Az ízletes és zamatos ételek kiválasztása egyre inkább a fogyasztói társadalom központi tényezőjévé válik a bevásárlások során. Azonban sokszor nehéz lehet megtalálni azokat az igazán finom zöldségeket és gyümölcsöket, melyek a szupermarketek követelményeinek is megfelelnek.
A paradicsom esetében például a hosszabb eltarthatósági időt követelik meg, amit úgy lehet elérni, hogy vastagabb héja legyen, ami nehezebben hasad fel, azonban ez már az érési folyamatokba és a vízfelvétel minőségébe is beleszól. Ezáltal már nen az íz lesz a legfontosabb tényező, hiszen már nem ezen van a hangsúly.
Ezt a kereskedelmi bukfencet próbálja egyensúlyba hozni a Natoora gyümölcs- és zöldségellátó cég, akik szezonális termékekre specializálódtak, melyeket csúcskategóriás éttermeknek és üzleteknek értékesítenej szerte a világon. A szakácsoknak hatalmas befolyása van a piacra, és mivel ők a minőségi alapanyagokat keresik, ezért elindítottak egy piaci tendenciát, ahol az íz a legfontosabb szempont.
Nem véletlen, hogy egyre több kutató kezdett el az ízek kémiai és genetikai összetételével kísérletezni.
Harry Klee, a Floridai Egyetem kertészettudományi professzora a paradicsomot vette górcső alá kutatásaiban. Megállapította, hogy a paradicsom rendkívül rövid generációs idővel rendelkezik, viszont a genetikai erőforrásai annál nagyobbak, így gazdasági szempontból ez a legfontosabb gyümölcstermés a világon.
A íz egyébként is összetett kérdéskör, de a paradicsom esetében a cukrok, a savak és a több mint egy tucatnyi illékony vegyület kölcsönhatása igazi komplex ízélményt biztosít.
Harry Klee a fent említett állításai mellett azonosítani akarja azokat a géneket, amelyek szabályozzák az illatanyagok szintézisét, majd a megszerzett adatok felhasználásával ízletesebb paradicsomot hozna létre.
Felmerült, hogy genetikai módosítással lehetne fokozni a paradicsom ízét, de a világ legtöbb országában az ilyen termékek tiltottak. Azonban a genetikai manipuláció már szélesebb körben megengedett, például a génszerkesztő technológia alkalmazásával. Ilyenkor nem más fajokból vesznek át géneket, hanem a növény saját génjeit módosítják vágással és illesztéssel. Ezeket az apró változtatásokat Észak- és Dél-Amerika területén, illetve Japánban nem tekintik génmódosításnak.
Hiába tűnik ez egy barátságos megoldásnak, sokan azért óvakodnak tőle, hogy genetikailag bármit is manipuláljanak az élelmiszerekben.
Távolságtartóan áll a kérdéskörhöz Franco Fubini, a Natoora vállalat alapítója is:
Azonban néhány újítást rendkívül nehéz lenne genetikai beavatkozás nélkül elérni. A Pairwise vállalat jóvoltából néhány éven belül például meg fog jelenni a mesterségesen előállított mag nélküli szeder, amelynek kiszámíthatóbb íze lesz, mint a hagyományos társainak. Ugyanez a vállalat már a mag nélküli cseresznyén is dolgozik.
A gyümölcsfán növesztett, hagyományosan érő gyümölcsöknél is el lehetne érni a magnélküliséget, de ez körülbelül 100-150 évet venne igénybe. Így hiába hagyományos a módszer, az annyira lassú, hogy képtelenség kivárni, tehát kénytelenek mesterséges megoldásokhoz folyamodni.
A magnélküliség elérése érdekében a Pairwise egyesíti a régi és az új mezőgazdasági technikákat. A hagyományos keresztporzásos megoldás mellett genomiális szelekciót alkalmaznak, melynek köszönhetően a genetikai jelölőket vizsgálhatják meg a növény teljes genomjában, így pontosan meg tudják jósolni, hogy milyen íze lesz az adott növénynek.
A fejlesztés alatt álló fajtákat pedig egy 150 szakácsból és gazdából álló bizottság értékeli, akik visszajelzést adnak, és javaslatokat tesznek a módosításokkal kapcsolatban. Céljuk, hogy a biogazdálkodásokban és az ökológiai központokban a lehető legjobb ízű növényeket termesszék és sokszínűvé varázsolják a gyümölcsök- és zöldségek világát.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
Új irodát nyitott Sanghajban az egyik legnagyobb vállalkozói szövetség.
Az emberi génszerkesztés hatalmas lehetőségeket kínál a betegségek megelőzésére, ám az emberek véleménye megoszlik, különösen, ha a fizikai jellemzők, mint például a szemszín vagy az intelligencia módosításáról van szó.
Brüsszellel ellentétben a brit kormány nem tervez szubvencióellenes vizsgálatot indítani a Kínából érkező elektromos autók gyártóival szemben. Cserébe még több luxusautót és whiskey-t tud eladni Pekingnek. Nincs kereskedelmi háború, nincs gond.
A Reuters szerint tízre emelkedett az áldozatok száma.
Amikor egy ország kereskedelmét a külpolitika kezdi el diktálni, az rövid távú célok elérésére talán alkalmas, de gazdaságilag teljesen hamis narratívára épül, vagyis az alkalmazása törvényszerűen bukni fog. Ám addig is jóvátehetetlen károkat okoz.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Ön szerint ki lenne a legjobb ellenfél a magyar labdarúgó-válogatottnak? Szavazzon!
