Világrendszerváltás jön, és a siker kulcsa a semlegesség – kínai politológus a Mandinernek
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
Amikor a nyomozók januárban felfedezték a Microsoft Exchange-szervereken végrehajtott hackertámadást, azt hitték, hogy pusztán e-mailek ellopásáról van szó. Most úgy vélik, hogy Kína a mesterséges intelligencia (AI) tökéletesítése érdekében szívta el az információk tömkelegét.
Ha a halakat halásznák úgy, mint ahogy Kína az amerikaiak személyes adatait, már jóllehet hal se lenne az óceánban
Steven Adair megélhetésből vadászik hackerekre. Januárban fedezte fel, hogy egy kémprogram a háttérben e-maileket tölt le a kliensei hálózatáról.
Adair a Volexity nevű kiberbiztonsági cég alapítója, és állandóan csapdákat állít a behatolók elfogására. Épp egy rutinszerű ellenőrzést tartott az egyik kliense szerverén, amelyet ügyfele a Microsoft Exchange futtatására használt, és megdöbbenve látta, hogy olyan kéréseket lát, amelyekre nem számított – e-mail fiókokhoz és bizalmas fájlokhoz kért hozzáférést a kliens fiókja.
Amit Adair felfedezett, az a Microsoft Exchange – a világ egyik legnépszerűbb e-mail szoftverének – masszív feltörése volt.
Aztán magasabb fokozatra kapcsoltak, és egy második támadási hullámot indítottak, hogy gyanútlan áldozatok tízezreinek Exchange-adatait söpörjék be. A támadók kisboltokat, fogorvosi rendelőket, iskolai körzeteket, helyi önkormányzatokat támadtak meg - mindannyian arcátlanul próbálták felszívni az információkat.
Az NPR (az Amerikai Egyesült Államok leghíresebb közszolgálati rádiója) hónapokig tartó vizsgálata a támadásról – amely több tucatnyi szereplővel készített interjúkon alapult, a cégek tisztviselőitől kezdve a kiber-törvényszéki szakértőkön át az amerikai hírszerzés tisztviselőiig – megállapította, hogy az e-mailek és a szellemi tulajdon ellopása talán csak a kezdet volt.
A pekingi vezetés célja, hogy a világ élére álljon egy olyan technológiában, amely lehetővé teszi a számítógépek számára, hogy olyan feladatokat végezzenek, amelyekhez hagyományosan emberi intelligenciára van szükség – mint például a mintázatok észrevétele és a beszéd vagy az arcok felismerése.
Információtolvajok egy új generációját neveli ki Peking
Még 2017-ben a Kínai Kommunista Párt bejelentette, hogy a világszínvonalú mesterséges intelligencia fejlesztését nemzeti prioritássá teszi – hasonlóan az amerikai holdutazáshoz. Ennek érdekében Kína világossá tette, hogy két dologra fog összpontosítani: olyan informatikusok kinevelésére, akik képesek algoritmusokat írni, és olyan információk felhalmozására, amelyekből a világszínvonalú algoritmusok tanulhatnak.
„2017-ben a kínai tudósok több kutatási tanulmányt írtak a mesterséges intelligenciáról, mint bármely más ország a világon.
Kínának több mint 1000 mesterséges intelligenciával foglalkozó cége van, ami a második az USA után, és az egyetemek rohamos sebességgel ontják magukból az informatikusokat” – írja az NPR hírportál.
Kína Amerika magánadatai iránti étvágya a modern hírszerzés egyik legnagyobb nyílt titka. Hírszerzési tisztviselők becslése szerint Kína mostanra az amerikai lakosság mintegy 80 százalékának minden személyes azonosításra alkalmas adatait ellopta, és jó úton halad a maradék 20 százalék begyűjtése felé.
Képzeljük csak el, hogyan tudja egy kínai hírszerző ezeket az adatokat felhasználni arra, hogy valakit szóra bírjon, vagy hogy olyan kapcsolatot teremtsen, amelyet hírszerzési célokra lehet felhasználni. „Mindent tudnak rólad, mielőtt még egy hajóúton vagy nyaraláson összefutnának veled” – érzékeltette William Evanina, a Nemzeti Kémelhárítási és Biztonsági Központ korábbi igazgatója, hogy milyen hatalmat adhat a mesterséges intelligencia.
Borítókép: Michael Borgers/Getty