Így írj bestsellert, akár nulla forintból!

Meg lehet élni íróként Magyarországon úgy, hogy ez az egyetlen bevételi forrás?

Inkább úgy fogalmazok, hogy az irodalomból meg lehet élni. Akik kiadóban dolgoznak, fordítói vagy szerkesztői munkát vállalnak, novellákat és cikket írnak, azoknak ez a könyveik bevételével együtt megélhetést biztosít.

A főállású írói szakma hátulütője, hogy nagyon fontos az inspiráció, ez pedig nem hullik az ölükbe csak úgy, hogy az egész napjukat egy szobában töltik. Ki kell menni az utcára, meg kell figyelni az emberek viselkedését ahhoz, hogy jó témát találjanak. Természetesen ebben segít akár a családdal való beszélgetés vagy egy film megnézése, de ez azért kevés egy jó ötlethez. Illetve a sok jó ötlethez. Érdemes a saját életünkből, tapasztalatainkból táplálkozni, azt tudjuk a leghitelesebben átadni az olvasóknak. 

Akár egy betanított munkásból is lehet író?

A fizikai dolgozók azzal a hátránnyal indulnak, hogy munkájuk során kevesebb időt töltenek a fogalmazás gyakorlásával és olvasással. A szellemi munkát végző emberek viszont naponta találkoznak helyesírási és stilisztikai problémákkal, általában gyakorlottabbak. Hogy valaki mennyit ír és olvas, annyira látványos, hogy már a nekünk címzett leveleken is látszik. Rendszeres olvasással viszont ez a különbség kiküszöbölhető,

Az alkotók által küldött kéziratokat olvasom, véleményezem, szerkesztem.

Mennyire nyúlhat bele egy szerkesztő az író szövegébe?

Sok szerkesztő szinte csak helyesírási hibákat javít, mi viszont mélyebben belenyúlunk a szövegbe, ha szükségesnek tartjuk.

ha más helyen jobb lenne a hatása vagy egyszerűen ott logikus, akkor áthelyezzük. Minden szerzőnek egy, az igényeinek megfelelő szerkesztőt kell választania. Sokan csak apró változtatásokat szeretnének, de van, aki a teljes tökéletességre törekszik és elfogadja a nagyobb javításokat is. Szerencsére Magyarországon elég sok szerkesztő közül lehet válogatni. 

Milyen típushibákkal találkoztok a szerkesztés során?

Az olvasó számára fontos, hogy a könyv gyorsan és könnyen érthető legyen, lehetőleg ne legyen benne helyesírási és logikai hiba. Például ahelyett, hogy „becsaptam a kocsi ajtaját, miután kiszálltam” inkább azt írjuk, hogy „kiszálltam, és becsaptam a kocsi ajtaját” , mivel az előbbi egy logikai hiba, megzavarhatja az olvasót az időbeli sorrend változása. Szakirodalmakban sokszor előfordul, hogy túl óvatosan fogalmaznak, például: „Érdemes lenne ebben az esetben megfontolni azt, hogy beírjuk a naptárba a délutáni edzést”. A szerkesztett formája pedig így néz ki: „Írjuk be a naptárba a délutáni edzést”. Így sokkal magabiztosabbnak tűnik a szöveg, az olvasók is szívesebben fogadják meg a tanácsokat. Az is szempont, hogy feszes szerkesztéssel a könyv rövidebb lesz, azaz kisebb a nyomdaköltség. 

Hogyan jut el egy kézirat a nyomtatásig?

Ha a szerző az általunk adott lektori vélemény javaslatai alapján átírja a szöveget és visszaküldi a kéziratot, akkor a munkatársaimmal együtt meg is szerkesztjük. Ezen általában minimum két ember dolgozik, tehát összesen kétszer olvassák el és szerkesztik át a kéziratot, olvashatóbbá, gördülékenyebbé teszik. Ezután a helyesírás ellenőrzése következik. Van, ami a kompetenciánkon kívül esik, ezekre a folyamatokra partnert ajánlunk: tördelőt, borítótervezőt, nyomdát, terjesztőt.

Mennyibe kerül egy könyv megírása? 

de ez a minőségen látszódhat. Nem ajánlom azt a hozzáállást, hogy a szerző ne kérjen segítséget, lépéseket hagyjon ki és szerkesztés nélkül adja ki a könyveket. Ez nem kifizetődő, a rossz értékelések ráadásul örökre ott maradnak az interneten. Nagyon szembetűnő, ha egy könyv nincs jól megszerkesztve. Ha az alkotó nem tudja kifizetni a szerkesztés költségeit, azt szoktam javasolni, hogy vigye el egy hozzáértő ismerőshöz, oldják meg házon belül. Még ez is sokkal jobb megoldás, mint egy teljesen nyers kézirat nyomdába adása.

aki persze szívesen elvállalja, segíteni szeretné régi tanítványát ezen a pályán. Természetesen nyomtatni nem lehet ingyen, viszont ma már online is kiadható egy mű, a borító elkészítéséhez pedig léteznek ingyenes programok, ahol a már kész dizájnra rá lehet illeszteni a mű címét, a szerző nevét, és máris publikálható az e-könyv.

Akár egy ingyenes weboldalra kiírják az írók, hogy egy könyvön dolgoznak, az emberek pedig előrendelhetik azt. A befolyt összegből a szerző teljesíti a megrendeléseit, ezalatt újabb és újabb előfizetések érkeznek majd, amiből egyre több és több könyv kinyomtatására kerülhet sor. 

Hogyan lehet saját művet értékesíteni „hagyományos” módon?

A könyvek boltba juttatásához először le kell szerződni egy nagykereskedéssel, majd rajtuk keresztül lehet eljuttatni a könyveket a boltok polcaira, néhány százalékos jutalékért cserébe. Ezután a szerzőnek csak le kell adnia a könyveit a nagykereskedésnek kinyomtatott formában.

A szerzők jellemzően titokban tartják a műveiket a megjelenés előtt vagy nyíltan beszélnek róla?

mások viszont minden ismerősüknek megmutatják az alkotásaikat. A második esetben meg tudják kérni a családjukat, barátaikat arra, hogy olvassák el az írásukat. Azok az ismerősök, akik sokat olvasnak, akár építő jellegű kritikát is megfogalmazhatnak, így nagyobb az esélye annak, hogy végül egy – az első verziónál – jobb mű születik. Én azt szeretem, amikor hozzám már olyan kéziratok kerülnek, amit többen olvastak és véleményeztek. Ez azt tükrözi, hogy a szerző motivált, komolyan veszi a munkáját és folyamatosan a mű fejlődésén dolgozik.

Nálam a tanfolyamokon a szerzők közösségeket alakítanak ki, ahol bátran kérhetnek segítséget és motiválják egymást. Ezeken a kurzusokon a résztvevők mesélnek a saját ötleteikről, problémáikról, majd közösen beszéljük meg ezeket, tanácsokkal látjuk el egymást. Ez is építi a kapcsolatot. Ha többen foglalkoznak egy adott problémával, hatékonyabban oldják meg. 

Igaz az, hogy az olvasókat egyre nehezebben kötik le a könyvek?

Tény, hogy az emberek jobban szeretik az egyszerű irodalmat. Ez a gimnazisták olvasási szokásain is látszik,

Az is fontos szempont, hogy egy könyv miről szól. A ma tizen-, és huszonévesek ugyanis kifejezetten a saját problémáikat szeretik viszontlátni az olvasmányaikban, ami mérsékelten igaz mondjuk A koppányi aga testamentumára. Az is probléma, hogy sok a rossz minőségben fordított könyv, ami átveszi az indoeurópai nyelvek mondatszerkezetét és -hosszúságát, így egyszerűsítve a magyar nyelvet.

Tehát ahhoz, hogy valaki bestseller szerző legyen, faék egyszerűségű könyvet kell írni?

Nemzetközi trend, hogy a legsikeresebb könyvek egyre könnyebben értelmezhetőek. Az amerikai New York Times bestseller listáján lévő könyveket akár egy 8 osztályt végzett személy is megérti. 

Ha egy szerző szándékosan ír egyszerűen, már-már köznyelviesen, az nagy teljesítménynek számít vagy inkább irodalmi igénytelenségnek?

Az egyszerűsítés manapság trend, sokszor a régebbi kiadású  könyvek fordítása szebb, több szófordulatot tartalmaz, gazdagabb a szókincse. Néha szükséges a már régebben magyarosított könyveket újra lefordítani, hiszen előny, ha a művek igazodnak a ma beszélt nyelvhez.

Mitől lesz sikeres egy regény?

Az első helyen a borítót említeném, mivel a könyvesboltba belépve azzal találkozunk először, az kelti fel az olvasó figyelmét. A külsőnek meg kell egyeznie a tartalom hangulatával, ha ez nem így van, a vásárló átverve érezheti magát. A tartalom is fontos persze, az olvasó észreveszi, ha hirtelen megváltozik a szereplők jelleme, tulajdonságai. A cselekmény követhető legyen, ne összezavarjuk az olvasót, hanem inkább kössük le. A karakterek megalkotásához az írónak ismernie kell a különböző személyiségtípusokat, magas érzelmi intelligenciával kell rendelkeznie.

Az eladásokban fontos szerepet játszik a marketing?

Egy ismeretlen író esetében fontos, hogy a könyv címe és a borítója egyedi, kitűnő legyen. Az igényes külső meggyőzheti az olvasót arról, hogy a belső tartalom is legalább annyira érdekes. A hirdetés szintén elengedhetetlen, minél többször találkozik a vásárló ugyanazzal a könyvvel, annál jobban felkelti majd az érdeklődését. Akár a közösségi felületeken is lehet reklámozni, de sokan bloggereket kérnek fel arra, hogy olvassák el az alkotásukat, és írjanak róla. Tehát fontos a marketing, viszont hiába ajánlunk rossz könyveket, mert bár lehet, hogy sokan elolvassák, de nem fogják újra ugyanazt az írót választani, hiszen csalódnak.

Ezt nem lehet pontosan tudni. A KSH régebben kétévente közölte az adatokat a könyvpiac elemzéséről, viszont ez legutóbb 2014-ben történt meg. Nem tudjuk, hogy mekkora a könyvpiac, a kiadók részesedése és a nyomtatott könyvek száma. A KSH felé ugyan be kell jelenteni a tízezer nyomtatott példány feletti könyvek címeit, de ők ezt az adatot a könyvpiaci szereplőknek, a köznek 2014 óta nem publikálták. Így mindenki csak a saját adataira támaszkodhat.

Ha egy író ismert, akkor már csak azért megveszik a könyvét, mert ő írta?

Ez hasonlóan működik, mint a csipszvásárlás. Ha ízlett, akkor legközelebb is ugyanazt a márkát veszed majd le a polcról. Szívesen választanak az olvasók olyan írókat, akiknek ismerik és szeretik az alkotásait.

Természetesen ez nem egyszerű, mivel egy újoncnak fel kell vennie a versenyt a kortársaival és a régebbi idők nagy íróival is. Nagyon jót kell alkotni ahhoz, hogy valaki kitűnjön ennyi tehetséges ember közül. Az ismertség viszont nem mindig jelent jót, léteznek olyan könyvek is, amit az emberek csak azért olvasnak el, mert annyira rossz.

A magyarok egyre többet vagy inkább egyre kevesebbet olvasnak?

A 2014-es KSH adatok szerint egyre kevesebbet. Az internet megjelenése előtt a férfiak inkább újságot, a nők könyvet olvastak. Egyre több napilap szűnt meg, ezáltal a férfiak kevesebb újságot lapozgatnak és a könyvek irányába sem indultak el, a társadalmi változások miatt viszont a nők lassan felzárkóznak a férfiakhoz a hírolvasás terén.

Körülbelül hányan olvasnak rendszeresen Magyarországon?

Nyáry Krisztián – irodalomtörténész, író – egy interjúban azt mondta, hogy Magyarországon körülbelül hárommillió ember vásárol rendszeresen könyveket, de ebből csak nyolcszázezren olvasnak az átlaghoz képest nagyon sokat. Ez hatalmas növekedés az elmúlt évekhez képest. Erről hivatalos adataink sajnos nincsenek, ezért nem biztos, hogy pontos számokról beszélünk. 

Melyik a legkeresettebb műfaj?

Ezt általában a női olvasók igényei határozzák meg, hiszen ők olvasnak több könyvet, már évek óta

A legkedveltebb műfajok közé tartoznak még a krimi és a thriller művek.

Nem emelik meg irreálisan a nők elvárásait azok a romantikus könyvek, ahol egy átlagos lány egy nála jóval értékesebb, vagyis a társadalmi-gazdasági hierarchiában magasabban lévő férfival lép kapcsolatba?

Sok romantikus és erotikus regény írója választ egy szende lányt és egy izmos, magas, gazdag, arrogáns férfit főszereplőnek. A lány egy idő után beleszeret a nárcisztikus férfiba annak ellenére, hogy az folyamatosan bántja őt, majd meg is változtatja.

Ezek a könyvek kedvezőtlenül hatnak a nők értékrendjére. Biztosan azt akarjuk kommunikálni, hogy elég, ha a férfi tehetős, a nő nézze el neki, ha bántó és udvariatlan?

Az ügyfeleimnek minden esetben jelzem, ha ezt a sztereotípiát látom. Szem előtt kell tartanunk, hogy a könyvekkel neveljük az embereket. Fontos, hogy az olvasók a realitás talaján maradjanak. Egyrészt a nők a férfiak személyiségét figyeljék, ne a pénztárcájuk vastagságát. Másrészt legyenek igényesek magukra és a környezetükre.

Harmadrészt fontosnak tartom, hogy ha egy férfi vagy nő valóban nárcisztikus személyiség, akkor a partnere szerelme nem fogja megváltoztatni. Sajnos.

Milyen szempontoknak kell megfelelnie egy szakkönyvnek?

Szakkönyvet általában vállalkozók szoktak írni, és számítanak is rá, hogy azok, akik olvasták és tetszett nekik, tanácsokat vagy konzultációt kérnek. Érdemes ezeket a műveket egy kisebb témacsoport köré építeni, mivel az olvasók nem szeretnének egy generikus könyvben böngészni, inkább megvásárolják a saját problémájukra specifikus műveket. Az sem érv, hogy egy téma már fel lett dolgozva, ha van rá kereslet, akkor az olvasók valószínűleg más forrásokból is szívesen tájékozódnak. 

Szakmai képesítéssel kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki szakkönyvet adhasson ki?

Nem szükséges, egy szakkönyv nem csak szakmai és munkahelyi problémát dolgozhat fel, ez lehet akár egy olyan hobbi leírása, amiben már jártasak vagyunk. Általában az emberek arról írnak szakirodalmi művet, amivel szívesen foglalkoznak. Ha egy író a szabadidős tevékenységét választja témának, akkor azzal kapcsolatban fogják megkeresni, kérdezni. Később – ha nagyon elmélyül a témában – érdemes képesítést szerezni, ezzel az író hitelesebbé válhat, de természetesen ez nem kötelező. 

Fontos, hogy szenvedélyből írjunk?

Általában a nőknek fontos, hogy olyan témában írjanak, ami érdekli őket.

tehát olyan területet választanak, amihez értenek és éppen aktuális probléma. Én mindenképp olyan témát dolgoznék fel, amivel tíz év múlva is szívesen foglalkozom. Ezért indultam el abba az irányba, hogy az írásról írok, és nem mondjuk a szakállas agámák tartásáról.

A közösségi portálok használata nélkül is lehet sikeres egy író?

Erősen ajánlott legalább egy ilyen felületet használni azért, hogy a boltok és az olvasók nyomon követhessék az író munkásságát. A Facebook az egyik leghasznosabb, mivel azt sokan használják, az emberek gyakran keresnek rá a kedvenc könyvük írójára, szeretik jobban megismerni őket. Egy igényes weboldal üzemeltetése szintén előnyös, hiszen ha egy olvasó rákeres az interneten egy iromány szerzőjére, láthatja a többi művét és információt szerezhet az alkotó személyéről. Természetesen marketing és hirdetések nélkül is lehet valaki sikeres, de ezzel a nehezebb utat választja.

Igen, a kapcsolatépítés nagyon fontos, viszont kezdő íróként nem érdemes messzire utazni két-három aláírásért. Én könyvbemutatóval összekötött programot ajánlok, ahol az író beszél a mű háttértörténetéről és bemutatja az új alkotást, de emellett van például borkóstoló. Egy jól megszervezett találkozó sokkal eredményesebb, mint egy átlagos dedikálás. 

Érdemes manapság gyermekeknek szóló meséket írni? Milyen hatással vannak ezek a mesekönyvek a gyerekekre?

A nyugati társadalomban minden fiatal korosztálynak – bölcsődésnek, óvodásnak, iskolásnak – saját szekciója van. A gyerekeknek írt könyv a saját életszakaszuk problémáit dolgozza fel, mindig a megfelelő szinten. Általában megjelenik a jó és a rossz, például egy királyfi és egy sárkány képében. A gyerekek tudják, hogy az igazságnak kell győzedelmeskednie. Ezek a könyvek arra tanítják a gyerekeket, hogy küzdjenek meg a saját sárkányaikkal, ne féljenek tőlük. A mesék egyszerű példákon keresztül készítik fel a fiatalokat a nagybetűs életre.

ezzel fejleszthető a gyermek képzelőereje és problémamegoldó készsége.

A társadalomban mindig újabb problémák merülnek fel, ezekkel lépést kell tartani. A mesekönyvek akkor jók, ha olyan témát dolgoznak fel, amelybe a gyerekek bele tudják képzelni magukat.

A nyugati országokban már régóta elterjedtek azok a mesék, ahol a királyfi egy másik királyfit ment meg a sárkánytól, vagy a kisfiúk babáznak és lányos ruhákat hordanak.

hanem azért, hogy a hasonló problémával küzdő fiatalok ne érezzék úgy, hogy őket senki nem érti meg. Semmi baj nincs azzal, ha egy kisfiú szereti a babák haját fésülgetni, ez nem feltétlen jelenti azt, hogy meleg.

Jelentheti azt is, hogy szereti megérinteni mások haját, és ezért később fodrász lesz belőle.

Az emberek mentális egészsége függ attól, hogy fiatal korban mennyire fogadta el a társadalom a személyiségüket. Miért ne segítsünk ezeknek a gyerekeknek, ha a mesekönyvek lehetőséget nyújtanak erre?

Ezeket a könyveket mindenki számára elérhetővé kellene tenni?

A szülők saját döntése, hogy mennyit szeretnének megmutatni a világból.

– a gyerek látni fogja, hogy többféle családmodell létezik és az övé is teljesen normális.

Természetesen az eltérő nemű szülők is olvashatnak hasonló meséket és beszélgethetnek otthon róla, ezzel elfogadóbbá válhat a gyerek másokkal szemben. Én is olyan könyvet vennék a gyerekemnek, ami az ő saját problémáját dolgozza fel. Például ha nehezen tudná megtanulni a történelmet, akkor olyan mesét olvasnék fel neki, amiben a főhős is tanulási nehézségekkel küzd. 

A szülőknek vagy az iskoláknak kellene eldönteni, hogy milyen mesékkel találkozhatnak a gyerekek?

Egyértelműen a szülő döntése legyen, hogy milyen mesekönyvekkel találkozik a gyereke.

Fotó: Mátrai Dávid