Az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi feszültség évek óta forrong, melynek egyik következménye, hogy mindkét ország hatalmas vámokat vetett ki egymás importáruira. Ugyan korábban Donald Trump, illetve most Joe Biden amerikai elnök is azzal érvelt, hogy ezek a vámok nincsenek hatással az amerikaiakra, ez valójában nem igaz.
2018 előtt a Kínából érkezett áruk vámja csupán 3,1 százalék volt. Azonban mivel Donald Trump az importáruk széles skáláján emelte a vámokat – az ipari termékektől kezdve egészen a játékokig – így egy kínai importáru átlagos vámja jelenleg 19,3 százalék. Ez fordítva is igaz, ugyanis a Kínába érkező amerikai importáruk vámja 8 százalékról 20,7 százalékra emelkedett az utóbbi időben. Illetve míg a kereskedelmi háború előtt kevesebb mint 1 százaléknyi árura vonatkozott vámtarifa a két ország között, mostmár a forgalmazott áruk több mint felére fizetni kell. Ugyan az amerikai és a kínai kormány 2019 decemberében kötött egy úgynevezett első fázisú kereskedelmi megállapodást, ez valójában egyáltalán nem volt hatással a vámokra.
A Moody’s Investors Service legújabb jelentéséből kiderült, hogy a kínai árukra kivetett tarifák közel 93 százalékát az amerikai fogyasztók viselik, és a költségek csupán 7,6 százaléka terheli Kínát.
Ráadásul arra is fény derült, hogy a Kínában forgalmazott amerikai áruk tarifáit is az amerikai vállalatok fizetik, így az Egyesült Államok kétszer is a rövidebbet húzta. A gazdasági felmérésekből tisztán kiderült, hogy a Donald Trump elnöksége alatt a kínai importcikkekre kivetett vámok kifejezetten veszteségesek voltak az amerikai gazdaság számára.
Becslések szerint körülbelül 57 milliárd dollárral növelték az amerikai fogyasztók éves költségeit és 80 milliárd dolláros adóemelést jelentettek az amerikai vállalkozások számára.
Több mint 3 évvel a Trump által kirobbantott vámháború után az amerikaiak nagy reményeket fűztek Joe Biden elnökhöz, azonban hivatalba lépése óta hónapok teltek el és még mindig nem változott semmi a tarifák mértékén.
A Moody’s jelentése szerint, ha a tarifák továbbra is érvényben maradnak, akkor az amerikai kiskereskedőkre gyakorolt nyomás valószínűleg meg fog nőni, ami a fogyasztói árak robbanásszerű emelkedéséhez vezethet. Mivel a fogyasztói árak már amúgy is emelkednek az infláció és a koronavírus okozta túlhevült gazdasági helyzet miatt, így sokan elvárnák, hogy a jelenlegi amerikai elnök könnyítsen a vállalkozásokon a kivetett tarifák csökkentésével. A vesztes kereskedelmi háború folytatása továbbra is döntés kérdése, azonban úgy látszik, hogy nem ez a helyes döntés.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
A leendő elnök által belengetett extravámok sokak szerint olyan kereskedelmi háborúhoz fognak vezetni, amely meg is öli a globalizációt. Vannak azonban olyan modellek, amelyek nem ennyire pesszimisták: ezek szerint attól, hogy az USA kiszáll egy játékból, az még folyik tovább – csupán a szabályok változnak meg.
A kínai e-autókra kivetendő büntetővámok fenyegetése nem maradt reakció nélkül. Kína válasza elsősorban mezőgazdasági termékeket, például a sertéshúst, tejet és francia szeszes italokat érintheti. A Makronóm Intézet friss járműipari elemzése kapcsán beszélgettünk Santo Martinnal, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével.
Nem valószínű, hogy a világ országai követni fogják az amerikai utasítást, és szakítanak a kínai autóipari-technológiai kereskedelemmel. Washington hatalmi súlya gyengül, speciális piaca pedig túl kicsi és elmaradott ahhoz, hogy az akaratát szokás szerint globálisan érvényesítse.
Oroszország jót nevetett Brüsszel és Kína kereskedelmi konfliktusán, és egy remek húzással nagyot kaszál a helyzeten.
A negyedik ipari forradalomban a mesterséges intelligencia és a big data területén Kína négy jelentős előnnyel rendelkezik – véli a Pekingi Egyetem közgazdász professzora.
Most robban majd be igazán a kereskedelmi háború az Európai Unió és Kína között. Hogy Brüsszel mennyire nem gondolta át, mit jelentett extravámokat kivetni a kínai elektromos autókra, azt jól jelzi, hogy – tartva a bosszútól – máris tárgyalásokat kezdeményezett Pekinggel.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
