Az offshore számláknál két fő szempont van: titoktartás és hozzáférhetőség. A média és a popkultúra miatt az adóparadicsomokról mindenkinek a titkos svájci bankok vagy egy karibi szigetország jut az eszébe – írja a Visual Capitalist. Ebben van is némi igazság, azonban az adóparadicsomok az egész világon megtalálhatóak és vannak köztük erős gazdasági hatalmak is.
A Tax Justice Network által létrehozott Financial Secrecy Index a titoktartás szintje és a méretarány alapján sorolja fel a 20 legnagyobb adóparadicsomot.
A titoktartási szempont azt mutatja meg, hogy az adott joghatóság bankrendszere mennyire tudja elrejteni a pénzt. Ez magába foglalja a tulajdonosi nyilvántartásokat, a jogi személyek átláthatóságát, az adó- és pénzügyi szabályozásokat, valamint a nemzetközi sztenderdekhez való igazodást.
A globális méretarány esetében azt vizsgálták, hogy az adott joghatóság milyen mértékben részesül a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokból. Ez a mutató elsősorban az IMF által nyilvántartott fizetési mérlegek statisztikáján alapul.
A lista közel felét európai országok teszik ki, a többi pedig Amerikában, valamint Ázsiában található. A listán szerepelnek olyan pénzügyi nagyhatalmak, mint például az USA, Japán és az Egyesült Királyság, de vannak kisebb nemzetek is, mint a Kajmán-szigetek, Hongkong és Luxemburg.
Meglepő, hogy sok adóparadicsomnak van kapcsolata Angliával, mivel a húsz államból négy brit tengerentúli terület vagy koronafüggőségek.
Titoktartási szempontból a legelőkelőbb helyen végzők közé tartozik a Maldív-szigetek, Angola és Algéria. Ezek az országok azonban az összes offshore pénzügyi szolgáltatás kevesebb, mint 0,1 százalékát teszik ki.
Relativitás
A lista elemzésénél fontos a relativitás. Lehet, hogy az Egyesült Államok és Kanada nem tűnik adóparadicsomnak a hazai állampolgárok számára, de a kelet-ázsiai és a közel-keleti szupergazdagok kihasználják a külföldi adótörvényekben fellelhető kiskapukat. Az Egyesült Arab Emírségek például az afrikai gazdagok számára vált adóparadicsommá az elmúlt években.