi 0,87 százalék rekordot jelent.
Januárban az alacsony kamatláb, a bérek növekedése, illetve az ingatlanárak növekedése miatt jelentős volt a hitelnyújtás volumene. Összesítve elérte az 1,63 milliárd eurót, ami több mint amennyit a kétszer akkora Csehországban folyósítottak. (Megjegyeznénk, hogy Csehországban, júliusban 1,8 milliárd eurónyi hitelt folyósítottak, mikor az átlagkamat 2,23 százalék volt.)
Az év végére az elemzők szerint a jelzáloghitelek átlagos kamata Szlovákiában két százalékra is emelkedhet.
Az első volt a VÚB (Általános Hitelbank), amely még február közepén megemelte valamennyi jelzáloghitel-fajta kamatját 0,2 százalékponttal. Így a legkedvezőbb, a három éves fixációjú jelzáloghitel kamata 1,09 százalékra nőtt, az 5 éves fixációnál 1,39 százalékra, a 10 évesnél pedig 1,99 százalékra.
Őket követte a ČSOB, a Cseh Kereskedelmi Bank, amely szintén egy százalék fölé emelte az alapkamatot, átlagosan 0,16 százalékpontot emelt. Érdekes ajánlatuk lehet a hitelek kamatainak 20 éves rögzítése 1,35%-on.
Harmadikként a legnagyobb, a Szlovák Takarékpénztár lépett, amely elsősorban a hosszabb idejű fixációval rendelkező jelzáloghitelek kamatait emelte. Így a tíz évre lekötött kamat 1,49 százalékra, a 15 évre lekötötté pedig 1,69 százalékra nőtt.
De térjünk vissza a csehekhez. Hiszen ők is saját valutával rendelkeznek, akár csak Magyarország, és a jegybankjuk is igyekszik küzdeni az infláció ellen, vagy legalábbis megakadályozni, hogy a nemzeti valuta egy leértékelési spirálba forduljon.
Mindemellett a cseh kormány nem folyamodott infláció ellenes lépésekhez, kiemelt termékek áfa-csökkentéséhez, vagy árbefagyasztáshoz.
Mindenesetre a cseh koronát sikerült megtartani, sőt a kamatemelések hatására az árfolyama 25 CZK/EUR alá került, ami nem éppen támogató jelenség a cseh exportőröknek. De más oldalról is támadják a cseh jegybankot, főképp azzal, hogy lépéseivel az év első hat hetében 100 milliárd cseh koronás (4 milliárd euró) veszteséget sikerült összehozniuk.
Ahogy írják: ez minden idők legvéresebb évkezdete. Erős a cseh korona és mellette óriási devizatartalékot halmozott fel a jegybank.
Míg az egyik tábor ezt jelentéktelen könyvelési problémának tekinti, az ellenzők egy szárnya a jegybank veszteségét potenciálisan komoly problémának látja, például az euróhoz való csatlakozás idején.
A cseh jegybank sem kívánta kommentálni az évközi eredményeket, mivel „az eredmény a jegybank mérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének folyamatos átértékelésének következménye, amely nagyrészt devizaeszközökből áll”.
Január végén a cseh jegybank statisztikái szerint, rekordnagyságú, 157 milliárd eurós devizatartalékkal rendelkezett. Ha a korona felértékelődik, e tartalékok koronában kifejezett értéke csökken, ami árfolyamveszteséget okoz. Bár a központi banki veszteségek nem okoznak valódi problémákat, amikor bekövetkeznek, potenciálisan korlátozhatják néhány kulcsfontosságú jövőbeli döntés szabadságát. Ha az árfolyamveszteségek miatt csökkenne a pénzpiacok bizalma a cseh korona iránt, esne a korona értéke, ezzel az árfolyamveszteség is eltűnne.
Most a cseh kormánynak, ebben a helyzetben el kell felejtenie a jegybankból származó bevételeket. Nem számíthat az állami költségvetés a jövőbeni nyereségre, mivel a veszteségek felszámolása nem rövidtávú. A Cseh Nemzeti Bank 2007-ben felhalmozott közel 200 milliárd CZK értékű veszteségének ledolgozása további hét évet vett igénybe. A jegybanknak február közepe előtt, a tavalyi eredményt is beleszámítva, mintegy 140 milliárd CZK halmozott vesztesége volt.
A korona jelenlegi erősödésére nem lehet elszigetelt kivételként tekinteni, a valuta tendenciája inkább az, hogy továbbra is erősödni fog. A központi bank maga is 24 CZK/euró alatti árfolyamra számít az év második felében, miközben pár hónapja még az euró közelebb volt inkább a 26 cseh koronához.
Természetesen nem feladatunk bírálni a cseh jegybank döntését, de
A hitelezést visszavágták, de ez később fog megjelenni, amit nagyobb veszélynek látunk, hogy az erős cseh korona a cseh gazdaság exportképességét ronthatja.
A Makronómon is beszámoltunk erről a jegybanki dilemmáról. Már az USA-ban is tudatosítják, hogy a központi bankároknak visszafogottabb megközelítést kellene alkalmazniuk a mostani infláció elleni harcban. Most a kínálati korlátok felelősek a magasabb inflációért, és a gazdaságpolitika lehűtheti az inflációt, de pont egy olyan időszakban, amikor a gazdaság még nem tért vissza a teljes kapacitására. Nehéz választás előtt vannak a központi bankok, ha a továbblépnek, túl gyorsan szeretnék lehűteni a keresletet, akkor a gazdaság összeomlását kockáztatják.