Az IBM négy éven belülre ígérte a Starling kvantumszámítógépet, amely – ellentétben a maiakkal – hibamentes fog működni. Ráadásul 20 ezerszer több műveletre lesz képes!
Talán már kissé elcsépelt ez a megfogalmazás, de most mégis idekívánkozik: az IBM Starling projektje forradalmi változást hozhat a kvantum-számítástechnikában. A legnagyobb újítás az úgynevezett hibatűrő működés, amely lehetővé teszi nagy léptékű kvantumszámítások elvégzését hibák nélkül – ez jelenleg a kvantumszámítógépek egyik legfőbb korlátja. A hibamentes működés számos területen nyit új lehetőségeket: a gyógyszerfejlesztéstől az ellátási lánc optimalizálásán át a félvezető-tervezésig és a pénzügyikockázat-elemzésig.
A hagyományos komputerekkel ellentétben, amelyek a nullák és egyesek igen-nem egyszerűségű, úgynevezett lineáris algebrájára épülnek, a kvantumszámítógépek kvantummechanikát és fejlett matematikát használnak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos problémákat – különösen a kiberbiztonsági, kriptográfiai, meteorológiai és kémiai alkalmazásokat – sokkal hatékonyabban, a mai szuperszámítógépekhez képest is villámgyorsan oldjanak meg.
A cég újítása a qLDPC nevű hibajavító kód kifejlesztése volt. Ez a technológia ugyanis kevesebb kvantumbitet (qubit) használ, mint a Google által alkalmazott „surface code” hibajavító módszer. A hatékonyabb korrekció pedig gyorsabb működéssel, jelentősen megnövelt mérettel és pontossággal jár együtt.
Mark Horvath, a Gartner elemzője szerint
az IBM qLDPC-technológiája versenyelőnyt jelent a piacon. Más cégeknek vagy licencelniük kell ezt a megoldást, vagy saját, költséges fejlesztésekbe kell kezdeniük, hogy utolérjék az IBM-et.
A bejelentés fontosságát alátámasztja, hogy a cég részvényei 273,27 dolláros árral június 8-án történelmi csúcsot értek el. A trend is kedvező, hiszen az elmúlt egy évben a társaság papírjai több mint 60 százalékkal emelkedtek, jelentősen meghaladva az S&P 500 index körülbelül 12 százalékos teljesítményét. Ez a kiemelkedő növekedés tükrözi a befektetők bizalmát az IBM kvantumtechnológiai fejlesztései iránt.
Mivel az IBM 1981 óta foglalkozik kvantum-számítástechnikával, igen jelentős tapasztalatot és tudásbázist halmozott fel ezen a területen. A Starling elődje, az IBM Quantum System Two már működőképes, az új rendszer lényegében ennek a továbbfejlesztett változata lesz.
A kvantum-számítástechnika piaca dinamikusan bővül. Az IDC elemzője, Heather West előrejelzése szerint 2028-ra elérheti a 8,6 milliárd dolláros méretet, és ez a gyors növekedés arra utal, hogy a technológia hamarosan a gyakorlati alkalmazási fázisba léphet.
A Gartner elemzői szerint a következő öt évben már „hasznos” kvantumszámítógépek jelenhetnek meg, ami gyorsabb ütemű fejlődés, mint amit korábban az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang jósolt.
Huang eredetileg évtizedekre tette a technológia éretté válását, de később visszavonta ezt a pesszimista előrejelzését. (Első körben főként a hibrid, azaz a szuperkomputerek kvantumgépekkel ötvözött megoldásai terjedhetnek el – lásd kapcsolódó írásunkat – a szerk.)
Az IBM mellett más nagy techcégek is dolgoznak kvantumtechnológiák fejlesztésén, így például a Microsoft és az Amazon az idén februárban ezeket kiszolgáló új chipeket mutatott be, míg a Google tavaly decemberben kiadta a Willow nevű kvantumchipet, amely szerintük „megalapozza a hasznos, nagy léptékű kvantumszámítógép fejlesztését”. A bejelentés napján az Alphabet, a Google tulajdonosának a részvényei 5 százalékkal emelkedtek.
A kisebb, specializált kvantumcégek, mint a D-Wave és az IonQ, szintén versenyeznek a nagyobb piaci részesedés megszerzéséért. Érdekes azonban a Google továbbra is a „surface code” hibajavító technológiát használja, amely több qubitet igényel és fizikailag nagyobb helyet foglal, mint az IBM hatékonyabb qLDPC-kódja.
A klasszikus és a kvantumszámítógépek között alapvető különbség van. A hagyományos gépek, ahogy utaltunk rá a bevezetőben, biteket használnak, azaz 1-esek és 0-k sorozatát, míg a kvantumszámítógépek úgynevezett qubitekkel dolgoznak. Ezek a kvantummechanika elvei alapján egyszerre lehetnek 1-esek és 0-k, egészen a kiolvasás pillanatáig, ami így óriási számítási kapacitást biztosít.
A qubitek azonban „törékenyek”, így hajlamosak hibákra, különösen akkor, ha sok ilyet használnak egy számításban. Azonban erre jók a hibajavító kódok, mint az IBM qLDPC vagy a Google surface code, amelyek segítenek észlelni és korrigálni ezeket a hibákat, így a kvantumszámítógépek egyre megbízhatóbbá válnak.
Az IBM szerint a Starling sokkal gyorsabban fog megoldani olyan problémákat, amelyek a hagyományos komputerekkel több milliárd évig tartanának. Ez az ígéret – persze ha beválik – alapvetően megváltoztathatja számos iparág működését, és új tudományos felfedezések útját egyengetheti.
(Források: Yahoo; CNBC; HPC Wire)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Elméleti matematikus, aki előbb „kibütykölte” az internetet, majd többedmagával országos hálózatot épített belőle. Patikakert-tulajdonos, aki palántát nevel, vet, befőz, aszal. Interjúnk.
Mivel a Magyar összes gondolata saját maga körül forog, ezért arra jutott, róla akarnak majd anyagokat gyártani. Nyilván, hiszen már Kádár János is megjósolta az eljövetelét.
Most érdemes megnézni, Magyar Péteren kívül ki mellett tűnt még fel Tseber Roland.
Kapu Tibor, valamint a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski, az indiai Shubhanshu Shukla és az amerikai Peggy Whitson június 25-én indult útnak a floridai Kennedy Űrközpontból.
Hormonterápia népszerűsítése, fasisztázás és kormányellenes uszítás – erről szólt a Budapesti büszkeség menete. A rendezvényen megjelentek a magyar kabinet politikáját rendszeresen támadó európai politikusok is, s utólag Magyar Péter is reagált a demonstrációra. Riportunk.
