2010-ben a magyar gazdaság külföldi tulajdonú gazdaságnak számított, annak minden gazdasági hátrányával és költségével. A Makronóm számításai alapján olyan stratégiai ágazatokban, mint az energia, a média és a bankolás is sikerült teljes fordulatot végrehajtani, vert helyzetekből többségi magyar tulajdont felépíteni.
Több stratégiai ágazatban azonban még mindig dominál a külföldi tulajdon, ilyen:
– a bolti kiskereskedelem
– a védelmi ipar
– a vasútijármű-gyártás
– az energetikai háttéripar
– az acélipar
– az információ és kommunikáció
– az egészségipar
– az építőanyag-ipar
– a vegyipar
– és az űripar.
A koronajárvány egyik fő tanulsága épp az, hogy patriótává válik a gazdaságpolitika és minden ország kimondva is fokozottan védeni kezdi a hazait.
Meglepő módon a hazai baloldal körében népszerű amerikai elnök, Joe Biden február 24-én elnöki rendeletet írt alá az alapvető termékek beszállítói láncának felülvizsgálatára annak érdekében, hogy biztonságos és hazai ellátási láncok alakulhassanak ki. Átvizsgálnák a termelési láncokat, azonosítva a kockázatokat és veszélyeket, amelyeket a külföldi tulajdonlás jelent, így a fentiekhez hasonló számvetéseket a nyugati országok rendkívül komolyan veszik.