Szakemberhiányt kiáltanak, de a szakképzés reformját szénné oltották a baloldali közgazdászok

2022. január 08. 13:13

Ma a szakemberhiányt egyöntetűen problémaként emelik ki a baloldali közgazdászok, ugyanakkor a szakképzést fejlesztő reformokat a 2011-es bevezetésekor valamennyien elítélték. A Makronóm elemzése.

2022. január 08. 13:13
null

Szerintük a Fidesz-szavazó egyben Fidesz-hívő is

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Klubrádióban ekézte a kormány gazdaságpolitikáját szerda reggel. Elmondta, hogy szerinte nem csak a hihetetlen áremelkedésekről van szó, hanem áruhiányról, arról, hogy

Magyarországon nem lehet normális vízvezeték, villany-, gázszerelőt, kőművest találni,

mert vagy elmentek külföldre, vagy itthon dolgoznak „olyan mérhetetlen építőipari kereslet következtében, ami nem tud lépést tartani a kínálattal. Olyan gazdaságban, ahol a kapacitások teljesen ki vannak használva, ahol nincs szerszám, nincs gép, nincs munkaerő, ott felesleges további növekedést ösztönző gazdaságpolitikát folytatni, inkább hűteni kellene a gazdaságot, és helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt” – idézte a korábbi tárcavezetőt csütörtökön a Mandiner.

A Klubrádió műsorvezetője szerint a kormány teljesítményének megítélésének semmi köze a realitáshoz, az hit kérdés.

Ez a gondolatmenet kísértetiesen hasonlít Vértes András közgazdász véleményére, aki szerint a 2019-es magyar gazdasági növekedés csak a Jóistennek köszönhető.

Szakemberhiányt kiáltanak a baloldali közgazdászok, de a szakképzési reformot szétsavazták

Habár Bokros kiemelte a szakemberhiányt és az oktatás fejlesztését szorgalmazza, ő maga 2009-ben az akkori 77 akkreditált egyetemből és főiskolából maximum 20-25 intézményt alakított volna ki, valamint általános tandíjat vezetett volna be az alapképzésben, ami alól csak a legszegényebbek képeztek volna kivételt. A felsőoktatási intézményeket a piac kegyeire bízta volna, úgy fogalmazott, hogy 

Az államilag finanszírozott hallgatók számát az akkori 20 százalékára csökkentette volna.

Az egykori tárcavezető azonban egyetértett a 2011-ben bevezetett duális képzéssel. Egy, a Privátbankár hírportálnak adott interjúban rámutatott, hogy a duális képzés működőképes, Németországban és Ausztriában már bizonyított. „Nem lehet véletlen, hogy Spanyolországban a fiatalok körében 57 százalékos a munkanélküliség, Németországban pedig csak 10” – hangsúlyozta a 2011-es interjúban.

A duális képzés iránti lelkesedését nem osztották egyöntetűen a baloldali közgazdászok, A HVG „Mínusz három év iskola, mínusz hatvan év történelem” című cikkében a szerző arról írt, hogy a duális képzést tartalmazó Széll Kálmán-tervvel „Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.”

Mesterházy Attila közgazdász politikus egy 2012-es márciusi beszédében teljes csődként értékelte a Fidesz kormányzását, szerinte „a fülkeforradalomból káosz, csőd és rombolás lett”Kiemelte a szakképzés hiányosságait és a szakemberhiányt. Habár szakemberhiányt kiáltott, a kormány szakképzési reformjait 2012 júliusi írásában a következőképp savazta szét: 

Ehelyett korszerű szakismeretekkel rendelkező, alkalmazkodni tudó embereket kell képezni.” 

Szabó Máté, az Ombudsman akkori alapvető jogok biztosa a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mondván ez a törvény sérti a jogállamiság elvét

Köllő János közgazdász a HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „a visszatérés valamilyen állítólagos német rendszerű duális képzéshez – valójában az államszocialista szakképzéshez – merénylet egy egész generáció ellen.” 

Köllő szerint a vállalatok a szakirányú képzettségnél többre értékelik az általános készségek meglétét. 

Havas Gábor és Zolnay János szociológusok úgy értékelték a reformot, hogy az új rezsim egy újabb társadalmi térről, ezúttal az iskolából akarja kiszorítani a szegényeket és cigányokat.

Nehezményezték, hogy az új oktatáspolitika 16 évre csökkentette a tankötelezettséget és csökkentette a közismereti órák számát, tehát kevesebb lett a magyar, matematika és történelem órák száma a szakiskolákban.

A gyakorlati órák számát viszont megemelte a kormányzat, amely versenyképes szaktudást adott a diákoknak. A duális képzés pedig szakmai gyakorlattal vértezte fel a fiatalokat, akik így könnyebben tudtak elhelyezkedni a munkapiacon, erről tanúskodik az Eurostat kimutatása is.

A magyar fiatalok foglalkoztatási rátája összehasonlítva az Európai Unió és az eurózóna átlagával. Forrás: Eurostat 2021
A magyar fiatalok foglalkoztatási rátája összehasonlítva az Európai Unió és az eurózóna átlagával. Forrás: Eurostat 2021

A fenti ábra azt mutatja, hogy a hazai fiatalok foglalkoztatási rátája 1999-ben érte el csúcspontját, közel 35 százalékot. 2000 után Magyarországon lényegében 2010-ig folyamatos és drasztikus csökkenés következett be, vagyis 35 százalék körüli szintről 18 százalékra süllyedt a foglalkoztatott fiatalok aránya. Ez azt jelenti, hogy

a 2008-as válság előtt már elkezdődött a fiatalok foglalkoztatásának drasztikus csökkenése, majd a helyzeten a krízis tovább súlyosbított.

2012 után kezdett a fiatalok foglalkoztatása fokozatosan javulni, 2017-re már a 30 százalék körüli szintet közelítette a ráta, amelyet a 28-30 százalékos szint körüli stagnálás követett.

A kormányzati politikának fontos szerepe van abban, hogy a fiatalok munkatapasztalathoz jussanak (kötelező gyakornoki státuszon keresztül), és ezáltal a későbbiekben javuljon elhelyezkedési esélyük a munkaerő-piacon.

A jelenlegi gazdasági válság hatásainak kivédésében fontos szerepe lehet, hogy 2022-től kezdődően adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatal munkavállalók. Az intézkedés arra ösztönözheti a munkáltatókat, hogy ne csupán a fizetés nélküli gyakorlat ideje alatt foglalkoztassák a kezdő munkavállalókat, hanem hosszabb időtávon is számoljanak velük.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 51 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Járványfigyelő
2022. január 27. 07:41
Vitéz panamai Bokros Lajiról ez egy poszt mortem körözési kép, vagy már élő állapotban is ilyen?
elfújta az ellenszél
2022. január 10. 17:23
Ez télleg felháborító, szakembereket akarnak képezni ahelyett hogy sok gender szakos bölcsészt eresztenének be az egyetemre, akik 10-12 év alatt talán el is végzik Szerelni bárki meg tud tanulni, hol van az a gendertudományokhoz képest?
Láncfűrészes Attasé
2022. január 10. 17:22
A 15-24 évesek? A 15 évesek foglalkoztatottságát miért is kell nézni? Azoknak inkább tanulniuk kéne még... Világos, a kormány társadalommérnöki okokból azt akarja, hogy NE tanuljanak a kölkök, hanem robotoljanak. Ez képzi meg nekik a homo fidesicust, a moszkovita narancsproletariátus utánpótlását, mert a diplomás értelmiség túl önálló, gondolkodásra van kényszerítve és ezért veszélyes. Alig sikerült betörni az egyetemeket is, 10 év agymosás után nyúltak csak hozzá, sajátlábra álltak.
Gèbi
2022. január 09. 21:58
"Magyarországon nem lehet normális vízvezeték, villany-, gázszerelőt, kőművest találni," Ostobaság, hazudozás stb. Lehet találni, csak nyilván való, hogy nem az utolsó pillanatban kell keresni és nem csak az internet apróhirdetéseiből kell tájékozódni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!