Gondban van a szlovák alumíniumipar zászlóshajója Garamszentkereszten. A vállalat egyik fő részvényese a Norsk Hydro komolyan fontolgatja a vállalat leállítását, elsősorban a magas energiaárakra hivatkozva, amit még felerősített a jelenleg nem versenyképes szlovák gazdaságpolitikai környezet. A szlovák közegben tovább fokozza a rossz híreket, hogy a Norske új, 88 millió eurós beruházását nem Szlovákiába, hanem Magyarországra viszi.
Szeptember végén a norvég Norsk Hydro konszern a garamszentkereszti kohó, a Slovalco többségi tulajdonosaként bejelentette, hogy amennyiben a szlovák kormány nem nyújt nagyobb segítséget a megnövekedett energiaköltségek kompenzálására az energiaigényes gyáraknak, akkor 2022 végén a garamszentkereszti gyár bezár.
A Penta befektetési csoport, a gyár egy másik társtulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány az ígéretek ellenére sem adott még nagyobb segítséget a gyár megőrzéséhez. Csupán üres ígéreteket kaptak. Richard Sulík gazdasági miniszter kijelentette, hogy továbbra is harcolni akar a gyárért, de lehetőségei korlátozottak.
Mindemellett kellemetlenül érintette a szlovák közvéleményt, hogy a szlovákiai gyár bezárásának lehetősége mellett, a norvég konszern komoly alumíniumgyártói beruházást jelentett be Magyarországon.
A garamszentkereszti Slovalco-ba nagyobb beruházás nem történt a 2000-es évek teljes modernizációja óta. Az elmúlt tíz évben, 20 millió euróért építettek hasonló, csak kisebb kapacitású recikláló berendezést, mint amilyet most Magyarországra terveznek.
A garamszentkereszti alumíniumgyárból ha kivonulnának a norvégok, akkor azt reálisan a kisebbségi szlovák befektetőcsoport, a Penta sem tudná tovább üzemeltetni.
Ugyanis a Slovalco nem azzal küzd, hogy a részvényeseinek kicsi vagy elviselhető profitabilitást mutassanak. A kilátás 2023-ra az, amennyiben nem kapnak valamiféle kompenzációt, akkor a jelenlegi energiaárak mellett masszív veszteségeket könyvelhetnek el. Azért nyilatkoznak a jövő év végi bezárásról a vállalatnál, mert addig még kitart az az áram, amit a cég elővásárlásban lekötött, a jelenlegi, tőzsdeinél jóval alacsonyabb (ötödéért) áron.
A szlovák kormányon belüli konfliktusok sajnos ebben a kérdésben is megmutatkoznak. Itt is összhangra volna szükség a két erős ember, Richard Sulík, gazdasági miniszter és Igor Matovič pénzügyminiszter között. Az előbbi a második, az utóbbi a legerősebb kormánypárt vezetője is egyben.
A vállalatok viszont egy komolyabb kompenzációt várnának a Környezetvédelmi Alaptól, ahova befutnak a CO2 kvótákért a befizetéseik. Ezt viszont már a környezetvédelmi minisztérium felügyeli, ahova a legnagyobb kormánypárt adta a minisztert. Az alapból eddig is visszajuttattak 3 millió eurót a vállalatoknak, és már született is megegyezés, hogy ezt felemelik 30 millió euróra, csak nem biztos, hogy az egyezségeket mennyire fogják betartani az egymással acsarkodó koalíciós partnerek. A gazdasági miniszter azzal is érvel, hogy az alapba csak az idén, a tervezetten felül további 180 millió eurót fizettek be az ipari vállalatok.
Európa összes államában létezik a vállalatok felé bizonyos visszaosztása a CO2 kvóták utáni befizetéseknek. Ez arányaiban, Szlovákiában jóval kisebb, mint a többi tagországban. A norvégok a németekkel példálóznak, ahol háromszor annyit kapnak vissza, mint Szlovákiában.
A Slovalcot nagyon érzékenyen érintette az energiaárak emelkedése. Maga az alumínium gyártása a timföldből meglehetősen energiaigényes. A garamszentkereszti vállalat viszi el a 10 százalékát a teljes szlovákiai áramfogyasztásnak. Ez a normális időkben is a 40 százalékát tették ki a vállalat költségeinek.
A vállalat pedig az elmúlt években, az alacsony alumínium árak miatt veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A kérdés az, hogy az energiaárak mellett az alumínium ára is emelkedik a világpiacon, mindez, miképp hatna a vállalat eredményességére.
A Slovalco meglehetősen modern technológiát alkalmaz. Számos környezetvédelmi beruházást valósított meg, így egy tonna alumínium előállítása során csak 4,5 tonna CO2 lábnyom keletkezik. Ha ezt exportból helyettesítenék, akkor az EU-n kívülről behozott alumíniumra általánosan hatszor annyi CO2-lábnyommal lehetne számolni.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Ezt soha nem hagyná az Európai Unió a volt politikus szerint.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Tavaly rekordszámú, 108 új beruházásról állapodott meg a kormány.
A radikális Republika politikusa tévévitában mondta el: még ők is túlzásnak tartják a büntetést a dekrétumok kritikájáért.
Erős kritikákat kapott Pozsonyban az Unió energiapolitikája.
Rettegnek a magyar politikai befolyástól.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
Már csak 92 nap, kisbarátom, és felkenődsz a falra!
