A jövő év elejétől akár hatezer spanyol is heti négy napot dolgozhat majd a Más País baloldali törpepárt államilag megtámogatott kísérletének keretei közt. A Makronóm szemléje.
Ahogy azt korábban a Makronómon is megírtuk, támogatásra talált a Spanyolország szocialista vezetésénél a Más País elnevezésű baloldali törpepárt azon kezdeményezése, miszerint államilag megtámogatva kellene indítani egy nagyszabású kísérletet a négynapos munkahéttel kapcsolatban. A kísérlet keretében
A kísérletet a spanyol állam is támogatja majd mintegy 50 millió eurós büdzsével, mellyel a a kísérletbe belevágó cégek kockázatait akarják minimalizálni. A tervek szerint az átállás 2021 végén és 2022 elején történik majd meg. A napjainkban egyre többeket foglalkoztató ötlet kapcsán Héctor Tejero, a Más País politikai koordinátora nemrégiben a Jacobin Magazine online kiadásának – mely egyszerűen az amerikai baloldal vezető hangjaként aposztrofálja magát – adott egy hosszabb interjút.
Szinte mindent is megoldana a négynapos munkahét a Más País szerint
Az interjú nyitásaként a politikus kiemelte, hogy a négynapos munkahét kapcsán világszerte lefolytatott kutatások alapján vannak arra bizonyítékok, hogy a rövidített munkahét javítják a dolgozók életminőségét, a fizikai és mentális egészségüket. Ez pedig szerinte visszahathat a cégekre is, hiszen a kiegyensúlyozottabb alkalmazottak nagyobb produktivitást hozhatnak majd.
Tejero szerint
Ennek kapcsán elmondta, hogy jelenleg nagyon egyenlőtlen a nemek közt a házimunkával és gyermekekkel kapcsolatos feladatok eloszlása, ezen pedig segíthetne, ha az embereknek több szabadideje lenne. Ehhez kapcsolódóan azt is megemlítette, hogy a négynapos (azaz 32 órás) munkahét pontos kivitelezését illetően nincs egyetértés a nemek közt: amíg a férfiak inkább dolgoznának eggyel kevesebb napot, addíg a nők maradnának az ötnapos hétnél, azonban a napi munkaórák számát csökkentenék.
A Más País szerint ugyanakkor nemcsak közvetlenül a dolgozóknak lenne jobb, ha kevesebbet dolgoznának. Egyes tanulmányok szerint ugyanis minél többet dolgozik valaki, annál nagyobb a karbonlábnyoma – azaz
Ennek fényében talán nem is olyan meglepő, hogy a spanyol törpepárt eredetileg az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódóan nyújtotta be a vonatkozó javaslatát. „Az aziránti harc, hogy a szabadidőt és ne a munkát helyezzük az életünk középpontjába egy kulcsfontosságú kulturális csata ahhoz, hogy valóban fenntartható társadalmakat építsünk – és szintén kulcs a növekedésen túli gazdaságok felé” – fejtette ki Tejero.
A kritikusok szerint nem most van ennek itt az ideje
Természetesen a radikálisnak mondható javaslat sok kritikát kapott a politikai spektrum jobb és bal oldaláról egyaránt. A jobboldali politikusok leginkább az alapján érveltek a munkaidő rövidítése ellen, hogy ez túl nagy költséget jelentene a cégeknek, illetve hogy a mostani válság nem a megfelelő pillanat arra, hogy efféle szociális intézkedések legyenek napirenden. Ezek a kritikák ugyanakkor Tejero szerint az aktuális kutatási eredmények alapján nem megalapozottak, továbbá jelenleg még csak a tesztprojekt tervezése zajlik, melynek épp az a célja, hogy egy széleskörű bevezetés esetére már rendelkezésre álljanak tapasztalatok, és a kezdeti hibák orvoslásra kerüljenek.
Balról leginkább azzal kritizálják a négynapos munkahét ötletét Spanyolországban, hogy nem ez a legmegfelelőbb szociális intézkedés a spanyol munkaerőpiac problémáinak enyhítéséra. Ezt Tejero azzal hárította el, hogy szerinte a különböző szociális intézkedések nem versenyeznek egymással, hanem együtt fejlődnek.
GDP-növekedést is hozhat a munkaidő csökkentése
A spanyol politikus szerint makrogazdasági szinten is üdvös hatásai lennének, ha azonos fizetésért kevesebbet dolgoznának az alkalmazottak. Tejero szerint két fő gazdasági kérdést vet fel a munkaidő csökkentése: egyfelől érdemes vizsgálni, hogy milyen hatással lenne a vállalatok prduktivitására a négynapos munkahét, másfelől pedig a foglalkoztatottság szempontjából kell megközelíteni a témát. Ami az első kérdést illeti, a Más País szerint
Ugyanakkor ez természetesen nagyban függne attól, hogy milyen szektorokról van szó – többek közt ezért is végzik majd el a kísérletet, hogy megtalálják, mely szektorokban tud igazán jól működni a 32 órás munka. A foglalkoztatottságot illetően Tejero azt mondta, hogy bár a munkaidő csökkentése valamelyest növelheti majd a foglalkoztatás mértékét, ugyanakkor ez nem feltétlenül lesz ugyanolyan mértékű, mint amivel a ledolgozott órák száma csökken majd.
Mindemellett a spanyol politikus egy nemrég megjelent tanulmány eredményeit is felidézte: eszerint Spanyolországban 560 ezer új munkahelyet teremtene a négynapos munkahét, a bérek pedig 4,2 százalékkal nőnék. Ami viszont sokak számára meglepő lehet, hogy a tanulmány eredményei szerint
– legalábbis Spanyolországban.
Izlandon elsöprő sikert aratott a rövidített munkahét
Természetesen nem Spanyolország az egyetlen hely, ahol foglalkoztatja az embereket a rövidített munkahét bevezetése, Magyarországon például a Momentum kampányol ezzel. A közelmúltban pedig Izlandon ért véget egy átfogó kísérlet, mely során mintegy 2500 közalkalmazott próbálta ki, milyen volna hetente csupán 35-36 órát dolgozni a megszokott negyven helyett. A résztvevők arról számoltak be, hogy kevésbé érezték magukat stresszesnek, és kevésbé látták kockázatnak a kiégést. A kísérlet olyan elsöprő sikert aratott, hogy az eredmények fényében a szakszervezetek tárgyalásai után mára az izlandi munkaerő mintegy 86 százaléka már kevesebbet dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy pedig joga lesz erre.
(Címlap: MTI/EPA-EFE/Andreu Dalmau)
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
A reform 2025 májusától lép életbe.
Több-kevésbé konstruktív politikát folytatnak.
Valencia tartományi kormánya 250 millió eurót mozgósít a károsultak azonnali és közvetlen megsegítésére, akik fejenként 6 ezer euróra számíthatnak.
A félelmetes sebességgel áradó víz egész városokat borított el, hidakat rombolt le és autókat sodort egymásra.
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
A hírügynökség szerint újabb megoldást találhatott Szijjártó Péter.
