A Mars alkalmas lehet a mikrobiális életre

Kövek belsejében is sarjadhat az élet

Napfény hiányában például a radiolízis segíti őket a fennmaradásban, melynek során a kőzetek radioaktív elemei reakcióba lépnek a pórusokban és repedésekben megrekedt vízzel. Ekkor a vízmolekulák alkotóelemeikre bomlanak, és így a hidrogén feloldódik a megmaradt vízben, míg az ásványi anyagok, például a pirit, felszabadítanak valamennyi oxigént, mely szulfátásványokat képez. Az oldott hidrogén a mikroorganizmusokat táplálja, míg a szulfátokban megmaradt oxigént a hidrogén elégetésére használják. 

Nem is olyan más a vörös bolygó

Olyan helyeken, mint a kanadai Kidd Creek bánya, ilyen szulfát-redukáló mikrobákat találtak, több mint másfél kilométer mélységben. Ezek a mikroorganizmusok olyan vízben voltak képesek túlélni, mely már több mint egymilliárd éve a felszín alá volt szorulva. Ehhez hasonló élőhelyeket keresnek majd a kutatók a Marson és más helyeken is a Naprendszerben. A tanulmány készítői kíváncsiak voltak, hogy a radiolízis feltételei adottak-e a Marson is. Ehhez a NASA Curiosity rover és más űrhajók adatait, valamint a marsi meteoritokból származó adatokat vizsgálták. Olyan radioaktív elemeket kerestek, mint például a tórium, urán vagy a kálium, melyek szulfáttá alakíthatóak, és a kőzetekben úgy helyezkednek el, hogy a megfelelő mennyiségű víz eljuthasson hozzájuk a pórusokon keresztül. 

A meteoritok alapján a Mars alkalmas az életre

Különösen igaz ez a Regolith breccias meteoritokra, melyek 3,6 milliárd évnél régebbi felszíni kőzetből származnak. Bár ezek elképesztően régi maradványok, mivel a Marson hiányoznak az olyan felszínalakító tényezők, mint például a lemeztektonika, jó eséllyel megtalálhatóak ezek a kőzetek a mai marsi felszínen is. 

A kutatók szerint ezek az eredmények hozzájárulnak annak a programnak a sikeréhez, mely az élet jeleit kutatja a Marson és annak felszíne alatt. Korábbi kutatások arra is bizonyítékot találtak, hogy a múltban aktív talajvízrendszere volt a vörös bolygónak, így okkal feltételezhető, hogy ma is létezik rajta talajvíz. Egy nemrégiben készített másik tanulmány felvetette annak a lehetőségét is, hogy a Mars déli jégsapkája alatt egy földalatti tó található. De természetesen az élet és a felszínalatti rétegek előtt, még bőven van mit megismerni a Mars légköréből és felszínéből is. 

A cikk szerzője Papp Helga.