Amint a NASA Perseverance roverje megkezdi a kutatásokat a Mars felszínén, egy új tanulmány szerint, a felszín alatti réteget alkalmasnak találhatja a mikrobiális életre. Az Astrobiology folyóiratban megjelent tanulmány a Marsról származó meteoritok összetételét vizsgálta, és azt találta, hogy ezek a kőzetek amennyiben vízzel érintkeznek, olyan kémiai közeget biztosítanak, mely alkalmas lehet a mikroorganizmusok életben maradásához.
Kövek belsejében is sarjadhat az élet
Napfény hiányában például a radiolízis segíti őket a fennmaradásban, melynek során a kőzetek radioaktív elemei reakcióba lépnek a pórusokban és repedésekben megrekedt vízzel. Ekkor a vízmolekulák alkotóelemeikre bomlanak, és így a hidrogén feloldódik a megmaradt vízben, míg az ásványi anyagok, például a pirit, felszabadítanak valamennyi oxigént, mely szulfátásványokat képez. Az oldott hidrogén a mikroorganizmusokat táplálja, míg a szulfátokban megmaradt oxigént a hidrogén elégetésére használják.
Nem is olyan más a vörös bolygó
Olyan helyeken, mint a kanadai Kidd Creek bánya, ilyen szulfát-redukáló mikrobákat találtak, több mint másfél kilométer mélységben. Ezek a mikroorganizmusok olyan vízben voltak képesek túlélni, mely már több mint egymilliárd éve a felszín alá volt szorulva. Ehhez hasonló élőhelyeket keresnek majd a kutatók a Marson és más helyeken is a Naprendszerben. A tanulmány készítői kíváncsiak voltak, hogy a radiolízis feltételei adottak-e a Marson is. Ehhez a NASA Curiosity rover és más űrhajók adatait, valamint a marsi meteoritokból származó adatokat vizsgálták. Olyan radioaktív elemeket kerestek, mint például a tórium, urán vagy a kálium, melyek szulfáttá alakíthatóak, és a kőzetekben úgy helyezkednek el, hogy a megfelelő mennyiségű víz eljuthasson hozzájuk a pórusokon keresztül.
A meteoritok alapján a Mars alkalmas az életre
A tanulmány megállapította, hogy a Marsról származó kőzetek több különböző típusában is megfelelő mennyiségben vannak jelen a szükséges összetevők.
Különösen igaz ez a Regolith breccias meteoritokra, melyek 3,6 milliárd évnél régebbi felszíni kőzetből származnak. Bár ezek elképesztően régi maradványok, mivel a Marson hiányoznak az olyan felszínalakító tényezők, mint például a lemeztektonika, jó eséllyel megtalálhatóak ezek a kőzetek a mai marsi felszínen is.
A kutatók szerint ezek az eredmények hozzájárulnak annak a programnak a sikeréhez, mely az élet jeleit kutatja a Marson és annak felszíne alatt. Korábbi kutatások arra is bizonyítékot találtak, hogy a múltban aktív talajvízrendszere volt a vörös bolygónak, így okkal feltételezhető, hogy ma is létezik rajta talajvíz. Egy nemrégiben készített másik tanulmány felvetette annak a lehetőségét is, hogy a Mars déli jégsapkája alatt egy földalatti tó található. De természetesen az élet és a felszínalatti rétegek előtt, még bőven van mit megismerni a Mars légköréből és felszínéből is.
A cikk szerzője Papp Helga.
Egyszerre feleslegesnek tartani az űrkutatás kormányzati támogatását és állítani, hogy a baloldaltól is megkapta a terület a kellő figyelmet, ordító ismerethiány! Ferencz Orsolya írása.
Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Farkas Bertalan és Kapu Tibor a magyarság szívébe is beírták a nevüket.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
Nyolc hónap után ismét magyar földre lépett Kapu Tibor, a HUNOR-program első kutatóűrhajósa.
Az utolsó akadály is elhárult a magyar űrhajós hazatérése elől.
Gyorsított tervet dolgoznak ki egy kis atomreaktor építésére a Holdon, hogy biztosítsák űrdominanciáját Kína és Oroszország felett.
Szabadfi Szabolcs által a Highlights of Hungary díjra jelölt könyv egyedülálló krónika. A Szőlő Jövésnek Könyve nem csupán városi dokumentum, hanem az évszázadok lenyomata.
A londoni rendőrség szombat délutáni beszámolója szerint a tüntetésen eddig nem történtek beavatkozást igénylő incidensek.
