A külpolitikában és a pénzügyi kérdésekben is át kell térni a többségi döntéshozatalra az Európai Unióban (EU) – mondta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje csütörtökön Berlinben.
Olaf Scholz a Westdeutscher Rundfunk (WDR) német regionális közszolgálati médiatársaság Europaforum című rendezvényén az izraeli-palesztin konfliktus ügyében Magyarország miatt meghiúsult EU-s állásfoglalással kapcsolatban elmondta, hogy a külpolitikában „feltétlenül” be kell vezetni a többségi döntéshozatalt, „ha az EU szuverén és erős akar lenni”.
Ugyanakkor
„különben folyton azzal kell küzdenünk, hogy van néhány ország, amelyek például üzleti elvvé emelik az adódömpinget, és majd azt mondják, hogy nemmel szavazunk” az ilyen adópolitikával ellentétes kezdeményezésekre – mondta az SPD kancellárjelöltje.
A szövetségi kormányban a pénzügyminiszteri és az alkancellári tisztséget betöltő politikus pártja május 9-én tartott kancellárjelölt-választó kongresszusán konkrét választási ígéretei közül kiemelte a digitális gazdaság óriásvállalatainak méltányos megadóztatását Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozó, világszerte kötelező társaságiadó-minimumról szóló javaslata alapján.
Olaf Scholz a WDR rendezvényének kancellárjelölti fórumán fejtette ki, hogy az EU-ban a pénzügyekben is szakítani kell a tagországok teljes egyetértésén alapuló döntéshozatallal.
A regionális közszolgálati médiaszolgáltató fóruma volt a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő német pártok első kancellárjelölti vitája. A jelöltek – Olaf Scholz mellett Annalena Baerbock a Zöldektől és Armin Laschet a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől – külpolitikai és EU-s politikai kérdésekről vitáztak. Nézeteik között a legtöbb ügyben kevés különbség mutatkozott, számos kérdésben inkább a a hangsúlyokban volt eltérés.
A menekültügyi politika tervezett reformjával kapcsolatban például Annalena Baerbock mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a Frontex EU-s határ- és partvédelmi ügynökségnek át kell vennie a civil szervezetektől a hajótörött menedékkérők kimentését. Armin Laschet azt emelte ki, hogy Németország egyedül nem tudja vállalni a menedékkérők befogadását, ezért „európai megoldásra” van szükség. Példaként Lengyelországot és Magyarországot említve kifejtette, hogy ha nem lehet valamennyi tagországot bevonni, akkor az együttműködésre hajlandó EU-tagokkal kell összefogni. Olaf Scholz hozzátette: helyes, hogy Németország „előremegy” és összefog más tagállamokkal, de továbbra is törekedni kell egy méltányos, a tagországok teljesítőképességén alapuló közös mechanizmus kialakítására.
(MTI, fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
Egy idézett felmérés szerint az európai választók csak egy válsághelyzetről mondták azt, hogy jól kezelte az uniós vezetés.
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Lelki, erkölcsi, szellemi energiák nélkül nincs esély e lepusztulási lejtőn való megállásra.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta a véleményét a közösség elmúlt öt évnyi teljesítményéről. Bóka János szerint pedig csak az uniós intézmények könyvelhettek el sikereket.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Egyelőre még nem tudni, hogy ez mit jelent a Gázában fogvatartott túszok számára.
Pánikra, aggodalomra semmi ok, idén szeptemberben még csak húszéves lesz.
