Félelmek, tévhitek és a realitás a digitális állampolgárságról szóló vita körül

A digitális állampolgárság (DÁP) bevezetése kapcsán „Rogán Antal mindenkit megnyugtatott, hogy nem telepít a kormány Pegasus kémszoftvert mindenki telefonjára, aki letölti a Digitális Állampolgárság alkalmazást” – írta a Faktum tényellenőrző oldal. Bár ez az ígéret megnyugtató, a témát övező viták nem csitulnak. A digitális közigazgatás fejlődése ugyanis nemcsak lehetőségeket, hanem komoly aggályokat is felvet, mint egyfajta elkerülhetetlen szükségszerűség.

A digitális állampolgárság nem csupán technológiai újítás, hanem egy mélyebb társadalmi filozófiát is tükröz. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT)

Az egyének és közösségek digitálisan közvetített kapcsolata új távlatokat nyit az államhatalom gyakorlása és az állampolgári részvétel terén.

A DÁP, mint Pegasus?

A DÁP kapcsán sokan attól tartanak, hogy a program hasonló fenyegetést jelenthet, mint a Pegasus kémszoftver. Bár technikailag lehetséges lenne egy ország teljes lakosságának megfigyelése, az ehhez szükséges infrastruktúra és költségek „egyszerűen nem tudnának titokban maradni a hazai viszonyok között”. Egy ilyen méretű megfigyelés napi szinten 9,5 petabájt adatot generálna, amely éves szinten több mint 3 exabájt tárolását igényelné. Ez elképesztő költségekkel járna, hiszen

Technológiai és gazdasági korlátok

A szerverparkok fenntartása nemcsak pénzügyi, hanem technikai szempontból is fenntarthatatlan. „Az ilyen mértékű folyamatos megfigyelés nemcsak technikailag, hanem pénzügyileg is fenntarthatatlan lenne Magyarország számára.” Még a legfejlettebb országok is kizárólag célzott megfigyeléseket végeznek, hiszen az általános adatgyűjtés hatékonysága alacsony, költségei viszont extrém magasak.

Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu

***