Kína és Norvégia együtt dolgozik annak megvalósításán, hogy a bányászat és a fémipar digitalizálhatóvá váljon, ezzel pedig egyszerre takarítsanak és keressenek meg milliárdokat.
A bányaipar több területének digitalizálása világszerte 321 milliárd USD összegű értéket teremthet a Világgazdasági Fórum szerint. A digitális átalakulás elképesztő hajtóerővel hat a fejlődésre az egész világon, azonban a nehézkes bányaiparnak még mindig van hová fejlődnie. De úgy tűnik, hogy egy kínai-norvég közös projekt felgyorsíthatja a folyamatot.
– mondta Xiang Ma, a SINTEF Industry kutatója.
Ezt az eredményt azonban nem lesz könnyű elérni. A kutatóktól megköveteli, hogy hatékonyan koordinálják azokat az embereket, akik teljesen más tudományterületek, például az ásványtan, a kohászat és természetesen a digitalizáció szakértői.
A SINTEF Industry és a SINTEF Digital több kutatója az NTNU (Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem) mesterszakos hallgatóival dolgozik együtt annak érdekében, hogy pontos adatokat gyűjtsenek az ipar számár szükséges digitális átálláshoz, a megfelelő mesterséges intelligencia, adatelemzés és a big data biztosításával.
A digitális átalakulás elmarad
Kínának és Norvégiának egyaránt jelentős a bányászat és a fémipar nemzetközi együttműködési erőfeszítéseinek célja, a digitális elmaradások megoldásában.
Norvégiában olyan vasötvözeteket állítanak elő, mint például a vasszilícium és a ferromangán. A szilíciumot a napelemekben és az elektronikai iparban, valamint az alumíniumötvözetek alapanyagaként használják. A ferromangán pedig fontos adalékanyag az acélgyártásban.
Elmaradások az ipar digitalizálásában
– magyarázta Xiang Ma, a SINTEF kutatója.
Az iparág különböző területein sok a megoldandó kérdés. Például a projekt potenciálisan csökkenti az energiafogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Továbbá általa az ipar hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető. A bányákban végezhető nehéz és veszélyes fizikai munkát talán gépek is végezhetik, ezzel lehetővé téve az emberek számára, hogy a gépeket távolról kezeljék. A digitalizáció elősegítheti a nyersanyagok jobb felhasználását, és hatékonyabbá teheti azok felkutatását. Rendszereket lehet létrehozni a berendezések hatékonyabb karbantartására. Ezenkívül a digitalizáció megkönnyítheti az ipar, a kormány és a különféle kutatási környezetek közötti együttműködést.
A kutatás és az ipar egyaránt érintett
Az új kutatási projekt a kínai Kutatási és Technológiai Minisztérium és a Norvég Kutatási Tanács együttműködésével jön létre, melyben több más külsős partner is közreműködik majd.
El kell fogadni, hogy a Föld már nem a világ közepe, az emberiség pedig utazik és kolonizál. A nyersanyag-készlet igen szűkös, de azért minden vállalat megtalálhatja, hol tudja a legnagyobb szeletet hasítani a tortából.
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
Mesterségesintelligencia (MI)-témára fókuszáló mesterképzések indítását jelentette be a minap a BME rektora egy a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és az NKFI Hivatal által rendezett szakmai fórumon. A HUN-REN hálózat vezetője pedig elárulta, hogy a Levente nevű, az elődjénél 5-6-szor gyorsabb szuperszámítógép építése rövidesen elkezdődhet Csillebércen.
A csoport mobil- és 5G stratégiai igazgatója a Világgazdaságnak elárulta, hosszú távra terveznek a nyugat-balkáni országban.
Stockholm 180 fokos fordulatot tervez, de a döntés helyességét a közegészségügyi hivatal is alátámasztja.
A digitalizáció forradalmasítja a fejlődő országokat, van, ahol az élelmiszer-biztonsági tanúsítványok kiállítási ideje hat napról 10 percre csökkent, de a technológiai újítások Ázsiában másutt is csökkentik a bürokráciát és a szén-dioxid-kibocsátást – derül ki egy friss jelentésből.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
A katalán sikeredző már mindent elért a Citynél.
