Kína és Norvégia együtt dolgozik annak megvalósításán, hogy a bányászat és a fémipar digitalizálhatóvá váljon, ezzel pedig egyszerre takarítsanak és keressenek meg milliárdokat.
A bányaipar több területének digitalizálása világszerte 321 milliárd USD összegű értéket teremthet a Világgazdasági Fórum szerint. A digitális átalakulás elképesztő hajtóerővel hat a fejlődésre az egész világon, azonban a nehézkes bányaiparnak még mindig van hová fejlődnie. De úgy tűnik, hogy egy kínai-norvég közös projekt felgyorsíthatja a folyamatot.
– mondta Xiang Ma, a SINTEF Industry kutatója.
Ezt az eredményt azonban nem lesz könnyű elérni. A kutatóktól megköveteli, hogy hatékonyan koordinálják azokat az embereket, akik teljesen más tudományterületek, például az ásványtan, a kohászat és természetesen a digitalizáció szakértői.
A SINTEF Industry és a SINTEF Digital több kutatója az NTNU (Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem) mesterszakos hallgatóival dolgozik együtt annak érdekében, hogy pontos adatokat gyűjtsenek az ipar számár szükséges digitális átálláshoz, a megfelelő mesterséges intelligencia, adatelemzés és a big data biztosításával.
A digitális átalakulás elmarad
Kínának és Norvégiának egyaránt jelentős a bányászat és a fémipar nemzetközi együttműködési erőfeszítéseinek célja, a digitális elmaradások megoldásában.
Norvégiában olyan vasötvözeteket állítanak elő, mint például a vasszilícium és a ferromangán. A szilíciumot a napelemekben és az elektronikai iparban, valamint az alumíniumötvözetek alapanyagaként használják. A ferromangán pedig fontos adalékanyag az acélgyártásban.
Elmaradások az ipar digitalizálásában
– magyarázta Xiang Ma, a SINTEF kutatója.
Az iparág különböző területein sok a megoldandó kérdés. Például a projekt potenciálisan csökkenti az energiafogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Továbbá általa az ipar hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető. A bányákban végezhető nehéz és veszélyes fizikai munkát talán gépek is végezhetik, ezzel lehetővé téve az emberek számára, hogy a gépeket távolról kezeljék. A digitalizáció elősegítheti a nyersanyagok jobb felhasználását, és hatékonyabbá teheti azok felkutatását. Rendszereket lehet létrehozni a berendezések hatékonyabb karbantartására. Ezenkívül a digitalizáció megkönnyítheti az ipar, a kormány és a különféle kutatási környezetek közötti együttműködést.
A kutatás és az ipar egyaránt érintett
Az új kutatási projekt a kínai Kutatási és Technológiai Minisztérium és a Norvég Kutatási Tanács együttműködésével jön létre, melyben több más külsős partner is közreműködik majd.
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
A magyar egészségügy digitalizációja mérföldkőhöz érkezett: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ma már több millió ember mindennapjait könnyíti meg.
Digitalizáció és mesterséges intelligencia a honvédelemben.
Marokkó a zöldátmeneti ásványok kincsesbányája, ahol a foszfát, a kobalt és a lítium a bányászati export 25, míg a GDP 10 százalékát adja. Az észak-afrikai ország az EU 624 millió eurós zöldpartnerségével és Kína 6,4 milliárd dolláros akkumulátorgyár-beruházásaival a geopolitikai versengés régiós középpontjába került.
A II. kerületi momentumos alpolgármester botránya körül egyre több a kérdés.
Gyökeres átalakulás előtt áll a magyar agrárium.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
