Köszönhetjük a technológiai forradalomnak: már a tisztán mérnöki tudás sem lesz elég a jövő cégeinek

A két szervezet közleménye ezt a tendenciát azzal magyarázza, hogy az automatizáció, a robottechnológia, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a felhő alapú megoldások és a megújuló energetikai fejlesztések, az innovatív infrastruktúrák, valamint az adatfeldolgozás robbanásszerű fellendülése fogja meghatározni az elkövetkező 5 évben a gazdaság fejlődésének irányát Magyarországon is.

A kutatásba bevont felsővezetők közel fele úgy látja, hogy a jelenleg létező mérnöki pozíciók, mint a villamosmérnök (elektronikai mérnök), a gépészmérnök, az informatikus mérnök, vagy a mechatronikai mérnök iránti kereslet megmarad a következő 5 évben is.

Mindemellett a válaszadók közel 60 százaléka szerint a jövőben hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a munkaerőpiacon a gyártástámogató mérnökök, az ipari mérnökök, a folyamatmérnökök, az elektromechanikai mérnökök, a fejlesztő- és tesztmérnökök, a minőségirányítási mérnökök, az automatizálási mérnökök, valamint az energetikai/környezetvédelmi mérnökök, illetve az IoT mérnökök. Ők mind olyan specializált tudás birtokában vannak, amely az automatizált, digitalizálódó és Big Data-alapú ipari környezetben rendkívüli módon felértékelődik a folyamatok kialakítása, stabil működtetése és állandó innovációs igénye alapján, írták.  

Nem meglepő módon a megkérdezett felsővezetők az informatikai fejlesztők iránt is kiugró érdeklődést jósolnak a hálózati technológiák fejlődése, az okoseszközök terjedése és a felhasználói igények változása miatt. Hozzájuk hasonlóan a programtervező informatikusok, az adatbáziskezelők, a szoftverfejlesztők és a felhő-alapú technológiákban jártas szakemberek is hatalmas lehetőségek előtt állnak a munkaerőpiacon, tették hozzá.

Egyes válaszadók véleménye szerint a rapid technológia fejlődésnek köszönhetően azzal is számolni kell, hogy még ebben az évtizedben drasztikusan csökkenni fog a tiszta mérnöki szakmák iránti piaci kereslet. A megkérdezett felsővezetők harmada nyilatkozott úgy, iparágtól függetlenül, hogy egyes mérnöki pozíciók versenyképességének nélkülözhetetlen eleme lesz az IT tudás és tapasztalat, jegyezték meg.

„Ezt az álláspontot alátámasztja az a fejlődési irány, ami szerint a jövő mérnökeit a magas szintű elméleti- és gyakorlati tudásuk mellett a szakmai frissesség megőrzése és technológiai nyitottságuk fogja sikeressé tenni a pályájukon”, idézi a közlemény Berkó Bencét, a Tech People szakértőjét.

A kutatás eredményei megerősítették az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség tagságát abban, hogy a fiatalok műszaki pályaorientációját továbbra is kiemelten kell kezelnie minden érintett félnek a magyar gazdaság és társadalom hosszútávú, stabil fejlődése érdekében. Ennek megfelelően az EJMSZ 2021. őszén több hazai felsőoktatási intézménnyel köt stratégiai együttműködési megállapodást, elsőként a Miskolci Egyetemmel a 2021. október 1-i EJMSZ Konferencia keretében, hogy országszerte több száz általános és középiskolában kaphassanak figyelmet, bemutatkozási lehetőséget a műszaki, mérnöki szakmák, illetve a vállalatok által kínált karrierlehetőségek, áll a közleményben.

Az EJMSZ-t több nagyvállalat azért hozta létre, hogy közvetlen tapasztalataival segítse és támogassa, még intenzívebbé tegye az oktatási intézmények, a gazdasági szereplők és a mérnökszakma képviselői közötti kapcsolatot, tanácsaival hozzájáruljon egy sikeres és kreatív mérnöknemzedék kimunkálásához.

(MTI)