Már negyven éve, hogy történelmet írt az IBM

Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett számítógéppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásában az informatika, az adatfeldolgozás világában már korábban hírnevet szerzett IBM cég a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacára. A nagyhírű számítógépet egy 12 tagú csapat tervezte meg.

a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges – olvasható a közleményben. Hozzáteszik: manapság egyetlen okostelefonnal készült fotó is több helyet foglal.

Mint írják, a legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye teljesen moduláris felépítése volt. Az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Bár ez manapság megszokott megoldás, akkoriban hatalmas újításnak számított. Az IBM PC két másik céggel szoros együttműködésben készült: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ez a triász évtizedekre meghatározta az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.

Bár maga az IBM cég jelen volt már akkor is az országban, a PC csak 1985 áprilisától volt megrendelhető, konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.

A közlemény felidézi, hogy addigra az első magyar PC is elkészült vasfüggöny mögött. A Proper-16 márkanéven árult klón 1982-ben jelent meg Európa első IBM PC/XT-klónjaként. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten. A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből lehet tudni, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981/1982-ben még az embargó miatt kockázatos volt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyar cigányprímás vásárolta meg és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével – olvasható a közleményben.

a vállalatok havi 40000 forintért bérelhették. A számítógép árából tehát akár egy flottányi személyautót is vásárolhattak volna. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Tárlatában – áll az összegzésben.

(MTI)

Borítókép: Nyikolaj Ivanovics Rizskov (elöl b), a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának (SZKP PB) tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Műszertechnika Kisszövetkezet kőbányai üzemében vendéglátója, Széles Gábor (elöl b2), a kisszövetkezet elnöke tájékoztatóját hallgatja egy számítógépről. Forrás: MTI Fotó/Wéber Lajos,  Budapest, 1988. április 19.