A Scruton Közösségi Tér kerekasztal-beszélgetésén az energiagazdaság került terítékre, azon belül is a fenntarthatóság témaköre: lehet-e pusztán megújulókkal biztosítani egy ország vagy kontinens energiaellátását? Akik jelenleg a megújulók kizárólagossága mellett teszik le a voksukat, szakmai vagy inkább ideológiai alapon teszik ezt? Tudósításunk.
Klímapolitikai panelbeszélgetés a Scrutonban
A Scruton Közösségi Tér december 9-én panelbeszélgetést tartott, ahol a meghívott szakértők felvázolták az energiaárak elszabadulásának okait, az uniós klímapolitika gyengeségeit és az energiaválság megoldásának módjait. A moderátor Rádi Balázs volt, a Makronóm szerkesztő-újságírója.
A meghívott szakértők:
Dr. Hortay Olivér a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője. Doktoranduszként a kutatói és publikációs tevékenységek mellett Környezetgazdaságtant és Energiagazdálkodást oktatott a BME-n, ahol ma már adjunktusként dolgozik. Kutatómunkái, publikációi szintén a környezetgazdaság és az energiagazdálkodás témakörét ölelik fel.
Ilyash György külpolitikai szakértő, ezen belül kiemelten Oroszország-kutató. Az orosz történelem, politika és stratégiai gondolkodás szakértője, a posztszovjet térben zajló politikai folyamatokon dolgozik. Kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a kutatás módszertan terén, kutatási vezetőként közreműködött több kutatási projektekben. A Külügyi és Külpolitikai Intézet tudományos munkatársa
Fekete Kíra tudósítása az eseményről.
*
Elsőnek arra a kérdésre keresték a választ a résztvevők, hogy lehet-e csak megújuló energiaforrásokból ellátni egy országot energiával?
Hortay Olivér szerint ez nagyban függ attól, hogy az egyes országoknak milyen földrajzi adottságai vannak. A száz százalékban megújuló célkitűzést nem tartja pragmatikusnak, sem ésszerűnek. Rámutat, hogy egyre inkább az időjárás határozza meg az országok energiaellátását, növekszik a külső kitettségük, ezért
„elkezdhetünk meleg, szeles télért drukkolni.”
Példának Nagy-Britanniát hozza fel, ahol az egyik legnagyobb a szélturbinák aránya, éppen ezért nagy bajba is került. A különösen hideg időjárás miatt pedig energiafogyasztási rekordok dőlnek meg, Magyarországon is két egymást követő napon megdőlt a villamosenergia fogyasztási csúcs és egész Európában komoly energiaigény-növekedés látható.
Ilyash György egyetértett a megállapítással, majd kiemelte, hogy nem szabad egyoldalú fejlesztést végrehajtani ebben az ágazatban, érdemes több lábon állni.
Orosz elemzők szerint az energiaválság egyik kiváltó oka, hogy az európai energiapolitika hirtelen és egyoldalúan mozdult el a megújuló energiaforrások felé – mutat rá Ilyash György Oroszország szakértő.
Hortay Olivér kiegészíti azzal, hogy az energiaárakat a koronaválság utáni gyors gazdasági helyreállítás lőtte a magasba.
„Egy évvel ezelőtt, még senkivel sem találkoztam, aki arra tippelt volna, hogy a gazdasági kilábalás ilyen gyors lesz. A gyors visszapattanás hirtelen nagy energiaéhséget okozott, viszont az előző évben az alacsony árkörnyezet miatt rendkívül sok beruházás elmaradt az energiaszektorban, ami azt eredményezte, hogy a kínálati oldal nem volt képes lekövetni a keresleti oldal hirtelen növekedését” – magyarázza a klímapolitikai szakértő. Az áremelkedés globális jelenség, de vannak olyan tényezők, amelyek ezt az állapotot Európában súlyosbították – hangsúlyozza.
Egyrészről a szélcsendes időszak nem kedvezett az energiatermelésnek, másrészről a szakpolitikai háttér okozta az energiakrízist. A szakértők egyetértenek abban, hogy
Ilyash György felhívta arra a figyelmet, hogy
„Ez egy tudatos elterelés azokról a problémákról, amelyek valóban a krízis mögött állnak” – állítja a szakértő, majd folytatja: „A híresztelésekben foglaltakra nincsenek bizonyítékok. Az orosz adatok azt mutatják, hogy olyan volumenű szállítások valósulnak meg mint korábban, tehát nem tartottak vissza semmit. Sőt, a szállítási rekordok jövőre megdőlni látszanak. Nem avatkoznak be az európai folyamatokba. Putyin egy moszkvai energiahéten azt állította az energiakrízis kapcsán, hogy Oroszországnak káros az áremelkedés”. Habár magasabb áron tudja eladni a gázt, mégis az áremelkedés ágazatok tucatjait veszélyezteti, így az oroszok vevőktől esnek el – érvel a szakértő Oroszország ártatlansága mellett.
A külpolitikai szakértő ismerteti, hogy Putyin legalább kétszer-háromszor egy olyan verbális intervencióval lépett fel, ami stabilizálta az árakat.
„Amikor elszabadultak az energiaárak, Putyin megragadta az alkalmat, legyen az egy kormányülés vagy energiahét, ahol arra keresték a választ, hogyan segíthetnék ki az Európai Unió piacát – és máris csökkentek az árak”
Az energiahéten is bejelentést tett, hogy Oroszország elsőnek november 8-ig feltölti a saját gáztározóit és utána minden kapacitását arra fordítja, hogy Európába szállítsanak, ami megint csak stabilizálta a piacokat. A jelenlegi krízisnél próbálják Oroszországra tolni a felelősséget, ez plusz problémát generál az Északi Áramlat 2 jóváhagyása körül – ismerteti a szakértő.
Hortay rámutat, hogy az Európai Bizottság és néhány vezető tagállam csak a külső tényezőknek tudja be az áremelkedést, szerintük ezen kívül nincs itt semmi látnivaló.
„Úgy gondolják, hogy az európai energiapolitikai iránya rendben van és ebbe az irányba kell továbbhaladni, sőt még ha lehet, akkor gyorsítsuk fel az ütemet. A másik pólus pedig azt mondja, hogy éppen ez a helyzet rámutat, hogy
az Európai Unió energiarendszerében strukturális problémák vannak, és ezt az elhibázott energiapolitika okozza.
Én az utóbbi táborhoz tartozom. Azt látom, hogy az elmúlt tíz évben az Európai Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy leépítsék elsősorban a hagyományos energiahordozókra támaszkodó saját kitermelési és átalakítási kapacitásaikat. Ehhez hozzátartozik, hogy Németország leépítette a nukleáris kapacitásainak jelentős részét. Kiegészül azzal, hogy nagyon erős liberalizációs tendencia volt megfigyelhető az Európai Unió közösségében. Következményként megszűntek a hosszú távú szerződések és azok az állami biztosítékok, amik egy ilyen nehéz helyzetben védőhálót jelenthetnének a gazdaságnak.
Az EU az alkalmazkodóképességének egy jelentős részét elvesztette.
Ezzel kapcsolatban jelent meg a magyar jegybankelnöknek egy írása, amelyben energiaválságok sorozatát vetíti előre” – ismerteti a helyzet kialakulását a klímapolitikai szakértő.
A moderátor felvetette, hogy az uniós klímapolitika nem néz szembe a valósággal, nem ismeri be, hogy nem működik az energiapolitikája.
Hortay Olivér szerint egy dogmát, egy ideológiát védenek az uniós klímapolitikai döntéshozók. Brüsszelnek azért is fontos a klímapolitika sérthetetlensége, mert
„Ami még izgalmasabb kérdés, hogy miért nem tartanak önreflexiót? Számos magyarázatot találhatunk rá, én úgy gondolom, hogy
az EU-s intézményeknek van egy nagyon erős demokrácia deficitje – a Bizottság tagait nem szavazópolgárok választják, nem kell megfelelniük, ezért távolodik el az uniós klímapolitika az emberektől.
Különösebb büntetés nélkül olyan intézkedéseket javasolhatnak, amelyből az európai polgároknak hátránya származhat. Pont ilyen tervezet a Fit for 55 intézkedéscsomag ETS kiterjesztése, amely magában foglalja, hogy Európában valamennyi háztartás energiafogyasztási kiadásait megemelné. Képzeljük el, hogy Emmanuel Macron hazamenne Franciaországba ezzel a tervezettel évekkel a sárgamellényes tüntetés után. Minden bizonnyal nem választanák meg következőleg” – magyarázza Hortay.
Ilyash György kiemelte, hogy mielőtt bárki félreértené, a megújuló energiaforrások fontosak – viszont az unió kizárólag egy idea, egy megoldás köré csoportosul.
– véli.
A külpolitikai szakember kiemelte, hogy az energiapolitika fontosságát tekintve a honvédelemmel vetekszik, hiszen emberek millióinak életét befolyásolja, ezért nem lehet a piacra bízni.
A következő részben a moderátor felveti, hogy reális-e az elvárás, hogy a háztartások fizessék meg a klímaharc költségeit, ahogy azt a hazai baloldal is szorgalmazza?
Hortay Olivér válaszában rámutat, hogy ebben a kérdésben van egy nagy vita Magyarországon belül, illetve a magyar kormány és az Európai Bizottság között is, hogy az alacsony vagy a magas energiaárak jók-e? „Mind a két oldalnak reális érvelése van. A baloldal szerint azért jók a magas energiaárak mert azok rákényszerítik a háztartásokat, hogy csökkentsék a fogyasztásukat –
vannak olyan politikusok, akik úgy fogalmaztak, hogy vegyenek fel még egy pulóvert”
– véli a szakértő.
„A jobboldal érvelése pedig az, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság rugalmassága – ahogyan képes reagálni az árváltozása – nagyon csekély. Nagyon sok kutatás ezt alá is támasztja, de a józan ész is. Ha a következő hónapban ötven százalékkal emelkedne vagy csökkenne az energia ára, akkor nem fűtenénk fel jobban vagy kevésbé a háztartásunkat. A kutatások azt mutatták ki, hogy az energiaárak növelése nem csökkenti a fogyasztást, inkább csak nagyobb terhet ró a háztartásokra. Ezt Magyarországon meg is tapasztalhatták az emberek, mert a 2000-es évek végén, pont a piaci liberalizáció miatt hatalmas áremelkedés következett be mind a gázban mind a villanyban.
2010-ben Magyarország volt a legdrágább ország vásárlóerő-paritáson.
Valamennyivel csökkent a fogyasztás, de az is csak azért, mert megjelent 200.000 energiaszegény háztartás, akik nem tudták megfizetni az energiát. A rezsicsökkentést követően pedig nem kezdett el mindenki őrült módjára energiát fogyasztani - égve hagyni a lámpát mindenhol a lakásban és 30 fokra felfűteni a lakását.
Ami valójában történt, hogy a háztartások teljes kiadásában csökkent a rezsire kiadott hányad, így több pénzük maradt élelmiszerre, utazásra, taníttatásra, kultúrára”
– ismerteti a szakértő a jobboldali stratégia előnyeit.
Hortay rámutat, hogy már több mint tíz éve zajlik az energiavita a hazai jobb és baloldal között, de ugyanezt a harcot vívja a magyar kormány a Bizottsággal is, amely a kvótakereskedelmi rendszert kiterjesztené a háztartásokra – magyarán környezetvédelmi adót vetnének ki a háztartásokra. A szakértő szerint
Mindemögött az áll, hogy a Bizottság egy új, olcsó energia utáni világot vízionál – véli. Amikor a magyar baloldal a rezsiemelés mellett érvel, akkor amögött is ez a nézet áll, hogy a magas energiaárak rákényszerítik a háztartásokat a fogyasztás csökkentésre – mutat rá.
Hortay is végzett kutatásokat a témában a doktori képzése alatt.
A moderátor rámutatott, hogy a baloldal legalapvetőbb célja az általános jólét növelése, de a rezsiemeléssel mégis a szegényeket taszítja még mélyebbre, tehát kontraproduktív az intézkedés.
Hortay a felvetésre elmondta, hogy
Ugyanúgy piacosítaná az egész lakossági tarifa rendszert, mint ahogy 2010 előtt a baloldali kormányok megtették. Egy Dobrev Klárával folytatott vitájában úgy fogalmazott, hogy
„semmilyen szociális komponenst nem tart elfogadhatónak a lakossági tarifákban”.
Ez a szakértő szerint érthető is, mert ha piaci árakat akarunk, abba valóban nem fér bele a piaci komponens.
Ilyash szerint a lakosságra való összpontosítás inkább egy elterelés arról, hogy valójában kinek is kellene állnia a klímaharc költségeit. Kiemeli, hogy a jelenlegi klímahelyzet nagyrészt a fejlett országok tevékenységére vezethető vissza. A kínai és orosz döntéshozók nem tartják igazságosnak a klímakvótákat, tekintve hogy a fejlett államoknak mennyi idejük volt nem megújulók felhasználásával növekedni.
A moderátor rámutatott, hogy Németországban a katonaság készíti fel az embereket az esetleges áramszünetekre, ami lehet egy rutin felkészítés de akár jelenetek is a német jövőből.
A szakértők szerint minden országnak el kell készítenie az áramkimaradások esetére egy stratégiát, mégis a németek kampányszerűen hirdették a felkészítő videókat. Mindketten azt gondolják, hogy ez egy üdvözlendő, pragmatikus lépés, ami viszont a németek és az unió szerencsétlenségére nem köszön vissza a szakpolitikában, nem változtatják meg az energiaszegénységet erősítő energiapolitikát.
Aláírták a hónap elején az új német koalíciós szerződést, és abban az energiaprogram a következő:
Ezzel lényegében megszűnne Németország alaperőművi kapacitása. „A szakpolitikában nem látom azt a pragmatikus hozzáállást, mint a felkészítő videókban” – fedi fel az ellentmondást Hortay.
A német energiaszegénységgel kapcsolatban jött egy meglepő adat néhány héttel ezelőtt. Az Eurostat minden évben publikálja, hogy az egyes tagállamokban mennyi azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem tudják felfűteni otthonaikat. Németországban 2020-ban ez a szám kilenc százalék volt. Az uniós átlag 8,2 százalék, a magyar arány pedig 4,2 százalék.
– ismerteti a számokat a klímapolitikai szakértő.
„A BBC arról tudósított, hogy Nagy-Britanniában duplájára növekedhet a gáz és villamosenergia ára, amely igazán rossz hír a már így is hárommillió energiaszegény háztartás országának.
Azt látom, hogy gyakran úgy tekintünk a nyugati régióra, hogy ott kisebbek ezek a problémák, de ez egyáltalán nincs így”
– mutat rá Hortay.
A klímapolitikai szakértő előhozza a Századvég európai közvéleménykutatását, amely még a válság előtt készült és sokkoló eredményeket mutat ki Németországról: öt év alatt az áramszünetektől való félelem több mint a duplájára nőtt, illetve a magas áraktól való félelem a hatszorosára nőtt. „Mindez arra mutat rá, hogy nem jó irányba halad az uniós energiapolitika” – értékeli az eredményeket a szakértő.
Hortay Olivér rámutatott, hogy Magyarország villamosenergiából importra szorul, ezért is fontos Paks 2, hogy a külső kitettségünket csökkentsük.
Ilyash György egyetért az előtte szóló megállapításaival és még hozzáteszi, hogy ehhez az országnak minden adottsága megvan. Példának hozta, hogy már a szerbek is felkeresték Magyarországot, hogy a paksi beruházásból részesüljenek. Ukrajna pedig szeretne lecsatlakozni a korábbi orosz elektromos hálózatról és csatlakozna az európai hálózathoz, ami hatalmas beruházást jelent. „Ez azt jelenti, hogy közvetlen európai szomszédaitól fog függeni annyira, mint amennyire most függ Oroszországtól.
A következő időszakban Magyarország lehet az egyik olyan szállító aki tudná biztosítani az ukrán energiaigényeket, és akkor a Nyugat-Balkánról még nem is beszéltünk, ahol szintén nő az energiaszükséglet”
– fedi fel Ilyash.
Hortay szerint a nukleáris energia elleni szakmai érvek elfogytak. Ennek köszönhetőn egy nukleáris reneszánsz van kibontakozóban világszerte.
Ezek az országok Németország, Ausztria, Portugália, Luxemburg, Dánia. Egyébként ahol nagy a nukleáris energia elutasítottsága, ez ott is csökkent az elmúlt öt évben – mutat rá bizakodón Hortay.
A szakértők optimisták az unió klímapolitikáját tekintve, szerintük az egyes tagállamok fognak változást elérni az Európai Bizottságban. Hortay rámutat, hogy a nukleáris vita egyúttal szimbolikus jelentéssel is bír, még a pár éve radikálisan nukleáris ellenes finn koalíciós párt is most már az atomenergiára szavazott. Mindkét szakértő szerint a tagállamok szintjéről fog érkezni az a nyomás, ami az uniós klímapolitikát jó irányba fogja terelni.
Az eseményt videón is rögzítették, amit itt tud megnézni:
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Nem mindennapi jelenetek.
