Környezetkímélő műtrágyagyártás megindítását tervezik néhány éven belül a péti Nitrogénművek Zrt.-nél.
Az új technológiának köszönhetően a műtrágyagyártáshoz használt ammónia előállítása során éves szinten mintegy százezer tonnával csökken a szén-dioxid kibocsátása, és tíz százalékkal kevesebb energia kell a gyártáshoz – tájékoztatta a társaság stratégiai igazgatója csütörtökön az MTI-t.
Bige Zoltán elmondta, hogy a zöld ammóniát a Nitrogénművek fő terméke, a pétisó gyártásához használják majd fel. Ismertetése szerint minden tonna zöld ammónia gyártása során két tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, mint a hagyományos technológiával gyártott műtrágya esetében.
A tervek szerint a Nitrogénművek mint az ország legnagyobb hidrogén előállítója jelentős szerepet fog vállalni a hazai hidrogénstratégia megvalósításában. A műtrágyagyártás során megújuló energiaként használt környezetbarát zöld hidrogén előállítása során tonnánként mintegy 10 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, mint a korábbi eljárással.
Bige Zoltán közölte: a tervezett beruházás része egy 200 megawatt csúcsteljesítményű napelem- és egy 45 megawatt csúcsteljesítményű szélerőmű-park, az optimális energiafelhasználást biztosító 400 megawattóra tárolókapacitással együtt. A megtermelt 36 ezer tonna környezetbarát, vagyis zöld ammóniából 100 ezer tonna pétisó gyártható, ami a jelenlegi 1,4 millió tonnás éves gyártói kapacitást egészítené ki. A vállalat teljes termelését tekintve a beruházás csaknem 10 százalékos energiacsökkentést eredményez.
Hangsúlyozta: az ammónia-függőséget el szeretnék kerülni, a tervek szerint a helyi gyártásra helyezik majd a hangsúlyt.
2022-ben megépülhet a vállalat ammónia lefejtője, amely lehetővé teszi a meglévő műtrágyagyártó kapacitásának teljes kihasználását, valamint azt, hogy nagyobb mennyiségben fogadjanak és használjanak fel alacsony szén-dioxid-kibocsátással gyártott ammóniát – fűzte hozzá a stratégiai igazgató.
(MTI, fotó: pixabay)
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
A tervek szerint mintegy 50 lakást alakítanak majd ki a körtoronyban.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
