2010-ben a magyar gazdaság külföldi tulajdonú gazdaságnak számított, annak minden gazdasági hátrányával és költségével. A Makronóm számításai alapján olyan stratégiai ágazatokban, mint az energia, a média és a bankolás is sikerült teljes fordulatot végrehajtani, vert helyzetekből többségi magyar tulajdont felépíteni.
Több stratégiai ágazatban azonban még mindig dominál a külföldi tulajdon, ilyen:
– a bolti kiskereskedelem
– a védelmi ipar
– a vasútijármű-gyártás
– az energetikai háttéripar
– az acélipar
– az információ és kommunikáció
– az egészségipar
– az építőanyag-ipar
– a vegyipar
– és az űripar.
A koronajárvány egyik fő tanulsága épp az, hogy patriótává válik a gazdaságpolitika és minden ország kimondva is fokozottan védeni kezdi a hazait.
Meglepő módon a hazai baloldal körében népszerű amerikai elnök, Joe Biden február 24-én elnöki rendeletet írt alá az alapvető termékek beszállítói láncának felülvizsgálatára annak érdekében, hogy biztonságos és hazai ellátási láncok alakulhassanak ki. Átvizsgálnák a termelési láncokat, azonosítva a kockázatokat és veszélyeket, amelyeket a külföldi tulajdonlás jelent, így a fentiekhez hasonló számvetéseket a nyugati országok rendkívül komolyan veszik.
Aláírta az ingatlan adásvételi megállapodást az Eagle Hills Csoport a Magyar Állammal arról a rákosrendezői területről, ahol Grand Budapest néven épít új városnegyedet a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője.
A 19 milliárd euró sorsa még mindig nem dőlt el, pedig tényszerűen járna a magyaroknak.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint az együttműködésre épített gazdaságpolitika elhozza a magyar gazdaság fejlődését.
A törököknek is szükségük lehet majd egy-két jó tanácsra.
Stargate (Csillagkapu) néven ötszázmilliárd dollár értékben építenek ki infrastruktúrát a mesterséges értelem kutatása érdekében.
Már európai nagyhatalomnak képzelik magukat.
