Egy olcsó energia utáni világot vizionál a hazai baloldal és az uniós klímapolitika
Hortay rámutat, hogy már több mint tíz éve zajlik az energiavita a hazai jobb és baloldal között, de ugyanezt a harcot vívja a magyar kormány a Bizottsággal is, amely a kvótakereskedelmi rendszert kiterjesztené a háztartásokra – magyarán környezetvédelmi adót vetnének ki a háztartásokra. A szakértő szerint
Brüsszel mesterségesen még tovább emelné az energiaárakat, mindezt úgy, hogy az energiaválság következtében két és fél millióval lesz több azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem lesznek képesek felfűteni az otthonukat.
Mindemögött az áll, hogy a Bizottság egy új, olcsó energia utáni világot vízionál – véli. Amikor a magyar baloldal a rezsiemelés mellett érvel, akkor amögött is ez a nézet áll, hogy a magas energiaárak rákényszerítik a háztartásokat a fogyasztás csökkentésre – mutat rá.
Hortay is végzett kutatásokat a témában a doktori képzése alatt.
Arra jutott, hogy az a környezetvédelmi haszon, amit az árnövekedéssel nyerünk elhanyagolható, viszont jelentős a társadalmi kár, amit egy árnövekedés okoz
A baloldali miniszterelnök-jelölt neoliberális energiapolitikája hazánkban már leszerepelt
A moderátor rámutatott, hogy a baloldal legalapvetőbb célja az általános jólét növelése, de a rezsiemeléssel mégis a szegényeket taszítja még mélyebbre, tehát kontraproduktív az intézkedés.
Hortay a felvetésre elmondta, hogy
a baloldali miniszterelnök-jelölt ugyanolyan neoliberális gazdaságpolitikai irányt célzott meg, amit 2010 előtt láttunk.
Ugyanúgy piacosítaná az egész lakossági tarifa rendszert, mint ahogy 2010 előtt a baloldali kormányok megtették. Egy Dobrev Klárával folytatott vitájában úgy fogalmazott, hogy
„semmilyen szociális komponenst nem tart elfogadhatónak a lakossági tarifákban”.
.Ez a szakértő szerint érthető is, mert ha piaci árakat akarunk, abba valóban nem fér bele a piaci komponens.
Ilyash szerint a lakosságra való összpontosítás inkább egy elterelés arról, hogy valójában kinek is kellene állnia a klímaharc költségeit. Kiemeli, hogy a jelenlegi klímahelyzet nagyrészt a fejlett országok tevékenységére vezethető vissza. A kínai és orosz döntéshozók nem tartják igazságosnak a klímakvótákat, tekintve hogy a fejlett államoknak mennyi idejük volt nem megújulók felhasználásával növekedni.
Már a katonaság készíti fel a németeket az esetleges áramszünetekre
A moderátor rámutatott, hogy Németországban a katonaság készíti fel az embereket az esetleges áramszünetekre, ami lehet egy rutin felkészítés de akár jelenetek is a német jövőből.
A szakértők szerint minden országnak el kell készítenie az áramkimaradások esetére egy stratégiát, mégis a németek kampányszerűen hirdették a felkészítő videókat. Mindketten azt gondolják, hogy ez egy üdvözlendő, pragmatikus lépés, ami viszont a németek és az unió szerencsétlenségére nem köszön vissza a szakpolitikában, nem változtatják meg az energiaszegénységet erősítő energiapolitikát.
Aláírták a hónap elején az új német koalíciós szerződést, és abban az energiaprogram a következő:
Németország a nukleáris erőműveket ugyanúgy bezárná jövő év végéig, törekedne arra, hogy a széntüzelésű erőműveket is kivezesse.
Ezzel lényegében megszűnne Németország alaperőművi kapacitása. „A szakpolitikában nem látom azt a pragmatikus hozzáállást, mint a felkészítő videókban” – fedi fel az ellentmondást Hortay.
A németek az áramszünetektől és az árak elszabadulásától félnek
A német energiaszegénységgel kapcsolatban jött egy meglepő adat néhány héttel ezelőtt. Az Eurostat minden évben publikálja, hogy az egyes tagállamokban mennyi azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem tudják felfűteni otthonaikat. Németországban 2020-ban ez a szám kilenc százalék volt. Az uniós átlag 8,2 százalék, a magyar arány pedig 4,2 százalék.
Németországban csaknem a duplájára növekedett az energiaszegény háztartások aránya tíz év alatt, míg Magyarországon ez a szám a rezsicsökkentés előtt 15 százalék volt, innen faragtuk le 4,2 százalékra.
– ismerteti a számokat a klímapolitikai szakértő.
„A BBC arról tudósított, hogy Nagy-Britanniában duplájára növekedhet a gáz és villamosenergia ára, amely igazán rossz hír a már így is hárommillió energiaszegény háztartás országának.
Azt látom, hogy gyakran úgy tekintünk a nyugati régióra, hogy ott kisebbek ezek a problémák, de ez egyáltalán nincs így”
– mutat rá Hortay.
A klímapolitikai szakértő előhozza a Századvég európai közvéleménykutatását, amely még a válság előtt készült és sokkoló eredményeket mutat ki Németországról: öt év alatt az áramszünetektől való félelem több mint a duplájára nőtt, illetve a magas áraktól való félelem a hatszorosára nőtt. „Mindez arra mutat rá, hogy nem jó irányba halad az uniós energiapolitika” – értékeli az eredményeket a szakértő.
Magyarország válhat a régió energiaexportőrévé
Hortay Olivér rámutatott, hogy Magyarország villamosenergiából importra szorul, ezért is fontos Paks 2, hogy a külső kitettségünket csökkentsük.
A szakértő szerint tíz éven belül reális elképzelés, hogy Magyarország villamosenergia importőrből exportőrré válik.
Ilyash György egyetért az előtte szóló megállapításaival és még hozzáteszi, hogy ehhez az országnak minden adottsága megvan. Példának hozta, hogy már a szerbek is felkeresték Magyarországot, hogy a paksi beruházásból részesüljenek. Ukrajna pedig szeretne lecsatlakozni a korábbi orosz elektromos hálózatról és csatlakozna az európai hálózathoz, ami hatalmas beruházást jelent. „Ez azt jelenti, hogy közvetlen európai szomszédaitól fog függeni annyira, mint amennyire most függ Oroszországtól.
A következő időszakban Magyarország lehet az egyik olyan szállító aki tudná biztosítani az ukrán energiaigényeket, és akkor a Nyugat-Balkánról még nem is beszéltünk, ahol szintén nő az energiaszükséglet”
– fedi fel Ilyash.
Van remény: a tagállamok szintjéről jöhet a változás
Hortay szerint a nukleáris energia elleni szakmai érvek elfogytak. Ennek köszönhetőn egy nukleáris reneszánsz van kibontakozóban világszerte.
Európában viszont vannak olyan országok, akik politikai-ideológiai okokból benne ragadtak a nukleáris ellenességben.
Ezek az országok Németország, Ausztria, Portugália, Luxemburg, Dánia. Egyébként ahol nagy a nukleáris energia elutasítottsága, ez ott is csökkent az elmúlt öt évben – mutat rá bizakodón Hortay.
A szakértők optimisták az unió klímapolitikáját tekintve, szerintük az egyes tagállamok fognak változást elérni az Európai Bizottságban. Hortay rámutat, hogy a nukleáris vita egyúttal szimbolikus jelentéssel is bír, még a pár éve radikálisan nukleáris ellenes finn koalíciós párt is most már az atomenergiára szavazott. Mindkét szakértő szerint a tagállamok szintjéről fog érkezni az a nyomás, ami az uniós klímapolitikát jó irányba fogja terelni.
Az eseményt videón is rögzítették, amit itt tud megnézni: