A fényűző életmód nagymértékben felelős a globális felmelegedésért

Az új kutatás eredményei nem jósolnak sok jót: 2030-ra az emberiség leggazdagabb 1 százalékának szén-dioxid-kibocsátása harmincszor nagyobb lesz, mint ami a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával összeegyeztethető a Párizsi Megállapodásban foglalt hőmérsékleti célok szerint. 

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2030-ban a leggazdagabb 1 százalék a globális szén-dioxid-kibocsátás 16 százalékáért lesz felelős, miközben a világ szegényebb felének szén-dioxid-kibocsátása jóval a 1,5°C-kal összeegyeztethető szint alatt marad. 
Ez azért is aggasztó, mert a bolygó már most is nagyjából 1,1°C-kal melegedett, és a tudósok szerint az 1,5°C-ot meghaladó felmelegedés világszerte pusztító következményekkel járna.

A luxus hobbik jelentik a legnagyobb veszélyt

Nafkote Dabi az Oxfam klímapolitkai vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy

A tanulmány arra szólítja fel a politikai döntéshozókat, hogy korlátozzák a mega-jachtokat, a magánrepülőket és a szabadidős űrutazásokat, annak érdekében, hogy csökkentsék a gazdagok által okozott kibocsátás mértékét. 

Egy múlt hónapban közzétett tanulmányában Lucas Chancel francia közgazdász úgy becsülte, hogy "egy 11 perces [űr]repülés utasonként nem kevesebb, mint 75 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ha a közvetett kibocsátást is figyelembe vesszük.”  
Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez milyen mértékű szennyezést jelent látni kell, hogy a világ népességének nagyobb része, körülbelül egymilliárd fő évente fejenként egy tonna szén-dioxidot bocsát ki. Vagyis életük során ez az egymilliárd fős csoport kevesebb, mint 75 tonna szén-dioxidot bocsát ki fejenként. 

Ezzel szemben egy néhány perces űrutazás legalább annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint egy átlagember ebből az egymilliárdból egész élete során.  

Tim Gore, a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy

Ezért olyan intézkedéseket várnak a kormányok részéről, amelyek a leggazdagabbakra irányulnak, mert szükség van a szén-dioxid-kibocsátás egyenlőtlenségének csökkentésére.

A kutatók úgy fogalmaztak, hogy a tanulmány

"Ha a jelenlegi pályán haladunk tovább, akkor a jövedelmek és a kibocsátások terén a világ népessége között továbbra is megmaradnak az éles egyenlőtlenségek, ami kihívást jelent a Párizsi Megállapodás középpontjában álló méltányossági elvvel szemben." – nyilatkozták. 

A cikk szerzője Krakkai Alexandra

(Borítókép: Unsplash)