Az új kutatás eredményei nem jósolnak sok jót: 2030-ra az emberiség leggazdagabb 1 százalékának szén-dioxid-kibocsátása harmincszor nagyobb lesz, mint ami a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával összeegyeztethető a Párizsi Megállapodásban foglalt hőmérsékleti célok szerint.
Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2030-ban a leggazdagabb 1 százalék a globális szén-dioxid-kibocsátás 16 százalékáért lesz felelős, miközben a világ szegényebb felének szén-dioxid-kibocsátása jóval a 1,5°C-kal összeegyeztethető szint alatt marad.
Ez azért is aggasztó, mert a bolygó már most is nagyjából 1,1°C-kal melegedett, és a tudósok szerint az 1,5°C-ot meghaladó felmelegedés világszerte pusztító következményekkel járna.
A luxus hobbik jelentik a legnagyobb veszélyt
Nafkote Dabi az Oxfam klímapolitkai vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy
az elit által okozott kibocsátás világszerte szélsőséges időjárás viszonyokat gerjeszt és veszélyezteti a globális felmelegedés korlátozására irányuló nemzetközi célt.
A tanulmány arra szólítja fel a politikai döntéshozókat, hogy korlátozzák a mega-jachtokat, a magánrepülőket és a szabadidős űrutazásokat, annak érdekében, hogy csökkentsék a gazdagok által okozott kibocsátás mértékét.
Egy múlt hónapban közzétett tanulmányában Lucas Chancel francia közgazdász úgy becsülte, hogy "egy 11 perces [űr]repülés utasonként nem kevesebb, mint 75 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ha a közvetett kibocsátást is figyelembe vesszük.”
Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez milyen mértékű szennyezést jelent látni kell, hogy a világ népességének nagyobb része, körülbelül egymilliárd fő évente fejenként egy tonna szén-dioxidot bocsát ki. Vagyis életük során ez az egymilliárd fős csoport kevesebb, mint 75 tonna szén-dioxidot bocsát ki fejenként.
Ezzel szemben egy néhány perces űrutazás legalább annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint egy átlagember ebből az egymilliárdból egész élete során.
Tim Gore, a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy
az 1,5°C-os párizsi cél eléréséhez szükséges globális kibocsátási rés a világ leggazdagabb polgárainak túlzott kibocsátását tükrözi.
Ezért olyan intézkedéseket várnak a kormányok részéről, amelyek a leggazdagabbakra irányulnak, mert szükség van a szén-dioxid-kibocsátás egyenlőtlenségének csökkentésére.
A kutatók úgy fogalmaztak, hogy a tanulmány
rávilágít a fennmaradó és gyorsan csökkenő globális szén-dioxid-keret igazságosabb eloszlásának biztosításával kapcsolatos kihívásokra.