Szakemberhiányt kiáltanak, de a szakképzés reformját szénné oltották a baloldali közgazdászok
2022. január 08. 13:13
Ma a szakemberhiányt egyöntetűen problémaként emelik ki a baloldali közgazdászok, ugyanakkor a szakképzést fejlesztő reformokat a 2011-es bevezetésekor valamennyien elítélték. A Makronóm elemzése.
2022. január 08. 13:13
p
33
2
51
Mentés
Szerintük a Fidesz-szavazó egyben Fidesz-hívő is
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Klubrádióban ekézte a kormány gazdaságpolitikáját szerda reggel. Elmondta, hogy szerinte nem csak a hihetetlen áremelkedésekről van szó, hanem áruhiányról, arról, hogy
Magyarországon nem lehet normális vízvezeték, villany-, gázszerelőt, kőművest találni,
mert vagy elmentek külföldre, vagy itthon dolgoznak „olyan mérhetetlen építőipari kereslet következtében, ami nem tud lépést tartani a kínálattal. Olyan gazdaságban, ahol a kapacitások teljesen ki vannak használva, ahol nincs szerszám, nincs gép, nincs munkaerő, ott felesleges további növekedést ösztönző gazdaságpolitikát folytatni, inkább hűteni kellene a gazdaságot, és helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt” – idézte a korábbi tárcavezetőt csütörtökön a Mandiner.
A Klubrádió műsorvezetője szerint a kormány teljesítményének megítélésének semmi köze a realitáshoz, az hit kérdés.
Szakemberhiányt kiáltanak a baloldali közgazdászok, de a szakképzési reformot szétsavazták
Habár Bokros kiemelte a szakemberhiányt és az oktatás fejlesztését szorgalmazza, ő maga 2009-ben az akkori 77 akkreditált egyetemből és főiskolából maximum 20-25 intézményt alakított volna ki, valamint általános tandíjat vezetett volna be az alapképzésben, ami alól csak a legszegényebbek képeztek volna kivételt. A felsőoktatási intézményeket a piac kegyeire bízta volna, úgy fogalmazott, hogy
„egy egyetem vagy főiskola bizony mehessen csődbe.”
Az államilag finanszírozott hallgatók számát az akkori 20 százalékára csökkentette volna.
Az egykori tárcavezető azonban egyetértett a 2011-ben bevezetett duális képzéssel. Egy, a Privátbankár hírportálnak adott interjúban rámutatott, hogy a duális képzés működőképes, Németországban és Ausztriában már bizonyított. „Nem lehet véletlen, hogy Spanyolországban a fiatalok körében 57 százalékos a munkanélküliség, Németországban pedig csak 10” – hangsúlyozta a 2011-es interjúban.
A duális képzés iránti lelkesedését nem osztották egyöntetűen a baloldali közgazdászok, A HVG „Mínusz három év iskola, mínusz hatvan év történelem”című cikkében a szerző arról írt, hogy a duális képzést tartalmazó Széll Kálmán-tervvel „Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.”
Mesterházy Attila közgazdász politikus egy 2012-es márciusi beszédében teljes csődként értékelte a Fidesz kormányzását, szerinte „a fülkeforradalomból káosz, csőd és rombolás lett”. Kiemelte a szakképzés hiányosságait és a szakemberhiányt. Habár szakemberhiányt kiáltott, a kormány szakképzési reformjait 2012 júliusi írásában a következőképp savazta szét:
„Nem lehet cél, amit a kormány akar, tanulatlan, csak robotmunkára alkalmas tömegeket ontani kínai mintára – futószalagról a futószalag mellé.
Ehelyett korszerű szakismeretekkel rendelkező, alkalmazkodni tudó embereket kell képezni.”
Szabó Máté, az Ombudsman akkori alapvető jogok biztosa a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mondván ez a törvény sérti a jogállamiság elvét.
Köllő János közgazdász a HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „a visszatérés valamilyen állítólagos német rendszerű duális képzéshez – valójában az államszocialista szakképzéshez – merénylet egy egész generáció ellen.”
Köllő szerint a vállalatok a szakirányú képzettségnél többre értékelik az általános készségek meglétét.
Havas Gábor és Zolnay János szociológusok úgy értékelték a reformot, hogy az új rezsim egy újabb társadalmi térről, ezúttal az iskolából akarja kiszorítani a szegényeket és cigányokat.
Nehezményezték, hogy az új oktatáspolitika 16 évre csökkentette a tankötelezettséget és csökkentette a közismereti órák számát, tehát kevesebb lett a magyar, matematika és történelem órák száma a szakiskolákban.
A gyakorlati órák számát viszont megemelte a kormányzat, amely versenyképes szaktudást adott a diákoknak. A duális képzés pedig szakmai gyakorlattal vértezte fel a fiatalokat, akik így könnyebben tudtak elhelyezkedni a munkapiacon, erről tanúskodik az Eurostat kimutatása is.
A magyar fiatalok foglalkoztatási rátája összehasonlítva az Európai Unió és az eurózóna átlagával. Forrás: Eurostat 2021
A fenti ábra azt mutatja, hogy a hazai fiatalok foglalkoztatási rátája 1999-ben érte el csúcspontját, közel 35 százalékot. 2000 után Magyarországon lényegében 2010-ig folyamatos és drasztikus csökkenés következett be, vagyis 35 százalék körüli szintről 18 százalékra süllyedt a foglalkoztatott fiatalok aránya. Ez azt jelenti, hogy
a 2008-as válság előtt már elkezdődött a fiatalok foglalkoztatásának drasztikus csökkenése, majd a helyzeten a krízis tovább súlyosbított.
2012 után kezdett a fiatalok foglalkoztatása fokozatosan javulni, 2017-re már a 30 százalék körüli szintet közelítette a ráta, amelyet a 28-30 százalékos szint körüli stagnálás követett.
A kormányzati politikának fontos szerepe van abban, hogy a fiatalok munkatapasztalathoz jussanak (kötelező gyakornoki státuszon keresztül), és ezáltal a későbbiekben javuljon elhelyezkedési esélyük a munkaerő-piacon.
A jelenlegi gazdasági válság hatásainak kivédésében fontos szerepe lehet, hogy 2022-től kezdődően adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatal munkavállalók. Az intézkedés arra ösztönözheti a munkáltatókat, hogy ne csupán a fizetés nélküli gyakorlat ideje alatt foglalkoztassák a kezdő munkavállalókat, hanem hosszabb időtávon is számoljanak velük.
Szombathely politikai berendezkedés úgy tűnik, hogy átalakul. Ami izgalmassá teszi az egészet, hogy a régi bútordarabok más magyar városokban is megújulnak, a gyökerek pedig régre nyúlnak vissza.
Ez télleg felháborító, szakembereket akarnak képezni ahelyett hogy sok gender szakos bölcsészt eresztenének be az egyetemre, akik 10-12 év alatt talán el is végzik
Szerelni bárki meg tud tanulni, hol van az a gendertudományokhoz képest?
A 15-24 évesek?
A 15 évesek foglalkoztatottságát miért is kell nézni?
Azoknak inkább tanulniuk kéne még...
Világos, a kormány társadalommérnöki okokból azt akarja, hogy NE tanuljanak a kölkök, hanem robotoljanak. Ez képzi meg nekik a homo fidesicust, a moszkovita narancsproletariátus utánpótlását, mert a diplomás értelmiség túl önálló, gondolkodásra van kényszerítve és ezért veszélyes. Alig sikerült betörni az egyetemeket is, 10 év agymosás után nyúltak csak hozzá, sajátlábra álltak.
"Magyarországon nem lehet normális vízvezeték, villany-, gázszerelőt, kőművest találni,"
Ostobaság, hazudozás stb.
Lehet találni, csak nyilván való, hogy nem az utolsó pillanatban kell keresni és nem csak az internet apróhirdetéseiből kell tájékozódni.