Kifejezetten mérsékelte a költségvetési kockázatokat a 2017-2020. közötti monetáris politika – szögezik le az Állami Számvevőszék szakértői a költségvetési kockázatokat értékelő elemzésükben.
A központi költségvetésnek 2017. és 2020. első fél éve között nem keletkezett térítési kötelezettsége a Magyar Nemzeti Bank felé, sőt az MNB utalt át 2019-ben 50 milliárd forint, 2020-ban pedig 250 milliárd forint osztalékot a központi költségvetésnek. A tartósan alacsonyan tartott jegybanki alapkamat és az állampapírok iránti keresletet növelő monetáris politikai intézkedések mérsékelték az államadósság finanszírozási költségeit – emelik ki az ÁSZ elemzői.
2019-ben és 2020. első fél évében az árfolyamváltozáshoz kapcsolódó eredmény jelentősen megemelkedett, 2017-től a kamateredmény is pozitívba fordult, majd a 2017-2019 közötti időszakban növekvő tendenciát mutatott. 2020 első felében a koronavírus-járványhoz kapcsolódó hatások együttesen csökkentették a kamateredményt, azonban az továbbra is pozitív maradt. Az elemzés időszakában az MNB számottevően növelte a tartalékait is – teszik hozzá.
Az ÁSZ elemzői hangsúlyozzák, hogy az MNB intézkedéseivel hozzájárult a költségvetés kamatkiadásainak mérsékléséhez. A 2017-2019. közötti időszakban a monetáris politika által befolyásolt kamatszint csökkenés – a nominális adósság növekedése mellett is – az adósságszolgálati költségek több mint 240 milliárd forintos mérséklődését eredményezte – állapították meg.
Az MNB-nél tartható magasabb kamatozású banki betétek mennyiségi korlátozása csökkentette a banki betétállomány arányát. A jegybank hozzájárult az államadósság forint/deviza arányának kedvező változásához 2017-2019 között, az adósság átstrukturálása pedig mérsékelte az államadósság árfolyamkockázatát az ÁSZ szakértőinek értékelése szerint.
A finanszírozási költségeknek a jegybanki betéti kamatok emelkedése és a mérlegbővülés miatt felmerülő növekedése a kamateredmény csökkenésének kockázatát vetítik előre – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elemzése. Hozzáteszik: ennek ellenére alacsony a valószínűsége annak, hogy a költségvetésnek középtávon fizetési kötelezettsége keletkezik a jegybank felé, mert az MNB eredményességét rontó, illetve a kiegyenlítési tartalékok mérséklődését okozó hatások kompenzálására az MNB tartalékai még éveken keresztül elégségesek.
A gazdaság újraindításával várhatóan együtt járó fokozódó inflációs nyomás szükségessé teheti a monetáris politika szigorítását, amely az állampapírhozamok növekedésével, azaz az államadósság finanszírozási költségeinek emelkedésével járhat együtt – összegezték az Állami Számvevőszék szakértői.
(MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Az orosz csapatok mindössze 30 kilométerre vannak Zaporizzsja városától.
Mérföldkőhöz érhettünk.
