Az erősödő gazdaság, az ukrán bevándorók, az egyre nagyobb számban hazatérő lengyelek és a hazai munkaerőtartalék hatására enyhülhet a régió demográfiai válsága. Erről a Nemzetközi Valutaalapnál nem hajlandók tudomást venni Piotr J. Szpunar szerint.
Özönlenek haza az emberek, csak az IMF nem veszi észre
Egyre több nemzetközi szervezet foglalkozik a közép-kelet-európai régió demográfiai helyzetével, mivel az adatok szerint az érintett országok társadalma zsugorodik és elöregedik. Ez a tendencia pedig a jelentések szerint a gazdasági növekedés gátjává válhat a közeljövőben.
Az IMF 2019-es jelentése rámutat a régiónk gazdaságát fenyegető legfontosabb veszélyekre. Dr. Piotr J. Szpunar, a lengyel jegybank gazdaságelemzési igazgatója cikkében rámutat, hogy
annak ellenére, hogy hasonlóan kedvezőtlen demográfiai jelenségek figyelhetők meg a fejlett világban is. Szpunar szerint az IMF elemzései önkényes feltételezéseken alapulnak és
Az IMF jelentése például a 2017-es ENSZ népesség-előrejelzését használja fel a demográfiai változások hatásainak szimulációjához. Ez pedig köztudottan nem a legfrissebb jelentése az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mivel megjelent egy frissebb jelentés is pontosan abban az évben, amikor az IMF kiadta a tanulmányát.
A jelenlegi előrejelzés szerint 2050-ben 900 ezer emberrel nagyobb lesz Lengyelország népessége, mint amit a 2017-es előrejelzésben bemutattak, időközben tehát óriási fordulat történt, amiről a nemzetközi szervezet nem vesz tudomást.
Az Eurostat pedig még az ENSZ-nél is pozitívabb jövőképet festett 2019 júniusában. Az Európai Unió statisztikai hivatalának előrejelzése 2,5 millióval nagyobb lakosságszámot prognosztizál 2050-re, mint a 2017-es ENSZ jelentés. Az eltérés oka lehet, hogy az Eurostat a nettó nemzetközi migráció pozitív egyenlegét feltételezi Lengyelország számára, mivel észrevette, hogy elkezdtek tömegével hazatérni a külföldön dolgozók. Ez azt jelenti, hogy
ami enyhíti a jelenlegi demográfiai nyomást és a munkaerőpiac kínálati oldalának hiányát. Rengeteg ukrán érkezett Lengyelországba az elmúlt években, akik a jelenlegi nemzeti munkaerő 5-6 százalékát teszik ki.
Az előbb említett pozitív változásokat azonban az IMF jelentése nem emelte át és a szervezet a tények ellenére továbbra is elvándorlással számol, miközben a megváltozott számok jelentős hatással lennének a gazdasági hatásokra. A bevándorlók (köztük a hazatérők) többsége fiatal és jól képzett, ezért a beáramlásuknak kedvezően kell hatnia a munka termelékenységére is.
Christian Dustman professzor is a bevándorlás potenciális pozitív hatásait emelte ki egy 2019-es nyári horvátországi IMF-konferencián. Dustman kiemelte, hogy a dél-európai, valamint
A professzor kiemelten foglalkozott a visszatérő munkaerő gazdaságra gyakorolt hatásával és annak lehetőségével, hogy régiónk sokkal gyorsabban növekedjen, mint a Nyugat. Dustman szerint a munkaerőpiac egyensúlyhiányát általában enyhíti a migráció.
A Makronóm már korábban beszámolt arról, hogy
és a is aggódnak, mivel a közép-európai munkaerő jelentős része hazindult az elmúlt években.Magyarországon is nehézséget jelentenek a demográfiai problémák, de az elmúlt tíz évben itt nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv egész Európában.
Alaptalan következtetések
Az IMF jelentésében fontos szerepet kapott az a megállapítás, hogy az idős emberek növekvő aránya hátrányosan befolyásolja a gazdaság tényezőtermelékenységét.
A jelentésben idézett irodalom áttekintése azonban nem teszi lehetővé az ilyen kategorikus következtetések megfogalmazását – írja Szpunar. A szakirodalomban szereplő munkák egy része azt sugallja, hogy a munkavállalók termelékenysége a szakmai tevékenységük teljes ideje alatt növekedhet. Ezt a hipotézist alá is támasztják a fejlett országokban megfigyelt tendenciák. A fejlett gazdaságokban az emberek általában hosszabb ideig élnek, egészségesebbek, így tovább tudnak dolgozni, sőt képességeiket is hajlandóak javítani. Ezek a folyamatok pedig erősítik a munkaerőpiac kínálati oldalát és inkább növelik a termelékenységet. Az IMF tehát inkább a termelékenységet akadályozó tényezőként tekint az idősekre, miközben a valóság arra mutat, hogy az életpálya alatt folyamatosan növekedhet egy-egy ember termelékenysége.
Az Európai Bizottság 2018-as jelentése is arra számít – az IMF jelentésével ellentétben –, hogy az idősebb emberek munkavállalási aránya nőni fog a jövőben.
A Nemzetközi Valutaalap kutatása korlátozottan foglalkozik vagy teljesen mellőzi a munka termelékenységére jelentős hatással bíró technológiai fejlődést, az automatizációt, valamint a felsőoktatásban részesülő népesség növekvő százalékát is.
Szpunar szerint az IMF jelentésének szerzői nem ismerik el kellőképpen a régió gazdaságaiban végbemenő azon strukturális változásokat, amelyek tükrözik a jövőbeli kihívásokhoz való folyamatos alkalmazkodást, beleértve a demográfiai problémákat is.
A szerzők azt feltételezik, hogy a foglalkoztatás ágazati szerkezete évtizedekig változatlan marad és továbbra is a fizikai munka dominál majd. A nyugati gazdaságokhoz való konvergencia hiányának feltételezése pedig a tényezőtermelékenység növekedésének alulbecsléséhez vezethet – írja Szpunar.
Ezzel szemben Közép-Kelet-Európa országainak már
A régióban egyre nagyobb ütemben bővül és fejlődik a humán tőkén alapuló modern szolgáltatások szektora. Lengyelországban erőteljesen növekszik az üzleti szolgáltatási és informatikai szektor, ami ezen szolgáltatások exportjának és a szektor foglalkoztatottságának drasztikus növekedésén is meglátszik.
A jövőben a munka termelékenységének tartós növekedése még valószínűbbnek tűnik, ha figyelembe vesszük a régió országaiban a munkaerőpiacra lépő új munkavállalók viszonylag magas képzettségi szintjét – írja Szpunar.
Pesszimista IMF
Összességében az látszik, hogy az IMF jelentésének szerzői egy nagyon pesszimista jövőképet mutatnak be a régiónk gazdasági jövőjéről és úgy tűnik, hogy nem ismerik el kellőképpen a demográfiai problémák kezelésére irányított gazdaságpolitikai kiigazítások lehetőségét és az országokba irányuló nagyarányú migrációt illetve hazatérést sem.
Szpunar szerint ez nem azt jelenti, hogy a régiónkban nincsenek olyan demográfiai problémák, amelyek jelentősen hátráltathatják a régió gazdasági kilátásait. A megfelelő és megelőző gazdaságpolitikai intézkedések azonban enyhíthetik a jövőbeli negatív hatásokat. Szerencsére a demográfiai változások nagyon lassan és fokozatosan mennek végbe, ami időt enged a szükséges kiigazításoknak és intézkedéseknek. Jelenleg Lengyelország legnagyobb munkaerőpiaci tartaléka pedig a szakértő szerint a nyugdíjkorhatárhoz közel állók, a fiatalok és a gyermekeiket gondozó nők körében látható.
Szerinte a szakmai aktivitás növelését célzó intézkedésekkel, a jobb minőségű oktatással és a hazavándorlással enyhíthetőek az elkövetkező demográfiai változások negatív hatásai.
A szerzők pedig csak a változások általános irányait vázolták fel a kutatási módszereik feltüntetése nélkül.
A jelentés egy pontosnak tekinthető állítással zárul: a demográfiai helyzet régiónk egyes országai között jelentősen eltér, így a gazdaságpolitika prioritásainak is eltérőeknek kell lenniük. A homályos kijelentéstől eltekintve nem tudunk meg többet arról, hogy mit kell tenniük a régió gazdaságainak a kívánt cél érdekében – írja a lengyel jegybank elemzője az IMF kétes értékű ajánlásaival kapcsolatban.
Úgy tűnik, az IMF rendkívül negatív ítéletekkel, túl erős állításokkal, túl gyengén megalapozott feltevésekkel és rég elavult információkkal operált, mikor a közép-európai régiót próbálta megvizsgálni, véli a szerző. Csakhogy ezzel a nemzetközi olvasóközönség véleményét is nem megalapozott irányban befolyásolja a szervezet.
(Borítókép: MTI/Vasvári Tamás)
Morgan Muchnick Gulyás Virágnak a politikai polarizációról, a közösségi média hatásáról és a Z generáció befolyásáról beszél, hangsúlyozva a párbeszéd és a kontextus fontosságát a globális politikában.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
Elindul a DPK országjárása, amellyel még több helyszínen, személyesen is össze szeretnék kapcsolni a hazájukért tenni akaró polgárokat. A háborúellenes gyűlés első állomása: Győr.
Aki békét akar, az a miniszterelnökkel tart a mai háborúellenes gyűlésen Győrben.
„Nyugat-Európa az utóbbi időben túl sok hibát követett el ahhoz, hogy közömbösek maradhassunk ezekkel szemben” – jelentette ki Karol Nawrocki.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
Tanács Zoltán arról is beszélt ezek után, hogy mindenki nyugodt szívvel szavazhat majd a Tiszára.
Morgan Muchnick Gulyás Virágnak a politikai polarizációról, a közösségi média hatásáról és a Z generáció befolyásáról beszél, hangsúlyozva a párbeszéd és a kontextus fontosságát a globális politikában.
