Ivánácz Gábor élete korántsem mondható mindennapinak. Fiatalkorában összeveszett az édesapjával és az iskola befejezése után nyelvtudás nélkül Angliába költözött és a Chelsea focicsapatánál helyezkedett el, mint takarító. A tulajdonosok a munkáját nagyra értékelték, de
el akarták bocsájtani, mivel nem tudott angolul.
Ivánácz Gábort mindig is foglalkoztatta a vendéglátás, de miután a pincérkedés mentette meg a munkahelyét, eldöntötte, hogy ezen az úton fog elindulni. Az angol tudásával együtt a karrierje is rohamos léptekben fejlődni kezdett: bárt vezetett a Chelsea stadionjában, pincérként dolgozott egy privát klubban, de ez nem volt elég számára. Akkori párjával a Holland Antillákra költözött, ahol
a környék leggazdagabb 150 emberét szolgálta ki egy klubban.
„Minden szakítás után másik kontinensre költözöm” – mondta el a Venison Gusto tulajdonosa a Makronómnak adott interjújában. Szakítása után Gábor – az állítása szerint ingerszegény – Londonba tért vissza, ahol egy Michelin csillagos étterem üzletvezetője volt. Nem is bírta sokáig az esős Angliát és Franciaországba költözött, ahol a világ legdrágább hajóján (bérleti díj: 1,4 millió euró hetente – a szerk.) szolgálta ki többek között Bill Gatest és a múlt hét vasárnap tartott Super Bowl félidei show házigazdáját: Dr. Dre-t.
A luxusban dolgozva azt vette észre, hogy nem tudja a vendégnek megmutatni Magyarország gasztronómiai kincseit, mivel nem talált megfelelő minőségű élelmiszert. Arra az elhatározásra jutott, hogy ő maga fogja elkészíteni a lehető legjobb vadkolbászokat.
Nehézkes indulás
Ivánácz Gábor elmondta, hogy már az elején kibukott, hogy nem értett a cégvezetéshez, de nem adta fel. Többen átverték: a megbeszéltek ellenére silány minőséggel töltötték meg a kolbászokat és ezt az erős kapcsolati tőke se tudta megmenteni. „Egy szaúdi herceg hajójára küldtünk ebből a gyártásból és onnan szóltak vissza, hogy vállalhatatlan a termékünk. Minden terméket haza kellett szállítani és meg kellett semmisíteni” – mesélte el történetét a Venison Gusto alapítója. Az első nehézségek után visszatért a hajóra, de
álmai vállalkozását és Magyarországot sosem engedte el,
hiszen – ahogy Ivánácz a Makronómnak elmondta, – azt akarta elérni, hogy a gyermekeinek a magyar legyen az anyanyelve.