Ha jót akar magának, legyen digitális állampolgár!
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/12/fFcA3xdJ06ITLB4-ayoUcMWlhVOdQKVWG855FtX7LEQ/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2RlNzk2NjZhMzg0OTQyMDE5ZTdkMTFkZGM5OGI3N2Nm.jpg)
Lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés. Emellett nem kell többet papírokat sem szkennelni, iratokat e-mailen vagy messengeren küldözgetni.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/12/fFcA3xdJ06ITLB4-ayoUcMWlhVOdQKVWG855FtX7LEQ/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2RlNzk2NjZhMzg0OTQyMDE5ZTdkMTFkZGM5OGI3N2Nm.jpg)
A DMÜ vezére az idei újdonságokról, a hamarosan elérhető e-aláírásról, a távoli azonosításról, az Ügyfélkapu és az AVDH kivezetéséről beszélt.
Leleplezték a kormány digitális mestertervét címmel közölt cikket a Portfolio. A lap Both Andrást, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatóját kérdezte a témában.
Ezt is ajánljuk a témában
Lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés. Emellett nem kell többet papírokat sem szkennelni, iratokat e-mailen vagy messengeren küldözgetni.
Mint a vezérigazgató elmondta, „az állam rengeteg online szolgáltatást nyújt, a Magyarorszag.hu-n több mint 4500 ügy érhető el asztali gépről, csak ezeket sajnos nem minden esetben egyszerű megtalálni”. Hozzátette, hogy „ezért indultunk el a szolgáltatások újratervezése felé, illetve a mobilos irányba is.”
Az állam nem költözik be a mobilunkba, hanem szolgáltatásokat adunk az állampolgároknak mobil eszközön is”
– mondta el Both András.
A szakember véleménye szerint az állami informatika építkezése kifejezetten tudatosan zajlik, alulról felfelé, és a 2021-ig fejlesztett és központosított infrastruktúra után a következő lépést az állampolgároknak nyújtott digitális szolgáltatások jelentik. Mint elmondta, a mobilos megfigyelés és lehallgatás azért sem életszerű, mert „az alkalmazást kisebb és nagyobb verzióváltáskor is vizsgálja a Google és az Apple, mielőtt engedélyezik, hogy a felhasználók számára is elérhető legyen az új verzió”.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság független szerv, amely a szolgáltatásainkat auditálja, és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is rendszeres ellenőrzéseket végez. Annyi fék van ebben a rendszerben, hogy egész egyszerűen lehetetlen, hogy a DÁP appot megfigyelésre használjuk.”
Ezt is ajánljuk a témában
Január 13-án reggel 2,6 millió Ügyfélkapu Plusszal rendelkező ügyfél volt, emellett 1,35 millió DÁP-letöltés történt – közölték a DÁP-program aktuális eredményeiről szóló sajtótájékoztatón.
Arra a kérdésre, hogy az Ügyfélkapu kivezetéséig hányan váltottak az Ügyfélkapu Pluszra vagy a DÁP appra, a vezérigazgató úgy felelt, hogy „jelenleg 3,79 millió Ügyfélkapu Plusz felhasználónk van, a DÁP applikációt pedig 1,81 millióan töltötték le.” Hozzátette, „összességében körülbelül 4,32 millió ember állt már át biztosan az új rendszerre.” Both András azt is elmondta, hogy munkatársaival hálásak azoknak, akik időt áldoztak életükből a váltásra, és ezt az időt még idén vissza is fogják adni a meglévő és új szolgáltatásokkal.
A rendszer a gyakorlatban is jól vizsgázott az ÁFA-bevallási időszak alatt, ami január 20-án ért véget), ezt pedig a NAV is megerősítette. A szakember mégis azt tartotta fontosabbnak kiemelni, hogy kollégáinak “az interneten terjedő téves elképzeléseket kell helyre tenniük – újra és újra el kell mondanunk például, hogy nem szűnik meg az Ügyfélkapu+ a későbbiekben sem.”
Szóba került még az AVDH december 31-ei kivezetése, amivel szemben a vezérigazgató azt hozta fel, hogy „a korábbi rendszerben egy felhasználónév és jelszó ismeretében bárki elektronikusan aláírhatott dokumentumokat.” Állítása szerint azonban „az új rendszer magasabb szintű azonosítást biztosít.” A DÁP alkalmazásban az e-aláírás bevezetésén december 20. óta dolgoznak, a bétatesztelők már tesztelik az éles rendszert, ami „legkésőbb február közepén élesedik” mindenkinek.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyik legnagyobb félelem alaptalannak látszik a bevezetéssel kapcsolatban.
Az új távoli, online azonosítás is szóba került, ami Both András szerint a következőképpen működik: „az állampolgár lefotózza a chipes okmányát (személyi igazolvány vagy útlevél), majd saját magáról készít egy arcképet.” A szakember elmondta, hogy ha valami nem megy rendesen, akkor sincs gond, maximum „manuális azonosításra kerül sor, ahol egy ügyintéző ellenőrzi az adatokat, és szükség esetén a telefon segítségével egyeztet a regisztrálóval.” Ennek az az előnye, hogy
Ha manuális útra terelődik az azonosítás, az általában egy-két napot vesz igénybe maximum. Hasonlóan működik, mint más szolgáltatóknál, például a neobankoknál, ahol a regisztráció után egy rövid várakozási idő következik, mielőtt használni lehet a szolgáltatást.”
Idén ráadásul a gépjármű adásvétellel megjelenik az első életesemény-alapú ügyintézés is a DÁP alkalmazásban, amelynek hála, „ha van két DÁP-os állampolgár, és az egyik eladja a másiknak az autóját, akkor a felületen az összes ehhez szükséges összes lépést nyomon tudják követni.” Persze az eredetvizsgára, az esetleges műszaki vizsgára fizikailag kell elmenni, de az app alapvetően könnyíti majd meg mindenki dolgát, ahogy abban „elérhető lesz egy adásvételi szerződési sablon, a kitöltött szerződést alá is tudják írni a felek elektronikusan.”
Nyitókép: Képernyőfotó