Mindig is tudtuk, hogy a repülés és a légi közlekedés nem tartozik kifejezetten a környezetbarát közlekedési módok közé, a koronavírus azonban még inkább felhívta a figyelmet ártó hatásaira. A forgalom csökkenésével párhuzamosan a környezetszennyezés mértéke is kisebb lett.
Vajon mit hoz a jövő? Milyen lesz a légi közlekedés a járvány után? Erre a kérdésre adhat választ egy nemrég megjelent tanulmány, mely azonnali változásokat sürget.
Az Egyesült Királyság egyik szakszervezete, a PCS és a Stay Grounded nemzetközi hálózat által publikált cikkben a légi közlekedés azonnali átalakítását sürgetik, a szektor környezetkímélőbb működéséért.
Tahir Latif, a PCS légi közlekedésért felelős csoportjának elnöke szerint, a cikk teljes mértékben rávilágít arra, hogy a repülést vissza kell szorítani egy éghajlati katasztrófa elkerülése érdekében. A munkahelyek biztonságát azonban garantálni kell, melyre jó módszer az átképzés, illetve a munkahelyek átcsoportosítása akár a repülés ágazatán belül, akár más szektorokba.
A dokumentum egyértelművé teszi, hogy a légi közlekedés nem működhet tovább olyan keretek között, mint a koronavírus-járvány előtt: a légitársaságok, repülőterek és gyártók megmentése helyett a helyreállítási csomagoknak közvetlenül finanszírozniuk kell az igazságos átmenetet. Ez magában foglalja a megélhetést garantáló bér és szociális védelem biztosítását az iparból kilépő munkavállalók számára, átképzési programokat, munkahelyteremtést az éghajlatbiztos ágazatokban, valamint a repülések és a káros tömegturizmus alternatíváinak ösztönzését.
Úgy gondolja, ha megpróbálunk visszatérni a régi, nagy sebességű és fosszilis tüzelőanyagot használó közlekedési módhoz, akkor ez a rendszer nagyon hamar összeomolhat. Szerinte a változás elkerülhetetlen, de az csak jól megszervezett keretek között lehetséges.
A vitairat globális hatályú, és az éghajlati igazságosság mozgalmában aktív emberek, szakszervezeti tagok, őslakos közösségek és tudósok kollektív írási folyamatának eredménye a világ minden tájáról.
A cikk szerzője: Fülöp Réka
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
