Magyarország növelte a legnagyobb mértékben az egy hallgatóra jutó oktatási költéseit 2012 és 2018 között (az alaptól egészen a felsőoktatásig).
Az OECD friss, 2021-es oktatási jelentéséből kiderül: az egy diákra jutó teljes állami költés 6 százalékkal nőtt, amit megközelíteni sem tudott érdemben egy fejlett gazdaság sem. Az OECD országok átlagos növekményének több mint háromszorosát teszi ki a magyar ütem. Magyarország a visegrádi országok között is a legelső, de jelzi régiónk felzárkózási törekvését, hogy a költési rangsor elején találhatók a V4-es országok. A hat év alatt az oktatási kiadás csökkent Litvániában, Japánban, Portugáliában, Finnországban és Görögországban is.
Az egy főre jutó oktatási költést persze meghatározzák a demográfiai folyamatok is, hiszen némileg csökkent a diákok száma az évek alatt. Ha azonban ezt a hatást kiszűrjük, akkor is az látszik, hogy a teljes oktatási költés gyors ütemben nőtt, ekkor hazánk Izland és Törökország után a harmadik helyet foglalja el.
Természetesen mindez a gyors felzárkózási folyamatra mutat rá, amire szükség is van, hiszen Magyarország az oktatási költés szintjében elmarad a legfejlettebb országoktól, de ha ilyen ütemben költ egyre többet oktatásra, akkor jó eséllyel zárkózik fel. 2018-ban hazánk a GDP-je közel 4 százalékát költötte oktatási intézményekre, míg az OECD átlag ennél némileg magasabb, 5 százalék körüli volt.
Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy nem minden a költés nagysága: sok pénzt is el lehet költeni kevésbé hatékonyan és kevesebb pénzből is lehet szép eredményeket elérni.
A hazai oktatás jelenleg minőségileg és „mennyiségileg” is új lábakra áll: az egyetemek működési modellje teljesen megújul, de ehhez az elmúlt több mint fél évezred legnagyobb magyar felsőoktatási pénzcunamija érkezik.
„Nemcsak a GDP-arányos kutatásfejlesztési számok növekednek folyamatosan, hanem a felsőoktatási főösszegek is megduplázódtak 2014-hez képest. 2022-re pedig még nagyobb ugrás lesz. Zajlik a magyar felsőoktatás valaha volt legnagyobb átalakítása. 2700 milliárdot említettek a magyar egyetemek fejlesztési igényként, és a kormány célja, hogy ezt megadja nekik. Sosem költöttünk még ekkora összegeket felsőoktatásra. 2021-ben várhatóan a GDP 1,16 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, míg az EU államok átlaga 0,8 százalék. Megfogadtuk Matolcsy elnök úr tanácsát, minden korábbinál többet fektetünk a magyar agyakba” – ecsetelte Palkovics László innovációs miniszter a Makronómnak.
A szakember hétről hétre járja az országot, hogy igazgatókkal, pedagógusokkal és szülőkkel találkozzon, meghallgassa tapasztalataikat. Erről a küldetéséről és a mentorhálózat céljairól beszélgettünk vele.
A hírről többek között a 444 is megemlékezett, akik bőszen „önkormányzatoztak”, csak éppen a lényeg maradt ki. Semmi baj, mi azért leírtuk a valóságot.
„Nem elég a jó kormányzás, nem elég a fejlesztés"– hangsúlyozta a Mandiner teltházas Klubestjén, a Groupama Arénában Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója Lentulai Krisztián kérdéseire válaszolva, többek közt arról is beszélt, hogy a Fidesznek újfajta kampányban kell helytállnia.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Teljesen megtört a Tisza Párt lendülete az elmúlt hónapok botrányai és nyilvánosságra került megszorítócsomag miatt.
A Mandiner kárpátaljai kényszersorozásokról szóló dokumentumfilmjének második részével rajta szeretnénk segíteni.
A Dr. Cziráki Attilának címzett levelet az aláírók juttatták el a Mandiner szerkesztőségéhez.
António Costa keményen odaszólt az Egyesült Államoknak.
