Kanadai olvasónk: elképesztő, hogy a fél világ tapsolt a Trumpba beleálló kanadai kormányfőnek

Megdöbbenve olvastam, hogy hány magyar médium volt teljesen elalélva Mark Carney miniszterelnök davosi beszédétől. 

Magyar vagyok, de lassan negyven éve élek Kanadában, ismerem kívülről-belülről ezt az országot. Tudom, miről beszélek, amikor azt állítom, tényszerűen, hogy 

Mert hát mi a kommunizmus elől menekültünk annak idején Magyarországról, és most megint úgy érzem, kicsit mi is ott tartunk itt, a „szabad Kanadában”, sajnos az úgynevezett „deep state” bennünket is kiválasztott kísérleti alanynak több nyugati országgal együtt (Ausztráliát, a briteket vagy éppen Brüsszelt ne is említsük).

De vissza Carney-hoz: a miniszterelnök davosi beszédét álló ováció fogadta, de én úgy látom, itthon egyáltalán nem ilyen egyöntetű a lelkesedés. Sok kanadai polgár szerint a liberális, idealista retorika és pragmatikus (Kína-barát) lépések közötti feszültség kézzelfogható, Carney beszéde pedig ellentmondásos és képmutató.

Vegyük csak azt, ahogyan az egyes nagyhatalmak (pl. USA, Kína) kapcsán elítélte, hogy gazdasági kényszerítést alkalmaznak például büntető- vagy éppen kedvezményes vámokkal, de mégis,

(elektromos járművel, mezőgazdaság, energia területein). Ezt viszont sokan itthon tartanak veszélyesnek, mert Kína épp a merkantilizmus, a gazdasági háború és az orosz, illetve iráni állammal fenntartott szövetsége révén rombolja a nyugatiak által meghatározott szabályokat.

Azzal, hogy Carney idézte a beszédben Vacláv Havelt, méghozzá az „igazságban élésről”, meg a hazugságokkal szembeni ellenállásról, miközben egy kommunista diktatúrával épít ki éppen kiváló viszonyt, ahol ugye a kritikusok szerint egyébként pont ennek az ellenkezője zajlik, akár az emberi jogok, akár a területi agresszió, akár például a keresztények vallásszabadságának megvonása terén, szerintem mindent elárult arról, mennyire megbízható ez az ember.

Carney az elvek következetes védelmét hirdette, de a Kína-barát lépései a rövid távú gazdasági hasznot, meg persze az Egyesült Államoktól való függőség csökkentését helyezte előtérbe,

A miniszterelnök provokatív hangon éppen a nagyhatalmi rivalizálás ellen beszélt, csak arról feledkezett meg, hogy Kanada gazdasága nagyon mélyen ki van szolgáltatva az Egyesült Államoknak, így ez a „középhatalmi autonómia” keresése óriási kockázatnak tűnik, legalábbis a Trump-korszakban. 

És akkor még valami, amivel a magyarországi olvasó nem biztos, hogy tisztában van: Carney új választást akar kiírni fél éven belül, vagyis a davosi beszédét ebben a kontextusban kell értelmezni:

És még egy apróság, ami mifelénk szintén nem titok: Carney befektetéseinek 94%-a az Egyesült Államokban van. Talán mert ő maga szereti biztonságban tudni a pénzét egy nagyhatalomnál – de legalábbis jó messze a középhatalmi kísérletektől, amiket most meghirdetett.

Üdvözlettel,

K.A., Vancouver

Nyitóképen: Donald Trump és Mark Carney. Forrás: Mandel NGAN, Fabrice COFFRINI / AFP