Kína nem várta meg, hogy a piac megoldja: felülről, erővel építette fel okosvárosait

Az erős kormányzati szándék és a patrióta gazdaságpolitika sikert aratott

Ami 20 évvel ezelőtt még távoli fikciónak tűnt, mára valósággá vált. Már nem elképzelhetetlen egy olyan város, ahol a mesterséges intelligencia (MI) figyeli és irányítja a forgalmat, önvezető taxik és buszok szállítják az utasokat, és ahol mindenki képes a saját okostelefonján keresztül kapcsolatba lépni a város vezetőivel és infrastruktúrájával, ahelyett, hogy a bürokrácia útvesztőiben bolyongana. Kína szerte számos városban elérhetőek, vagy épp megvalósítás alatt állnak ezek az innovációk, hiszen a nagyhatalom már 2011-ben megkezdte az intelligens városok és városi infrastruktúrák fejlesztését. 

Az első ilyen városok közé tartozik Sanghaj, Hangcsou, Sencsen és Peking is, melyek most a mintát szolgáltatják Kína fejletlenebb területei számára. Eddig sok esetben az is generálta az okosvárosok fejlődését, hogy azok adtak helyet olyan technológiák fejlesztési központjainak, mint a kripto-valutákhoz kötődő blokklánc, a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia, az 5G vagy az újfajta energiahordozók. Ezek az innovációk mind a kínai állam kezdeményezésére valósultak meg, a köz- és magánvállalkozások bevonásával. 

Így a nyugati típusú intelligens városokkal ellentétben, a kínai okosvárosok nem lentről felfelé, hanem éppen hogy fentről, azaz az állami szintről indulva építkeznek lefelé. Tehát Kínában jellemzően a központi kormány jelentős szerepet játszik az intelligens városok fejlesztésében és megvalósításában. Emellett szintén kulcsszereplők a városok modernizációs folyamataiban a kínai technológiai óriások, és olyan patrióta vállalatok mint az Alibaba, a Tencent, a Didi Chuxing, a Baidu vagy a Huawei, melyeknek fontos szerep jut a technológiai fejlesztések és az innovációk alkalmazásának területén is. 

A kínai gazdaság modernizálásának egyik fontos lépése volt az intelligens városok létrehozása

A kínai intelligens városok fejlesztési koncepciója Zhou Enlai „Négy modernizáció” című munkájára vezethető vissza, amelyben négy olyan területet határozott meg, amit Kínának a század végére át kell alakítania a modern, digitális igények mentén. Ez a négy terület a mezőgazdaság, az ipar, a tudomány és technológia, valamint a nemzetvédelem. Ezek Kína általános gazdasági növekedésének és fejlődésének alappillérei, így az elmúlt negyvenöt évben folyamatosan a kínai belpolitika fókuszában voltak. 

A nyitás és a reformok időszakában aztán Deng Hsziao-ping volt az, aki felgyorsította a tudomány és a technológia modernizációját, hiszen ezekben látta a fejlődés eszközeit. Ennek eredményeként Kína az elmúlt négy évtizedben folyamatosan növekvő beruházásokkal támogatta az innovációt. Jelenleg pedig az olyan kezdeményezések, mint például a „Made in China 2025” célja, hogy a Németországhoz hasonló országok iparpolitikáját felhasználva modernizálják tovább a kínai gazdaságot. A negyedik ipari forradalomhoz igazodva az iparpolitika az okos városok növekedéséhez vezetett szerte Kínában. 

Tíz év, rengeteg pénz és erős kormányzati szándék eredménye az okosvárosok fejlődése

2011-ben, a 12. kínai ötéves terv kihirdetésekor jelentették be a digitális városok fejlesztésének szándékát. E terv keretében Peking igyekezett felgyorsítani az új generációs számítástechnikai infrastruktúra, a mobilkommunikációs hálózatok, az internetes infrastruktúra, a digitális és televíziós műsorszolgáltató hálózatok, a műholdas kommunikációs létesítmények, valamint a kiemelkedően nagy sebességű és kapacitású, rendkívül intelligens országos törzsátviteli hálózat kiépítését. A távoli területek közötti kapcsolatok lehetőségét pedig szélessávú összeköttetések kiépítésével akarták biztosítani. 

Ez az infrastruktúra adja Kína intelligens városainak alapját. Az okosvárosok olyan urbanizált területek, amelyek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek össze, amiket aztán a város hatékonyabb működésére használnak fel. A fejlesztők a város kritikus kommunikációs infrastruktúráján alapuló technológiai alkalmazásokat hozhatnak létre, amelyek a köz- és magánszféra közötti partnerség egyik formájaként is értelmezhetőek. Az ilyen alkalmazások például segíthetnek azoknak is, akik a tömegközlekedést szeretnék használni, hiszen a technológiának köszönhetően kiválaszthatják, hogy melyik a legkevésbé forgalmas időszak, amivel nem csak a saját kényelmüket biztosítják, de a tömegközlekedésre nehezedő forgalmi terhelést is csökkentik. 

A későbbi ötéves tervekben Peking már konkrétan az intelligens városfejlesztésre fókuszált. A politikai döntéshozók jelentős forrásokat irányítottak át az okosvárosok mögött álló technológiai innováció és a köz- és magánszféra közötti partnerségek előmozdítására, beleértve az 5G, a MI, az új energiahordozók, a felhőalapú számítástechnika és a dolgok internetének (IoT) fejlesztését. Ezek mindegyike kritikus funkciót tölt be Kína számos városi területének infrastruktúrájában. A The China Guys beszámolója szerint

A technológiai cégóriások innovációi jelentik az okosvárosok alapját

Ahogy az évtizedes kutatás és fejlesztés után új technológiák jelennek meg, egy maroknyi vállalat vezető szerephez jutott a városok átalakításában. Ezek a technológiák alkotják a „digitális agyak” építőköveit, amelyek a felhőalapú számítástechnikát, a mesterséges intelligenciát és az IoT technológiát használják fel az intelligens városi infrastruktúra alapjainak megteremtéséhez. 

Az Alibaba City Brain például mesterséges intelligenciát és hálózati infrastruktúrát használ a közlekedési rendszerek automatizálására, a tömegközlekedési útvonalak optimalizálására, a környezeti problémák azonosítására és a közforrások hatékonyabb elosztására. A The City Guys szerint

Emellett a közlekedési szabálysértéseket figyelő mesterséges intelligenciát alkalmazó felügyeleti rendszer jelentősen csökkentette a bűnüldöző szervek működési költségét. 

A Huawei az elmúlt években intenzív vizsgálatnak volt kitéve az általa világszerte exportált 5G technológiák miatt. A vállalat szintén fontos szerepet játszott az IoT technológiák általános elterjedésében. Az 5G mellett ez is kulcsfontosságú technológia a kínai okosváros projektekben. Hiszek ezeknek a segítségével, sokkal átfogóbb lehet az intelligens városok infrastruktúrája, legyen szó akár a repülőtér irányításáról, a forgalom optimalizálásáról, a hatékony városirányításról vagy az egészségügyi ellátásról. 

A Tencent közel két évtizede a kínai technológiai ipar meghatározó szereplője. A vállalat áll az olyan népszerű platformok mögött, mint a QQ, a Weibo vagy a WeChat, emellett a közösségi média és az internetes kereskedelem egyik fő motorja. A cég a versenyellenes gyakorlatával kapcsolatos vizsgálatok ellenére továbbra is számos területét kutatja az innovációnak. Tavaly például bejelentették, hogy egy neves építészirodával együttműködve létrehozzák a Net City-t, ami egy olyan terület lesz, ami a zöld, fenntartható életmódot, a gyalogosokra összpontosító infrastruktúrát és a földalatti önvezető járműhálózatot helyezi előtérbe. Azt is tervezik, hogy itt megújuló energiaforrásokat és újrahasznosított szennyvizet használnak majd a környezetbarát lakóövezet érdekében. A 80 ezer ember befogadására alkalmas Net City építése tavaly kezdődött meg, és várhatóan 2027-ben készül el. 

A Baidu és a Didi Chuxing, Kína két legnagyobb technológiai óriása, melyek egymással versengenek az önvezető járművek fejlesztésében. Az 5G, a C-V2X és a gyorsforgalmi technológiák fejlesztésével párhuzamosan mindkét cég partnerséget épít a városok vezetőivel az intelligens közlekedés városi szintű fejlesztése érdekében. A Baidu és a Didi Chuxing is sikeresen használta fel más vállalatok hálózatait és technológiáit saját innovációik gyors fejlesztéséhez és bevezetéséhez. Mindkét vállalat célja az önvezető járművek fejlesztése annak érdekében, hogy különféle mobilitási szolgáltatásokat kínáljanak, melyek kiváló lehetőséget jelenthetnek számukra a tengertúli terjeszkedéshez is. 

A blokklánc köti össze a digitális városi szolgáltatásokat     

Ezt alkalmazva ugyanis teljes folyamatokat lehet racionalizálni és olyan nyilvántartásokat lehet általa létrehozni, amikhez nem férhetnek hozzá illetéktelenek. A blokklánc technológia beépítésével a kormányzati hivatalok képesek lesznek csökkenteni saját munkaterhelésüket, erőforrásokat takaríthatnak meg, illetve ésszerűsített rendszereken és digitalizált nyilvántartásokon keresztül segíthetik a helyi üzleti tevékenységeket. Az eddig alkalmazott rendszerek és nyilvántartások ugyanis számos hiba lehetőségét rejtik magukban. Elveszett dokumentumok, emberi hiba, duplikált vagy nem hatékony folyamatok, és hasonló nehézségek akadályozták a gördülékeny ügymenetet. 

De ezeken a területeken az automatizálás és a digitalizáció csökkenteni tudja az emberi hiba lehetőségét. Emellett jelentős kormányzaton belüli szinergiákat is teremt azáltal, hogy lehetővé teszi a különböző osztályok közötti adatmegosztást. A The China Guys azt írja, hogy

Miközben Kína elöl jár az intelligens városok fejlesztésében, a közreműködő kínai cégek ellenállásba ütköznek külföldön
A The China Guys idézi az USA-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság jelentéséből, hogy

A cikk szerzője szerint azonban ez kihívást jelent az Egyesült Államok által vezetett intelligens városkezdeményezések számára, a kínai projekteket övező támogatás és tőke mennyisége miatt. Az USA azonban nem valószínű, hogy kínai technológiákat importálna, mivel fél, hogy az adatmegosztási protokolljai kiszolgáltatottá teszik, így bármikor adatlopás vagy egyéb káros beavatkozás áldozatává válhat, amivel akaratán kívül segítheti a kínai hírszerzés munkáját. 

A kínai gazdasági növekedés egyik motorja lehet az intelligens városok terjedése

Miután Kínában évtizedekig a tudományos és technológiai kutatásba áramlott a tőke, most kezdik látni, hogy az ebbe az iparágba történő befektetések milyen jelentős átalakító hatással rendelkeznek. A töretlen szándék, az állami támogatások és a szektorok közötti sikeres együttműködések garantálják, hogy Kína az elsők között lesz a digitalizált, intelligens városok terjedésében.

írja a The China Guys blog.