a férfiakat jellemzően a dübörgő építőipar szívta fel, ahol jobban keresnek mint azelőtt.
A problémát tetézi, hogy a vendéglátás munkaerő igényét többnyire csak hazai dolgozókkal tudjuk megoldani, nehéz elképzelni, hogy egy magyarul nem tudó pincér szolgáljon fel egy étteremben. Ezzel szemben az építőiparban egy segédmunkás lehet külföldi.
Nagy áremeléskre számíthatunk az éttermekben?
A takarmány árak nagy emelkedése miatt emelkedik a húsok ára, az éttermi alapanyagok közül pedig a legdrágább a hús.
Ha ez bekövetkezik és ezt még tetézi egy munkaerőhiány miatti munkabér emelkedés, akkor az ételek árai is nőni fognak.
A munkabérek emelkedése haza vonzza a külföldön dolgozó magyarokat?
Jellemzően már hazajöttek a magyarok, viszonylag kevesen ragadtak kint, ott sem megy a vendéglátás. Egyébként nem csak azért fontos a mielőbbi teljes nyitás, hogy minél hamarabb legyen bevétele a vendéglátósoknak, hanem hogy előbb nyissunk ki mint a németek vagy az osztrákok, mert ha ők nyitnak előbb, akkor elviszik a munkaerő egy részét.
Ebből is látszik, milyen hatalmas felelőssége van azoknak, akik az oltás ellen vannak – egy egész ágazat újraindítását akadályozzák.
Mit üzen az oltáselleneseknek?
Rosszul felfogott érdekből vannak a vakcinák ellen. A keleti és nyugati vakcinákat is érte bőven kritika, sok bugyutaságot lehetett hallani a legmodernebb vakcinákkal szemben is.
Ha ennyi szakember tanácsolja, hogy vegyük fel az oltást, akkor érdemes lenne hallgatni rájuk, mert az oltásellenesség nem nyújt védelmet.
EU-s viszonylatban viszont Magyarország kifejezetten jól áll az átoltottságban.
Ez örvendetes, és ezért a kormányzatot dicséret illeti. Most viszont attól tartok, hogy akik akarták, már beoltották magukat, és főként azok maradtak, akik az oltásokkal szemben szkeptikusok – tehát alább fog hagyni az oltakozási kedv. Az 50-es években ha jól tudom a diftéria miatt vezették be a kötelező oltásokat, ott nem volt mese, be kellett adni, és ezzel jól járt mindenki. A túl nagy szabadság, a döntési lehetőségek biztosítása – a politikai haszonszerzés és hamis információk terjesztése miatt – a mostani járványhelyzetben például negatív következményekkel járt, komoly gazdasági és egyéb károkat okozott.
Azok lettek a sikeres vendéglátósok, akik felköltöztek az online térbe?
Az online térbe költözés nem jelentette azt, hogy a vendéglátós el tudta juttatni az ételt a vendégek asztalára. Akinek már a járvány előtt volt kiszállítási kapacitása, az járt jobban a lezárások után. Sokan a házhozszállításból akartak talpon maradni, így viszont nagy lett a verseny a szállítócégekért.
A futárszolgáltatók céltudatosan építették fel magukat és komoly jutalékot kértek – a kis cégek mire kifizették a kiszállítót, már nem maradt nyereségük, sőt sok esetben még a rezsiköltségeket se tudták fedezni.
A kiszállítók viszont ebből szépen növekedtek.
Mennyire pörgött fel a kiszállítás?
Némely üzlet esetében az eredeti forgalom 15-20 százalékát tette ki a házhozszállítás. Mivel nagyon sokan dolgoznak otthonról, kevesebben tartózkodnak a munkahelyükön, ezáltal a kiszállítás sem olyan népszerű. A dolgozók is fáradnak, és az étel minősége, állaga is romlik a szállítás során, nem olyan kívánatos mint amikor frissen teszik a vendég elé. Tehát ez a rendszer nem oldotta meg az üzletek problémáját, de nyújt egy kis reményt, ebbe kapaszkodnak az üzemeltetők, az alap megélhetést tudják ezzel biztosítani. Sajnos a veszteség egyre nagyobb, lankad a kezdeti lelkesedés és csökken a vendéglátásban dolgozók energiája, ezért nagyon várjuk hogy visszatérjen és állandósuljon az igény a vendég asztalnál történő kiszolgálására.
Egy hír szerint, néhány vendéglátóhely magasabb árakkal akar dolgozni, mivel be akarják hozni az utóbbi hónapok lemaradását. Ez nem igaz, nem így gondolkozunk, mi csak
szeretnénk az újraindulás után életben maradni.
A vendéglátás áldozatokkal jár, viszont mi szeretünk ebben dolgozni, ezért bízunk abban, hogy erősek és kitartóak leszünk a továbbiakban is.
Vendéglátás nélkül nem tudom elképzelni az életet.
A magyarok jobban szeretnek beülni valahova, mint rendelni?
Természetesen, de ez nem csak a magyarokra jellemző, ez az egész világról elmondható. Az ember társas lény, igénye van erre. Eddig sajnos ha valaki akár csak kávét vásárolt a benzinkúton, nem fogyaszthatta el a helyiségben, csak az autójában. Ez borzasztó!
Ön szerint meg fogják rohamozni a vendéglátó egységeket az újranyitáskor?
Biztos vagyok benne, hogy a kezdeti időkben jelentős forgalomnövekedés lesz, persze lesz majd olyan is, aki továbbra is fél zsúfoltabb helyeket látogatni. Bízunk benne, hogy májusban a teraszok, nyáron pedig már a benti helyiségek is nyitva lehetnek.
Remélem, hogy nyár végére már félelem és óvintézkedések nélkül tartózkodhatnak majd a vendéglátóhelyeken a dolgozók és a fogyasztó vendégek is.
Szépen lassan haladunk a teljes nyitás felé és csak remélni tudom, hogy nem tapasztalunk majd visszaesést úgy, mint tavaly ősszel. Azt már valószínűleg nem élnénk túl.
A vendéglátás aranykorát vizionálják?
Vizionálni már nem merünk semmit, ugyanis tavaly márciusban és júniusban is vizionáltunk egy olyan őszt és telet, amivel feledtetni tudjuk a 2020-as borzalmas tavaszunkat, és bizony sokkal tragikusabb folytatás köszöntött ránk – szeptemberben korlátozások, novemberben pedig zárás történt. Már csak reménykedni merünk. Nem szeretnénk újra abba a hibába esni, hogy túlkészüljük a nyitást, aztán a vendég pedig elmarad, mert nem jönnek külföldi turisták, a magyarok pedig lemennek víz mellé, és Budapest törzsvendégek nélkül marad.
A kormányzat tavaly arra biztatta a magyarokat, hogy hazai vendéglátóhelyeket látogassanak, nyaraljanak itthon. Az idén is legyen így?
Azt reméljük, hogy így lesz.
A németországi ismerőseimről például nem tudom elképzelni, hogy külföldre menjenek nyaralni, mert nekik Merkel megmondta, hogy maradjanak otthon, szóval úgy is tesznek.
Nálunk is szükség lesz erre a fajta patriotizmusra és fegyelemre. Egyébként pedig miért is menne bárki külföldre, hiszen csodálatos látnivalók vannak itthon is – olyan eldugott vidéki helyeket lehet felfedezni, amelynek a létezéséről sem tudtunk. Én is rádöbbentem, hogy bizony tíz órákat utazunk egy kis kikapcsolódásért egy szép helyre, holott nálunk sok esetben sokkal szebb tájak várnak.
A vendéglátás tehát a koronavírus következtében átalakult, nagyobb hangsúlyt kapnak a lokális kikapcsolódási lehetőségek.
Így van, elsősorban a helyi vendégekre tudunk számítani.
Végezetül mit üzenne a magyar embereknek?
Oltassák be magukat, nyaraljanak itthon és élvezzék az étterembe járás örömét.