Egyre több helyen rendeznek nyereményjátékokat az oltottaknak busás fődíjakért. Több amerikai állam után a lengyelek is elindítanák a saját vakcinalottójukat. Az eddigi számok bizakodásra adnak okot. A Makronóm cikke.
Még május 12-én jelentette be Mike DeWine, Ohio republikánus kormányzója, hogy belevágnak a vakcinalottó megvalósításába.
A Vax-a-Million fantázianévre hallgató program lényege, hogy minden 18 éven felüli beoltott esélyt kap rá, hogy egymillió dollárral gazdagodjon.
A bejelentés szerint összesen öt sorsolást fognak tartani a következő hetekben, melyre a jelek szerint igen nagy érdeklődés mutatkozik. Emellett a fiatalabbak részére egyetemi ösztöndíjakat fognak kisorsolni. Az első sorsolást ohioi idő szerint május 26-án este tartották. Ennek nyertese Abbigail Bugenske lett, aki a kormányzó ígéretének megfelelően egymillió dollárral gazdagodott. Az egyetemi ösztöndíjat Joseph Castello nyerte el.
A Washington Post ábráján jól látszik, hogy a vakcinalottó bejelentése után ugrásszerűen megnőtt az első oltást beadatók számának hétnapos mozgóátlaga, miközben szövetségi szinten továbbra is csökkenő tendencia figyelhető meg. Hatalmas fordulópontról ugyanakkor még korai lenne beszélni, hiszen a naponta beadott oltások száma a felíveléssel együtt is nagyjából a januári szinten áll. Ohio államban jelenleg 43 százalék a legalább egy oltást megkapók aránya, mely a szakértők szerint még messze nem elegendő a nyájimmunitás eléréséhez.
A Guardian adatai szerint Ohioban május 24-ig összesen mintegy 2,7 millióan adatták be maguknak az oltást (az összesen jogosult 5,2 millió főből), s szálltak be ezzel a vakcinalottóba. Az oltakozási kedv legnagyobb ugrása a fiatalabb korosztályban volt megfigyelhető: a 16-17 évesek 94 százalékkal, a 18-19 évesek 46 százalékkal, míg a 20-55 évesek 55 százalékkal több oltást vettek fel a vakcinalottó bejelentését követően.
Párton belülről is megfúrnák a vakcinalottót
A nem mindennapi bejelentés nem aratott osztatlan sikert a helyi politikusok körében. Maga DeWine is utalt rá bejelentésében, hogy sokan valaszínűleg őrültnek tartják majd az ötlet miatt, s a lottót az adófizetők pénzének elpazarlásának vélik majd. A kormányzó ezen jóslata olyan pontos volt, hogy még
egyes ohioi republikánus törvényhozók is azon agyalnak, hogy hogyan tudnák törvényi úton megakadályozni az „adőfizetői dollárok komolytalan felhasználását”.
Jena Powell republikánus ohioi képviselő például inkább a vállalkozások megsegítésére és a gyermekeknek szóló mentálhigiénés szolgáltatásokra költené a vakcinalottóra szánt pénzeket.
A kritikus hangok ellenére a vakcinalottó szemmel látható sikerén felbuzdulva a múlt héten két további állam is bejelentette, hogy elindítja a saját oltási nyereményjátékát. New York demokrata kormányzója, Andrew Cuomo minden beoltottnak egy hagyományos lottószelvényt adna, mellyel ötmillió dollárt nyerhetnek a szerencsések. Larry Hogan, Maryland republikáns vezetője pedig azt jelentette be, hogy 40 napon keresztül minden nap 40 ezer dollárt fognak kisorsolni a beoltottak között, az utolsó napon pedig egy 400 ezer dolláros főnyeremény találhat gazdára.
De nem kell Amerikáig utazni, hogy az ember példát találjon a vakcinalottóra.
Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője az MTI tudósítása szerint ismertette, hogy a nyereményjátékra 140 millió zlotyt (közel 10,9 milliárd forint) szánnak. Az 50 ezer zlotys (3,9 millió forint), valamint más tárgyi nyereményeket hetente sorsolják, ennél nagyobb jutalmú sorsolásokak havonta szerveznek, az akciót pedig két, egymillió zlotyt érő nyeremény, valamint hibrid gépkocsik kisorsolásával zárják. Emellett pedig sorsolás nélkül minden kétezredik beoltottnak 500 zlotyt kézbesítenek.
Közgazdasági és pszichológiai értelme is van a vakcinalottónak, de nem árt az óvatosság
Az, hogy bizonyos közjavakat (ez jelen esetben a nyájimmunitás) érdemes-e különböző nyereményjátékok által finanszírozni, régóta foglalkoztatja az emberiséget és a közgazdászokat is.
amikor valaki anélkül profitál egy közjószágból, hogy azért ő maga fizetett volna. Ennek háttere a Alex Tabarrok, a George Mason Egyetem közgazdászprofesszora szerint az, hogy egy fix nyeremény beveztése esetén senkinek sem éri meg nem részt venni a játékban, hisz így ha valaki egyedül részt vesz, az biztosan meg is nyeri az összeget. Így pedig mindenki ösztönözve van arra, hogy részt vegyen a játékban, azaz jelen esetben arra, hogy oltassa be magát. Az azonban megjegyzendő, hogy ez a logika csak akkor állja meg a helyét, ha a résztvevők nyerési esélye fordítottan arányos a résztvevők számával. Azaz, a New York-i vakcinalottó, mely esetében nem függ az oltakozók számától a nyerési esély, valószínűsíthetően kevésbé lesz sikeres, mint az ohioi, a marylandi vagy éppen a lengyel.
George Lowenstein, a Carnegie Mellon Egyetem pszichológia és közgazdász professzora azt emelte ki, hogy az ohioi vakcinalottó úgynevezett megbánásra alapuló lottó (regret lottery). Ennek lényege, hogy a résztvevők nem maguk döntenek úgy, hogy részt akarnak venni a sorsoláson, hanem mindenki bekerül a kalapba. Így pedig ha kiderül, hogy nyertek volna, de nem jogosultak a nyereményre, mivel nem oltatták be magukat, nagyon megbánják, hogy nem vették fel az oltást. A professzor szerint az ilyesfajta lottók sokkal népszerűbbek a hagyományosaknál, mivel az emberek nagyon félnek a csalódástól.
Lowenstein emellett a CNN-nek beszélt arról is, hogy
Ezek ugyanis gyakran pont, hogy ellentétes hatást válthatnak ki. A tudós szerint azzal, hogy például Nyugat-Virginiában 100 dolláros kötvényeket adnak azoknak, akik beoltatják magukat, tovább romolhat a többi államban az oltakozási kedv. Ennek hátterében az a gondolatmenet állhat, miszerint akik eddig sem akarták beoltatni magukat, azok látva, hogy ők még pénzt sem kapnának az oltásért, méginkább elutasítóak lesznek a vakcinákkal szemben.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A képmutató Mark Carney meghirdette az USA-tól független, középhatalmi kanadai politikát, de biztos, ami biztos, a saját pénzét inkább Amerikában tartja.
Nézni is kellemetlen, amit egymással művelnek.
Jó lenne egy erős ellenzék, jó lenne egy kis józanodás a Fidesznek, sok kétharmad után, de így, hogy az ellenzék vezére a legrosszabb, amit el tudunk képzelni, nincs választás.
Mamdani többször is megtagadta Izrael zsidó államként való létezéshez való jogának elismerését.
Az „áradó” szekta jelszava, hogy változást szeretnének – de arra már nem tudnak válaszolni, hogy mi jönne április 13-ától. Pedig a tét óriási, és túlmutat az országhatáron is. Krupincza Mariann írása.
Új idők kezdődnek a városban, ahol valóban bármi megtörténhet.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
