Az IBM négy éven belülre ígérte a Starling kvantumszámítógépet, amely – ellentétben a maiakkal – hibamentes fog működni. Ráadásul 20 ezerszer több műveletre lesz képes!
2025. június 11. 16:41
9 p
1
2
24
Mentés
Talán már kissé elcsépelt ez a megfogalmazás, de most mégis idekívánkozik: az IBM Starling projektje forradalmi változást hozhat a kvantum-számítástechnikában. A legnagyobb újítás az úgynevezett hibatűrő működés, amely lehetővé teszi nagy léptékű kvantumszámítások elvégzését hibák nélkül – ez jelenleg a kvantumszámítógépek egyik legfőbb korlátja. A hibamentes működés számos területen nyit új lehetőségeket: a gyógyszerfejlesztéstől az ellátási lánc optimalizálásán át a félvezető-tervezésig és a pénzügyikockázat-elemzésig.
A hagyományos komputerekkel ellentétben, amelyek a nullák és egyesek igen-nem egyszerűségű, úgynevezett lineáris algebrájára épülnek, a kvantumszámítógépek kvantummechanikát és fejlett matematikát használnak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos problémákat – különösen a kiberbiztonsági, kriptográfiai, meteorológiai és kémiai alkalmazásokat – sokkal hatékonyabban, a mai szuperszámítógépekhez képest is villámgyorsan oldjanak meg.
Az IBM technológiai előnye: a qLDPC hibajavító kód
A cég újítása a qLDPC nevű hibajavító kód kifejlesztése volt. Ez a technológia ugyanis kevesebb kvantumbitet (qubit) használ, mint a Google által alkalmazott „surface code” hibajavító módszer. A hatékonyabb korrekció pedig gyorsabb működéssel, jelentősen megnövelt mérettel és pontossággal jár együtt.
Mark Horvath, a Gartner elemzője szerint
az IBM qLDPC-technológiája versenyelőnyt jelent a piacon. Más cégeknek vagy licencelniük kell ezt a megoldást, vagy saját, költséges fejlesztésekbe kell kezdeniük, hogy utolérjék az IBM-et.
Tőzsdei siker
A bejelentés fontosságát alátámasztja, hogy a cég részvényei 273,27 dolláros árral június 8-án történelmi csúcsot értek el. A trend is kedvező, hiszen az elmúlt egy évben a társaság papírjai több mint 60 százalékkal emelkedtek, jelentősen meghaladva az S&P 500 index körülbelül 12 százalékos teljesítményét. Ez a kiemelkedő növekedés tükrözi a befektetők bizalmát az IBM kvantumtechnológiai fejlesztései iránt.
Mivel az IBM 1981 óta foglalkozik kvantum-számítástechnikával, igen jelentős tapasztalatot és tudásbázist halmozott fel ezen a területen. A Starling elődje, az IBM Quantum System Two már működőképes, az új rendszer lényegében ennek a továbbfejlesztett változata lesz.
A kvantumszámítás növekvő piaca
A kvantum-számítástechnika piaca dinamikusan bővül. Az IDC elemzője, Heather West előrejelzése szerint 2028-ra elérheti a 8,6 milliárd dolláros méretet, és ez a gyors növekedés arra utal, hogy a technológia hamarosan a gyakorlati alkalmazási fázisba léphet.
A Gartner elemzői szerint a következő öt évben már „hasznos” kvantumszámítógépek jelenhetnek meg, ami gyorsabb ütemű fejlődés, mint amit korábban az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang jósolt.
Huang eredetileg évtizedekre tette a technológia éretté válását, de később visszavonta ezt a pesszimista előrejelzését. (Első körben főként a hibrid, azaz a szuperkomputerek kvantumgépekkel ötvözött megoldásai terjedhetnek el – lásd kapcsolódó írásunkat – a szerk.)
A konkurensek és a technológiai verseny
Az IBM mellett más nagy techcégek is dolgoznak kvantumtechnológiák fejlesztésén, így például a Microsoft és az Amazon az idén februárban ezeket kiszolgáló új chipeket mutatott be, míg a Google tavaly decemberben kiadta a Willow nevű kvantumchipet, amely szerintük „megalapozza a hasznos, nagy léptékű kvantumszámítógép fejlesztését”. A bejelentés napján az Alphabet, a Google tulajdonosának a részvényei 5 százalékkal emelkedtek.
A kisebb, specializált kvantumcégek, mint a D-Wave és az IonQ, szintén versenyeznek a nagyobb piaci részesedés megszerzéséért. Érdekes azonban a Google továbbra is a „surface code” hibajavító technológiát használja, amely több qubitet igényel és fizikailag nagyobb helyet foglal, mint az IBM hatékonyabb qLDPC-kódja.
A kvantum-számítástechnika jelentősége és jövője
A klasszikus és a kvantumszámítógépek között alapvető különbség van. A hagyományos gépek, ahogy utaltunk rá a bevezetőben, biteket használnak, azaz 1-esek és 0-k sorozatát, míg a kvantumszámítógépek úgynevezett qubitekkel dolgoznak. Ezek a kvantummechanika elvei alapján egyszerre lehetnek 1-esek és 0-k, egészen a kiolvasás pillanatáig, ami így óriási számítási kapacitást biztosít.
A qubitek azonban „törékenyek”, így hajlamosak hibákra, különösen akkor, ha sok ilyet használnak egy számításban. Azonban erre jók a hibajavító kódok, mint az IBM qLDPC vagy a Google surface code, amelyek segítenek észlelni és korrigálni ezeket a hibákat, így a kvantumszámítógépek egyre megbízhatóbbá válnak.
Az IBM szerint a Starling sokkal gyorsabban fog megoldani olyan problémákat, amelyek a hagyományos komputerekkel több milliárd évig tartanának. Ez az ígéret – persze ha beválik – alapvetően megváltoztathatja számos iparág működését, és új tudományos felfedezések útját egyengetheti.
Elméleti matematikus, aki előbb „kibütykölte” az internetet, majd többedmagával országos hálózatot épített belőle. Patikakert-tulajdonos, aki palántát nevel, vet, befőz, aszal. Interjúnk.
Mivel a Magyar összes gondolata saját maga körül forog, ezért arra jutott, róla akarnak majd anyagokat gyártani. Nyilván, hiszen már Kádár János is megjósolta az eljövetelét.
De az nincsen rendben, hogy aki engem akar ütni, az állandóan a vasutasokat és autóbuszosokat találja el.
p
5
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 24 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szamóca bácsi
2025. június 11. 23:33
elég nehezen alakul ez a minden számítási feladatot is hipergyorsan megvalósító (emiatt egyébként mérhetetlenül hatalmas kockázatot jelentő!!) quantum-számítógép – mindig csak néhány év van még hátra, hogy hibamentes és általánosan használható legyen. pont úgy, mint az összes energiaigényünket olcsón és szennyezés mentesen kiszolgáló fúziós erőmű – ott általában 30 évre szoktunk lenni a megvalósítástól, már vagy 60 éve.
Hibamentesen. Aham. Olyan még nem volt a történelemben, és nem is lesz. Az oka az emberi tényező. Semmilyen területen. Már a Titaniknál is megígérték azóta sem sikerült...