A minimálbér kapcsán örökös a vita a közgazdászok között, hogy vajon ez-e a megfelelő módja a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének, s hogy milyen mértékben dobja meg a munkanélküliséget a megemelése. Orbán Viktor nemrég bejelentette, hogy jelentős emelés jöhet a magyar minimálbérben, s az így nemsokára elérheti a 200 ezer forintot is. Ennek kapcsán tanulságos megnézni, mire jutottak friss tanulmányukban a kutatók a brazil minimálbéreket vizsgálva.
Orbán Viktor a Világgazdaság üzleti napilap június 9-i konferenciáján hangzatos bejelentést tett: azt mondta, az ő szeme előtt már a 200 ezres bruttó minimálbér lebeg (ez családi adókedvezmények nélkül nettó 111 ezer forint). Jelenleg bruttó 167 400 forintot keresnek a minimálbérért dolgozók, azaz
Persze van ennek az éremnek egy másik oldala is: a magyar minimálbérek az egyik legalacsonyabbak az Európai Unióban, s ezen érdemben a rekordméretű emelés sem segítene. Annak érzékeltetésére, hogy ez milyen drasztikus lépés volna egy csapásra 200 ezer forintra emelni a minimálbért, érdemes felidézni, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a „2021-es minimálbéremelési tárgyalásokon ezerforintos nagyságrendű növelésről vitatkoztak a munkáltatókkal”. Ennek fényében nem meglepő, hogy bár alapvetően a munkáltatói szövetségek sem idegenkednek a jelentős minimálbéremeléstől, az Index körképében arra figyelmeztettek, hogy egy lépcsőben nem volna jó ötlet ekkorát emelni, s a kisvállalati körben elengedhetetlen a megnövekedő munkáltatói terhek miatt valamilyen kedvezmények bevezetése. Persze nagyon sokáig nem érdemes húzni a dolgot, hiszen az elmúlt években tapasztalt évenkénti 8 százalékos növelés mellett néhány év múlva amúgy is elérné a 200 ezer forintos határt a minimálbér.
Jelenleg 224 ezer ember keres legfeljebb a minimálbér szintjén, így őket érintené pozitívan egy esetleges emelés. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy számos egyéb juttatás is a minimálbér szintjéhez van kötve, így egy emelés ezen költségeket is megdobná. Ennek fényében első hallásra logikus – sőt, közgazdasági evidencia – a miniszterelnök azon következtetése, miszerint ha rázúdítanák a 200 ezres minimálbért a kkv-szektorra, akkor annak megugró munkanélküliség lenne a következménye.
Egy megjelenés előtt közzétett, azaz még szakmai lektoráción át nem esett tanulmány szerint viszont
amennyiben bátorkodunk a brazil munkaerőpiac folyamataiból a magyarra is következtetéseket levonni.
A magasabb minimálbér úgy csökkenti az egyenlőtlenséget, hogy közben nem dobja meg a munkanélküliséget
Az amerikai National Bureau for Economic Research (NBER) kutatói friss tanulmányukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan hatott a jövedelmi egyenlőtlenségekre, illetve a munkanélküliség szintjére a brazíliai minimálbér 1994 óta tartó emelkedése. A közgazdászok a statisztikai adatok részletes feldolgozásával és közgazdasági modellek alkalmazásával azt találták, hogy a minimálbér-emelésnek erős tovagyűrűző hatása van a magasabb bérek terén, s így a minimálbér emelése csökkentette a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Emellett pedig – bár valóban okozott a minimálbér-emelés kismértékben munkanélküliséget – ez egyáltalán nem volt jelentős, mivel a magasabb béreknek köszönhetően a dolgozók elkezdtek egyre inkább a produktívabb cégeknél dolgozni. A kutatás ennek fényében megállapítja, hogy
Az alábbi ábrán a jövedelmi egyenlőtlenségek a minimálbér szintje közti fordított összefüggés figyelhető meg: ahogy nő a minimálbér, úgy csökkennek a jövedelmi egyenlőtlenségek Brazíliában.
Nem szabad feledni persze, hogy ezek az eredmények Brazíliára vonatkoznak, viszont megfelelő fenntartásokkal kezelve a magyar közgazdászok számára is értékes tanulságokkal szolgálhatnak.
(Címlap: MTI/Koszticsák Szilárd)
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Totális katasztrófa a Prime Video új filmje.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
Továbbra sem dőlt el a sorsa.
A szakértők egy hárompárti parlament felállásával számolnak.
A frontok mögött nemcsak az épületek, hanem a hétköznapi megélhetés is romokban hever.
Tarr Zoltán aspiránsa szerint a bőrtangás férfiakat és kifestett drag queeneket felvonultató tüntetés kevésbé káros, mint az egyházi hagyomány.
Hosszas egyeztetés után döntöttek a felfüggesztés mellett.
