Gondolkodtak már azon, hogy miért érzünk késztetést kisebb füllentésekre annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleg kellemetlen helyzeteket, vagy pozitív színben tüntessük fel magunkat a társaságban?
Az emberi társadalmakban mindenhol jelen van az úgynevezett bullshiting. Ez egy olyan fajta kommunikáció, amelyet az a szándék jellemez, hogy meggyőző vagy lenyűgöző legyen, tekintet nélkül annak igazságtartalmára.
Egy friss tanulmány szerint a bullshit képessége összefügg az egyén intelligenciájával, és a kielégítő bullshit produkálásának képessége segíthet az egyénnek a társadalomban való eligazodásban, mind mások lenyűgözésének hatékony stratégiájaként, mind pedig az intelligencia őszinte jeleként.
Intelligencia a társadalmi rendszerekben
A szakembereket régóta foglalkoztatja az emberi intelligencia, és számos elmélet született a magas intelligenciaszint magyarázatára. Néhányan azt vizsgálták, hogy az intelligencia milyen értékkel bír az összetett társadalmi rendszerekben való eligazodásban.
Ezen elmélet szerint az intelligencia elősorban három tényező alapján alakul ki:
Ha egy személyleírást kellene adni arról az egyénről, aki mindezen tulajdonságokat a végletekig példázza, akkor azt mondhatnánk, hogy amikor csak lehet fitogtatja az intelligenciáját, hazudik, amikor az előnyös a számára, és képes számon tartani az összes hazugságot, amit elmondott.
A bullshitelés képessége
A kielégítő bullshit produkálásának képessége, vagyis a mások lenyűgözésének igénye, egy egyszerű stratégia mind az intelligencia jelzésére, mind mások előnyös megtévesztésére.
A mellébeszélés egy másik típusa az úgynevezett kitérő bullshitting, ami lehetővé teszi az egyén számára, hogy elkerüljön egy kínos társas helyzetet annak érdekében, hogy megmaradjon a társadalmi harmónia. Ilyenkor a közvetlen választ egy kevésbé releváns igazsággal helyettesítik.
(fotó: merriam-webster.com)
Megvizsgálták az összefüggéseket
Kanadában a Waterloo Egyetemen végzett kutatásban ezt a képességet vizsgálták. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a bullhitelés képessége milyen szerepet játszik az intelligenciaszint meghatározása során.
Két szempont szerint vizsgálták a résztvevőket:
A kísérlet során a résztvevők egy részét arra kérték, hogy fiktív fogalmakat próbáljanak meg minél hihetőbben és pontosabban megmagyarázni, vagyis használják a bullshitelő képességüket. A hallgatók másik tábora pedig ezeknek a magyarázatoknak a minőségét, valamint a kitalálójuk intelligenciáját értékelte.
A vizsgálat során azt az eredményt kapták, hogy a bullshit-képesség megbízható mutatója annak, hogy valaki intelligens-e, azonban az alacsony bullshit-képesség nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyén nem intelligens. Ennek oka olyan egyéni tényező is lehet, mint például az őszinteség, ami megakadályozhatja, hogy valaki, aki egyébként jó bullshitelő lenne, teljes mértékben kihasználja a bullshit stratégiáját.
Továbbá logikusnak tűnne, hogy azok, akik jobbak a bullshittingben, gyakrabban választják ezt a stratégiát, azonban a kutatók meglepődve tapasztálták ennek ellenkezőjét. Ezt azzal a korábban említett elmélettel magyarázták, hogy az intelligenciát a szociális világban három tényező alakítja, amelynek egyike a mások mentális állapotának szimulálására irányuló igény. A magas intelligenciaszint azt feltételezi, hogy az egyén azon képessége, amellyel mások mentális állapotát szimulálja kifinomultabbá válik, vagyis ismerik annyira környezetüket, hogy tudják, mikor és hol fog működni a bullshitting. Továbbá, a magas intelligenciaszinttel rendelkező emberek hasonlóan intelligens emberekkel társulnak, akik valószínűleg észreveszik a bullshittingre tett kísérletet, ez pedig csökkenti a stratégia vonzerejét.
Stratégiai előnyt jelenthet
Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a jó bullshitelés képessége őszinte bizonyítékul szolgál az egyén társadalmi rendszerekben való sikeres eligazodásának. A kielégítő bullshit produkálásának képessége, mint energetikailag hatékony stratégia, az egyén céljainak elérésé érdekében alakulhatott ki. Tehát ez a képesség segíthet még a magasan képzett egyéneknek is céljaik elérésében, az ugyanolyan képzettségű társaikkal szemben. Ez különösen igaz lehet olyan területeken, ahol a siker nagyban függ mások szubjektív értékelésétől, mint például a művészet, reklám vagy újságírás.
A vizsgálat arra nem terjedt ki, hogy az egyén személyisége hogyan befolyásolja a bullshitre való hajlamot vagy képességet, azonban lehetséges, hogy különböző személyiségjegyek, mint például a nyitottság vagy őszinteség, csökkentik a bullshittingre való hajlandóságot. De ez már egy másik kutatási téma.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra.
„A brüsszeliek azt hiszik, a választások miatt csináljuk. Hogy ez a magyaroknak csak egy kampány. Hát nem az” – fogalmazott a miniszterelnök.
Aranybányát talált az MNB: így erősödött hazánk pénzügyi biztonsága.
A kormányfő szerint ők nem másznak létrán más kerítésére és nem csinálnak papírmasét, mint az ellenzék.
Az ukrán elnök az ENSZ-ben nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna már mesterséges intelligenciát alkalmaz a háborúban és másokkal is megosztaná ezt a tudást.
A Foreign Policy elemzése szerint Moszkva úgy gondolja, hogy végtelen kimerítéssel megnyerheti a háborút.
Büntetővámot és kereskedelmi lépéseket fontolgat az Európai Bizottság, hogy rákényszerítse Magyarországot és Szlovákiát az orosz olaj elhagyására.
A rendszerváltás óta a Magyar Honvédség legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb művelete zajlik Magyarországon.
A „Zsolti bácsis” történet mögött álló férfi nyakló nélkül közvetíti Magyar Péter üzeneteit.
