Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, és az ötödik generációs (5G) technológiai fejlesztések egyik európai központjává kíván válni – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn, a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat konferenciáján videolinken keresztül megtartott előadásában.
A globális távközlési szövetség, a GSMA éves seregszemléjének, az idén Sanghajban megrendezett Mobile World Congressnek nulladik napjára időzítette a Huawei a Connected for Shared Prosperity (Összekapcsolva a közös jólétért) című konferenciáját, amelyet az UNESCO fenntarthatósági célkitűzései mentén szervezett. A részben élőben, részben interneten keresztül megtartott eseményen az UNESCO és a GSMA képviselői, valamint nemzetközi politikusok értekeztek arról, hogy miként segíti a digitalizáció a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést.
Palkovics László beszédében rámutatott: az ENSZ előrejelzése szerint az emberiség fogyasztása kétszeresére fog nőni a következő 40 év során. „Annak érdekében, hogy a bolygónk élhető maradjon, fenntarthatóságra kell törekednünk, véges forrásainkat hatékonyan kell felhasználnunk, megújuló forrásokra kell támaszkodnunk a nem megújulóak helyett, és előre kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy a jövő generációk egy élhető világba születhessenek” – fogalmazott. Közös erőfeszítésre van szükség egy globális probléma megoldására – tette hozzá.
A tárcavezető elmondta:
A terv társadalmi aspektusának az ország holisztikus családpolitikája biztosít alapot, melynek célja a családok megerősítése, valamint a demográfiai trendek tartós fordulatának elősegítése – mutatott rá.
A magyar kormány szándéka, hogy Magyarországot tudáson és innováción alapuló nemzetként szilárdítsa meg – mondta a miniszter, hozzátéve: Magyarország a világ azon 21 országának egyike, amelyek képesek voltak jelentős gazdasági fejlődést elérni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett. Jelenleg az ország áramtermelésének hetven százaléka szén-dioxid-semleges módon történik, és a cél, hogy 2030-ra ezt az arányt kilencven százalékra növeljék – hangsúlyozta.
A miniszter kifejtette: a magyar kormány egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet is életbe léptetett Magyarország zöldpolitikájának előmozdítására. A 2020-ban kiadott terv egyik eleme a hulladéktermelés visszaszorítása. Az akcióterv a hulladék mennyiségének csökkentése mellett az illegális szemétlerakást felszámoló intézkedéseket is tartalmaz, és kötelezettségvállalásokat tűz ki a megújuló energiaforrások és a klímavédelem területein. A innovációra épülő klímavédelmi megoldások egyik példájaként a miniszter említést tett a magyarországi hulladékgazdálkodási szektor egységesített, digitális adatbázisáról, amely teljes körű elektronikus ügyintézést tesz lehetővé. Az illegális hulladéklerakás elleni intézkedések kapcsán pedig szót ejtett egy olyan applikációról, amelyen keresztül az illegális szemétlerakóhelyek jelenthetőek a hatóságok felé.
Palkovics László elmondta:
A stratégia elsődleges célja, hogy Magyarország 2030-ra az első tíz közé kerüljön az EU tagállamok között a digitalizáció terén. Eszerint a 16 és 61 év közötti korcsoportban 2 százalékra kívánják csökkenteni azoknak az arányát, akik nem használják az internetet – húzta alá.
Világelsőként léphet a Big Data világába a magyar állam: forradalmi ötlet a magyar gazdaságpolitikában
Az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) megalakulását alig fél évvel követően máris elvetette egy világszinten is úttörő közgazdaságtani gondolat magját a szakmai berkekben, mely szerint radikálisan meg kell változtatni az adathoz mint erőforráshoz való viszonyunkat. Ez a felvetés mostanra kicsírázni látszik, de még bizonytalan, mit hoz a jövő.
A magyar adatstratégia egyetlen kulcsgondolat köré épül, mely szerint az adatokra mostantól nem csupán védendő információként kell gondolni, hanem fel kell ismerni, hogy ez egy „forgalomképes vagyonelem”, „egy speciális magánjogi jószág”. Ha ezt az elvet elfogadjuk, az rengeteg kaput nyithat ki a gazdaság számára a jövőben.
A digitalizációért felelős helyettes államtitkár mindezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „Európában biztosan nem, de talán a világon sehol sincs rendesen megragadva az adatok gazdasági jelentősége, forgalomképessége”. Ez alapján tehát egy formabontó, úttörő gondolat bontakozik ki a szemeink előtt, mely – ha sikeresnek bizonyul – világszinten is vezető, irányadó helyzetbe repítheti a magyar gazdaságot.
A magyar adatvagyonban rejlő lehetőségekről szóló teljes elemzésünket itt olvashatja.
Magyarországon a negyedik generációs (4G) hálózat lefedettsége kiemelkedőnek számít: meghaladja a 99,5 százalékot – értékelte Palkovics. A jövő azonban az ötödik generációs (5G) hálózaté – tette hozzá. Az 5G technológia ráadásul számos területen kínál zöldebb megoldásokat, amivel hozzájárul a fenntartható és környezetbarát fejlődéshez – mondta, hozzátéve: az 5G egyik előnye, hogy a nagyobb adatforgalom mellett a mobilhálózatok energiafelhasználása akár a jelenlegi szint alá csökkenthető általa. Kiemelte: Magyarország elkötelezett abban, hogy az 5G fejlesztések egyik fontos európai központjává váljon. Ennek kapcsán beszélt az info-kommunikációs technológiai szektor, a tudományos és kutatói szféra, valamint kormányzati intézmények bevonásával működő magyar 5G koalícióról, amely az innovációs központok számára biztosít támogatást az 5G technológia területén. Ezek között példaként említette a ZalaZone tesztpályát, ahol önvezető járművek tesztelését végzik.
Catherine Chen, a Huawei vezető elnökhelyettese a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a Huawei abban hisz, hogy a technológia végső célja, hogy minden embernek a javát szolgálja, a digitális technológiák pedig elősegíthetik az ENSZ fenntarthatósági célkitűzéseit. Chen arra szólította fel a vállalatokat, hogy tegyenek határozott lépéseket arra, hogy a technológia használatával több értéket teremthessenek a világ egészének.
Az eseményről kiadott sajtóközleményében a vállalat a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét hangsúlyozta a Huawei, példaként említve, hogy 2020-ban több mint 4500 tonna elektromos hulladékot hasznosítottak újra, jelentősen csökkentették a termékek csomagolásában használt műanyagot, és több olyan kezdeményezéshez csatlakoztak, amelyek helyi környezetvédelmi erőfeszítésekhez járulnak hozzá.
(MTI, borítókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Kína a korábban vártnál jóval hamarabb tett meg egy újabb fontos lépést a teljes chipfüggetlenség felé. Már az extrém-ultraibolyás (EUV) litográfiai berendezéseiket tesztelik egy sencseni laboratóriumban olyan titoktartás mellett, mint amilyen az amerikai atombombaprojektet övezte.
A betegellátásra, az oktatásra és a kutatásra is nagy hatással lesz.
Hazánknak stratégiai szerepet szánnak.
Hol veheti át az emberi dolgozó szerepét a mesterséges intelligencia? Erre a kérdésre keresték a választ a Mathias Corvinus Collegiumban.
Palkovics László: Az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni.
A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos már a legmodernebb eszközöket veti be oldalának népszerűsítésére.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
