Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Mindig is tudtuk, hogy a repülés és a légi közlekedés nem tartozik kifejezetten a környezetbarát közlekedési módok közé, a koronavírus azonban még inkább felhívta a figyelmet ártó hatásaira. A forgalom csökkenésével párhuzamosan a környezetszennyezés mértéke is kisebb lett.
Vajon mit hoz a jövő? Milyen lesz a légi közlekedés a járvány után? Erre a kérdésre adhat választ egy nemrég megjelent tanulmány, mely azonnali változásokat sürget.
Az Egyesült Királyság egyik szakszervezete, a PCS és a Stay Grounded nemzetközi hálózat által publikált cikkben a légi közlekedés azonnali átalakítását sürgetik, a szektor környezetkímélőbb működéséért.
Tahir Latif, a PCS légi közlekedésért felelős csoportjának elnöke szerint, a cikk teljes mértékben rávilágít arra, hogy a repülést vissza kell szorítani egy éghajlati katasztrófa elkerülése érdekében. A munkahelyek biztonságát azonban garantálni kell, melyre jó módszer az átképzés, illetve a munkahelyek átcsoportosítása akár a repülés ágazatán belül, akár más szektorokba.
A dokumentum egyértelművé teszi, hogy a légi közlekedés nem működhet tovább olyan keretek között, mint a koronavírus-járvány előtt: a légitársaságok, repülőterek és gyártók megmentése helyett a helyreállítási csomagoknak közvetlenül finanszírozniuk kell az igazságos átmenetet. Ez magában foglalja a megélhetést garantáló bér és szociális védelem biztosítását az iparból kilépő munkavállalók számára, átképzési programokat, munkahelyteremtést az éghajlatbiztos ágazatokban, valamint a repülések és a káros tömegturizmus alternatíváinak ösztönzését.
Úgy gondolja, ha megpróbálunk visszatérni a régi, nagy sebességű és fosszilis tüzelőanyagot használó közlekedési módhoz, akkor ez a rendszer nagyon hamar összeomolhat. Szerinte a változás elkerülhetetlen, de az csak jól megszervezett keretek között lehetséges.
A vitairat globális hatályú, és az éghajlati igazságosság mozgalmában aktív emberek, szakszervezeti tagok, őslakos közösségek és tudósok kollektív írási folyamatának eredménye a világ minden tájáról.
A cikk szerzője: Fülöp Réka