Az energiaellátás biztonsága, az energetikai alapinfrastruktúra és a szükséges nyersanyagok biztosítása mindenütt kiemelt nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági kérdés; így van ez Magyarországon is – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter a 71. Bányásznapon Gyöngyösön.
Palkovics László hangsúlyozta: az energiaforrások iránti folyamatos és egyre növekvő kereslet, a zavartalan, biztonságos és megfizethető árú ellátás garantálása fenntarthatóbb, hatékonyabb és innovatívabb megoldások fejlesztését és bevezetését teszi szükségessé.
A legfontosabb feladatok közé sorolta a világjárvány közvetlen következményeinek kezelését, kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozását. A magyar kormány is a gazdaság lehető leggyorsabb újraindításán, versenyképességének megőrzésén és megerősítésén dolgozik.
A miniszter kiemelkedőnek nevezte az ágazat eredményeit, ismertetve, a kitermelt nyersanyagok mennyisége 2016 és 2019 között átlagosan 28 százalékkal nőtt. Kiemelkedő a kőolajtermelés, amely 61 százalékkal bővült. A nemfémes nyersanyagoknál is erőteljes volt a termelés bővülése: a kitermelt cement és mészipari nyersanyagok mennyisége 13 százalékkal, az építő- és díszítőkő 52 százalékkal, a homok 96 százalékkal, a kavics közel 70 százalékkal nőtt, a kerámiaipari nyersanyagok mennyisége 48 százalékkal emelkedett.
„Az elmúlt években a geotermikus energia hasznosítása is bővült, reméljük, hogy ez a tendencia folytatódik. Az intenzív termelésnövekedés jól mutatja, hogy a bányászat perspektivikus jövő elé néz” – mondta Palkovics László.
A jövő érdekében új alapokra helyezik a bányajáradék számítását. A földgáz esetében a gázpiac áraihoz kötik, az olajnál minőségi kritériumokat vezetnek be – közölte. „A világjárvány közvetlen következményeinek kezelése, hatásainak ellensúlyozása érdekében megújítjuk az építő-alapanyagok kitermelésére vonatkozó szabályozást” – jelentette ki.
A miniszter közölte, hogy dolgoznak a távolabbi jövő szabályozásán is, amelynek az új Nemzeti Energiastratégia lesz az alapja. „Legfőbb célunk az energiapolitika és klímapolitika közötti összhang megteremtése” – mondta.
Nyitókép: Bányagépek dolgoznak a Mátrai Erőmű Zrt. visontai lignitbányájában 2020. augusztus 9-én. (MTI, fotó: Máthé Zoltán)
El kell fogadni, hogy a Föld már nem a világ közepe, az emberiség pedig utazik és kolonizál. A nyersanyag-készlet igen szűkös, de azért minden vállalat megtalálhatja, hol tudja a legnagyobb szeletet hasítani a tortából.
A rakétákat a Kaszpi-tengerből és a Voronyezsi régióból, míg a drónokat az Azovi-tenger partján fekvő oroszországi Primorsko-Ahtarsk kikötővárosból lőtték ki.
Ausztrália, Chile és Kína a globális lítiumtermelés 88 százalékáért felel. A zöldátállás egyik kulcsa az ő kezükben van – és nincs szándékukban kiadni onnan.
Az ezüst és a bányászat gazdaggá, a pestis és a huszita háború pedig hírhedté tette a cseh várost, amelynek gazdálkodása már rajtunk is múlik.
A Kínától való kereskedelmi függetlenedés slágerkifejezését, a „kockázatmentesítést” Ursula von der Leyen alkotta meg. És nagyjából ez volt az egyetlen, amit sikerként könyvelhet el. A megvalósításban alig történt érdemi előrelépés, az Európai Bizottság pedig teljesen eltévedt a maga által épített labirintusban.
A vasérc a teljes globális bányászat 93 százalékát teszi ki, legkevesebbet a kadmiumból sikerül kitermelni. Az igazi hajsza még csak most kezdődik.
Didier Reynders a gyanú szerint miniszterként és uniós biztosként is tetemes összegekre tehetett szert a belga nemzeti lottótársaságon keresztül.
