A Covid-korlátozások feloldásával a magyar külkereskedelem újra szárnyal
2022. január 11. 20:17
A Makronóm Intézet elemzésében rámutat, hogy Magyarország külkereskedelme élénkül: 81 millió euró többlet keletkezett novemberben.
2022. január 11. 20:17
p
0
0
2
Mentés
Ledobta láncait a magyar külkereskedelem, újra vágtat
Novemberben négy deficites hónap után újra bevételi többlet keletkezett a külkereskedelemben, amelyhez jelentősen hozzájárult az export erőteljes, 7,7 százalékos növekedése (euróban mért export).
Az export növekedését a kedvező ipari folyamatok támogatták, azon belül is a járműgyártás javulása,
annak ellenére, hogy a chiphiány miatt a gyártás még mindig akadozik. Az import euroértéke 13,7 százalékkal nőtt az erőteljes belső (döntően beruházási) kereslet és jelentősen dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt. A termék-külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 607 millió euró többlethez képest – olvasható a Makronóm Intézet elemzésében.
A Takarékbank várakozása szerint a fogyasztás és beruházások élénkülése következtében a külkereskedelem többletének csökkenésére lehet számítani 2022 első felében is, míg 2021-ben összességében 2 milliárd euró közelébe mérséklődhetett az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euró után – mutat rá elemzésében a Makronóm Intézet.
A korlátozások feloldásának köszönhetően jelentősen élénkülnek külpiacaink, így a kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek,
2021 nyara elején az eurózónai és német konjunktúramutatók egy része történelmi, illetve több évtizedes csúcsokat ért el.
A csúcson levő megrendelésállomány, a beszerzési menedzser indexek, az Ifo index és más bizalmi indexek is a német ipari vállalatok, kiváltképp az autógyártók meglehetősen pozitív exportkilátását támasztják alá, viszont a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést.
A cserearányok energia- és nyersanyagárak markáns romlása a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését eredményezi. Ezen szempontok és körülmények ismeretében megállapítható, hogy jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években jelentősen emelkedhet a külkereskedelem többlete – zárta elemzését a Makronóm Intézet.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.