Az arab kisebbséget felzárkóztatni szándékozó, 32 milliárd sékeles (közel háromezer milliárd forintos) programot indít az izraeli kormány – jelentette a Kalkaliszt című izraeli gazdasági lap hétfőn.
Az Izrael lakosságának mintegy ötödét kitevő arab kisebbség felzárkóztatása érdekében a többi között új tantermeket építenek majd, illetve szeretnék felszámolni az elharapódzott erőszakot és bűnözést is. Csak idén például már
sokukat helyi bandaháborúkban.
A tervezett összeg egyharmadát oktatásra fordítják: mintegy 3500 új osztályt indítanak a zsúfoltság csökkentése és a differenciált fejlesztés, valamint a magasabb szintű képzés érdekében. Két és fél milliárd sékelt (közel 250 milliárd forintot) szánnak a bűnüldözésre, s az erőszak felszámolására, amely az utóbbi években szinte megbénította az arabok lakta településeket.
Hárommilliárd sékelből (közel 300 milliárd forintból) infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre és építkezéseket indítanak, amelyek a tervek szerint a következő öt évben 35 ezer új, araboknak szánt lakást eredményeznek.
A pénzből hárommilliárd sékelt (mintegy 300 milliárd forintot) az arab települések közösségi közlekedésének fejlesztésére költenek, 7,1 milliárdot (mintegy 700 milliárd forintot) az önkormányzatok kapnak, 5,1 milliárdból (mintegy 500 milliárd forintból) pedig a csatornázást, a víz- és szennyvízhálózatot újítják meg.
A kormány jóváhagyta a 2022-2026-ig tartó időszakot meghatározó terveket. Ezek – 29,5 milliárd sékel értékben – az arab kisebbség gazdasági-társadalmi felzárkózását szolgálják majd. A foglalkoztatás növelésére 4,1 milliárd sékelt (közel 400 milliárd forint) terveztek.
Az új tervről a kabinet az ország teljes költségvetésének megszavazása előtt döntött a Raam nevű arab párttal megkötött koalíciós egyezmény alapján. (A Raam az Egyesült Arab Listából kiszakadt, iszlám hagyományőrző párt.) A program lényegében a hat éve, 11 milliárd sékel elkülönítésével (mintegy 110 milliárd forint) beindított korábbi felzárkóztatási programot folytatja.
Ám szemben az akkori, csakis gazdasági fejlesztéssel, ezúttal a kormány az egészségügy, a kultúra és a sport területén is segítséget ígér a zsidó és arab lakosság közötti gazdasági-kulturális különbségek csökkentéséhez.
Az oktatásra szánt összegekkel azt próbálják elérni, hogy a jövőben az állam ugyanakkora összeget adjon az arab iskolások oktatására, mint amennyit a világi, nem vallásos zsidó gyerekek kapnak.
Az izraeli jegybank közleményben üdvözölte a terv jóváhagyását, ugyanis szerinte az arab társadalom foglalkoztatási szintjének növelése és a munkaerő minőségi javítása várhatóan pozitív hatással lesz az izraeli gazdaság fejlődésére.
„Célunk a szakadékok csökkentése az oktatás, a gazdasági jólét, a nők foglalkoztatása és különösen az önkormányzatok gazdasági helyzete terén. Ezen túlmenően, mindannyian hasznát látjuk annak, ha elmélyítjük a matematika és a természettudományok oktatását az arab közösségekben, és növeljük az arabok részvételét az IT-szektorban” – nyilatkozta Naftali Bennett miniszterelnök hétfőn a tervről.
Meráv Kohen társadalmi egyenlőségért felelős miniszter történelminek nevezte az új programot, amely az egyenlőségre szánt összeget tettekre váltja, s reményt ad minden, Izraelben élő embernek.
„Ezek olyan kormányzati döntések, amelyeknek az elkövetkező években meg kell változtatniuk az arab társadalom arculatát, miután ez a társadalom eddig gazdaságilag és társadalmilag hanyatlott. Ez a terv nem hozza be az évtizedek alatt felhalmozódott hiányosságokat, de jelentősen csökkentenie kell a lemaradást” – hangsúlyozta Manszúr Abbász, a Raam párt elnöke, amely koalíciós részvételével biztosítja a parlamenti többséget az izraeli költségvetés novemberben esedékes elfogadásához, és ezzel egyben a kormány fennmaradásához.
(MTI)
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
Rengeteg pozitív és elismerő, román nyelvű komment érkezett Orbán Viktor beszéde alá.
Cserélni kellett, de nem játékost.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
