Kína megállíthatatlanul robog afelé, hogy a világon elsőként vezesse be a digitális jegybankpénzt. A kínai központi bank egyik vezetője ennek kapcsán pár napja finoman odaszólt a piacvezető techcégeknek.
Pénteken adott hírt róla a hongkongi South China Morning Post, hogy mik a legújabb fejlemények a kínai digitális jegybankpénz bevezetése kapcsán. A lap értesülései szerint a Kínai Népbank (PBOC) digitális valutáért felelős intézetének igazgatója, Mu Csangcsün azt nyilatkozta egy online konferencián, hogy „mindenki tudja, hogy két nagy játékosunk van a kiskereskedelmi mobilfizetési piacon, az Alipay és a Tencent Pay. Már övék a mobilfizetési piac 98 százaléka. Annak érdekében, hogy a kiskereskedelmi fizetési rendszernek egy biztonsági támaszt nyújtson, a központi banknak fel kell lépnie, és egy digitális jegybankpénz szolgáltatást kell nyújtania.”
A központi bank szerint a szuverén digitális valutára azért van szükség, hogy
megőrizzék a pénzügyi stabilitásukat akkor is, ha „valami történne” az Alipayjel vagy a Tencent Payjel.
Azt, hogy pontosan milyen váratlan hatástól féltik a techóriásokat, a jegybank nem részletezte. Ugyanakkor nem lenne teljesen idegen a kínai módszerektől, ha véletlenül pont az állami hatóságok beavatkozása lehetetlenítené el a magánszolgáltatók tevékenységét, s terelné át az embereket a központosított, jegybanki rendszerbe. Erre enged többek közt következtetni az, hogy tavaly decemberben trösztellenes eljárás indult az Alibaba ellen, másrészt pedig az, hogy tavaly novemberben nyomtalanul eltűnt három hónapra Jack Ma kínai üzletember, akinek az érdekeltségei közé tartozik többek közt az Alipayt tulajdonló Ant Group is.
Az Ant Group és Jack Ma jelentőségéről szintén a South China Morning Post készített összeállítást:
A digitális jegybankpénz a modern jegybanki gondolkodás legújabb hívószava
Ahogy a Makronóm korábbi elemzésében írtuk, a kínai jegybank már 2014-bejelentette, hogy digitális jegybankpénz kifejlesztésébe fog. Habár ez akkoriban nem kavart túl nagy port a világsajtóban, a kínai bankárok azóta is gőzerővel dolgoztak azon, hogy mihamarabb bevezthesség a digitális jüant a mindennapi életbe. A fáradozásaik pedig kifizetődni látszanak, legalábbis ezt igazolja, hogy
A kínai digitális jüan témájában nemrég a Külügyi és Külgazdasági Intézet is rendezett online beszélgetést, melyen Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója is részt vett. Ő az eseményen úgy fogalmazott, hogy a digitalizáció jelensége egy olyan „megatrend” a mai világunkban, amire a jegybankoknak mindenképpen valamiféle választ kell találniuk. Szerinte ugyanis jelenleg azt a folyamatot láthatjuk a pénzügyek világában, hogy „az államilag kontrollált fizetőeszközök” – a fintechek hatására – „elkezdtek kiszorulni a piacokról”. Erre a jelenségre több lehetséges állami reakció is adható, így néhol tiltással vagy épp szigorúbb szabályozással próbálják elejét venni a teljes kontrollvesztésnek, azonban a dolgok elébe is lehet menni ehelyett: Kolozsi szerint ha digitális pénzt bocsátanak ki, azzal a „jegybankok is belépnek a »versenypályára«, a digitális pénz kibocsátásával, egyfajta jegybanki megoldásként”.
Az pedig, ha egy ország bevezeti a digitális pénzt, komoly versenyelőnyt is jelenthet majd a jövőben. A szakértő szerint ugyanis
„a digitális jegybankpénz az országok monetáris szuverenitását megőrzi, azt az országot nem fogják »szétszedni« a spekulatív pénzek”.
Korábbi elemzésünket itt olvashatja.
Címlap: Unsplash/saját szerkesztés
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
A kritikus ásványok iránti kereslet 2030-ra megduplázódik Indiában, miközben a geopolitikai feszültségek ellenére a legnagyobb finomítóhatalom, Kína az idén mégis garantálta riválisa számára a ritkaföldfém-ellátást. Ez a paradox kölcsönös függés érdekes helyzetet teremt.
Műholdfelvételek bizonyítják, hogy az atomhatalom gyors ütemben bővít és épít jelentős katonai létesítményeket.
Hongkong történetének legpusztítóbb tűzvésze után a hatalom nem az okokat kutatja, hanem a megemlékezőket fenyegeti.
Emmanuel Macron, az európai stratégiai autonómia egyik vezető szószólója Kínába érkezik. Látogatása a stratégiai autonómia gyakorlati próbája lesz. Csang Pej-csin írása.
Bár Washington nem ismeri el Tajvan függetlenségét, a sziget mégis fontos stratégiai szövetségese, és egyik legfontosabb fegyverszállítója az Egyesült Államok.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
Pályára lép-e még egyáltalán a Liverpoolban?
